Telt ház fogadta a Tiszaújvárosi Derkovits Fúvószenekart március 18-án a művelődési központ színháztermében. Fellépésük ezúttal nem csupán egy tavaszköszöntő koncert volt. Hosszú évek után a Magyar Fúvószenei és Mazsorett Szövetség (MAFUMASZ) szakmai zsűrije értékelte a nagy múltú együttes felkészültségét, fejlődésének irányát, produkciójának színvonalát, melynek eredményeként immár arany minősítéssel büszkélkedhet.

Más tekintetben is a jutalmak estje volt a szombati. Az előadás meghívott közreműködőit, Füvessy Norbertet és Vízi Viktort a Derkovits Művelődési Központ igazgatója, Mátyás Zoltán ajándékozta meg, több évtizedes munkáját pedig a zenekar újonnan alapított évi díjával köszönte meg Andrássy Csabának a fúvósok vezetője, Bereznay András.
Az est nyitányaként a művelődési központ igazgatóhelyettese, Bognár Imre, majd dr. Fülöp György köszöntötte a megjelenteket. A polgármester kiemelte: a zenekar számíthat a város támogatására.
- Elárulom, hogy a koncert előtt egy kicsit beszélgettem a zsűri tagjaival. Lobbiztam a zenekarért, és ők is ugyanezt tették felém. Arra kértek, hogy a város támogassa ezt a csapatot. Megígérem, így lesz. Körülbelül egy hónappal ezelőtt járt nálam Mátyás Zoltán igazgató úr és a zenekar vezetője, mert egy nagydob beszerzését kérték az önkormányzattól az együttes számára. Március 15-én már láttam, hogy ez megvalósult, amiről itt ma este önök is meggyőződhetnek - mondta.
A formáció változatos, minden korosztály igényét kielégítő műsorának első részét Szabó Ferenc, a MAFUMASZ elnöke, Hidas Frigyes- és Nívódíjas karmester, Bekker Gyula Magyar Ezüst Érdemkereszttel kitüntetett, Hidas Frigyes-díjas karmester, a MAFUMASZ elnökségi tagja és Ella Attila, a gödöllői Frédéric Chopin Zenei Alapfokú Művészeti Iskola rézfúvós tanszékvezetője, a MAFUMASZ fúvószenei szekciójának alelnöke osztályozta. Értékelésük során egyebek mellett a zenekari hangzáskép tisztaságát, a szólamok arányát, továbbá a karmester és a zenekar kapcsolatát is vizsgálták.
Döntésük gyorsan megszületett, a szakszövetség minősítési rendszere alapján szórakoztató kategóriában, „B” fokozatban az elérhető 100 pontból 86 pontszámmal, arany minősítéssel jutalmazta a zsűri a Derkovits Fúvószenekart, amely júliusban önálló koncertet ad majd a Triatlon Fesztiválon.
- Nagyon örülünk az eredménynek, igazán megtisztelő, köszönjük szépen a zsűrinek! Akárcsak azt, hogy olyan messziről eljött hozzánk - fejezte ki háláját a színpadon az együttes művészeti vezetője, Bereznay András, és bejelentette: ezentúl saját évi díjjal ismeri el a zenekar legjobbjainak munkáját. Az elismerést elsőként Andrássy Csaba vehette át, a klarinét szerelmese, aki legrégebbi tagként 1986 óta erősíti a közösséget.
- Igazán megtisztelő volt átvenni ezt a díjat, ami mögött nem csupán egyéni munka van. A teljes tagságnak köszönettel tartozom - nyilatkozta lapunknak a produkció után Andrássy Csaba.
- Milyen érzésekkel állt ma színpadra?
- A fellépés előtt volt bennem némi izgalom a zsűri jelenléte miatt, de odafent már csak tettem a dolgomat, mint mindenki. Boldog vagyok, hogy mindannyian kihoztuk magunkból a legjobbat ma este, és elértük a célunkat.
- Mit kapott a zenekartól az elmúlt évtizedekben?
- Egy fantasztikus közösséget és a zenélés örömén túl rengeteg élményt. Nagyszerű zenészekkel és előadókkal találkozhattam. Mindenkinek jó szívvel ajánlom, hogy tapasztalja meg a csapathoz tartozás érzését bármely művészeti ágban, mert együtt dolgozni másokkal, akár csak a legapróbb sikerekért is, óriási öröm.
- Hogyan képzeli el a következő harminchét évet a csapatban?
- Amíg a karnagy úr megtűr a posztomon, zenélek. Amikor pedig már nem fog menni - hiszen öregszik az ember - nagyon szívesen rendezem majd a kottákat. A fő, hogy az együttesben maradhassak.
- Számomra egy nagyon kellemes este volt a mai, és igazán örültem annak, hogy - ismerve a múltat - újraéled a csapat - kezdte értékelését kérdésünkre Szabó Ferenc, a zsűri elnöke. - Rendkívül jó volt látni a sok fiatalt a színpadon, mert a zene művelésén túl a közösségteremtés is a lényegét képezi egy együttesnek. Olyan erős közösséget jelent egy ilyen kompánia, amely mindig hazahívja majd a tagjait, bárhová sodorja őket az élet. Remek volt a műsorválasztás, és vidáman fedeztük fel az előadásban azokat a fontos stilisztikai jegyeket, amelyeket a minősítés megszerzéséhez számon kell kérnünk a zenekaron.
- Egyhangú döntés alapján született meg az arany minősítés?
- Abszolút. A polgármester úr említette az elején, hogy lobbizott a zenekarért nálunk, mi pedig ugyanígy nála. Nem volt miért izgulnia, hiszen már az első akkordok megszólalása után éreztük: itt valami nagyszerű dolog történik majd. Remek színvonalon játszottak a hölgyek és az urak.
- Mit emelne ki a műsor erősségeként?
- A hangulatát feltétlenül. Látszott az a fantasztikus élvezet a muzsikusok játékán és színpadi jelenlétén, amely rengeteg befektetett időt és energiát sejtet. Öröm volt nézni a szólamcsoportok cinkos összekacsintását, egymásért való szurkolását egy-két szóló előtt és után. Kiemelem az ütőszólamért felelős fiatalok különösen önfeledt játékát, mert szinte táncoltak a zenekarral. És nem felejtem ki a felsorolásból András komoly, következetes vezetését sem. Kimagasló produkciónak lehettünk tanúi. Rendkívül örültem ennek a csapatnak, amely a munka legszebb gyümölcseit aratta le ma este. Csak így tovább!
- Min kell még dolgoznia a csapatnak?
- A továbbiakban jöhet a repertoárbővítés, ami egy nagyon komoly feladat. A szórakoztató vonal mellett nyitniuk kell az eredeti, koncertfúvós darabok irányába is. Ebben szintén tudjuk segíteni őket. A szövetség keretében az a dolgunk, hogy országszerte segítsük a fúvós formációk fejlődését. Örvendetes számunkra, hogy András ennyire komolyan veszi a feladatát és partnerre találtunk benne a Derkovits Fúvószenekar előrelépéséhez. Nekünk is öröm, hogy folytatja a tanulmányait az egyetemen. Most karmesteri vizsgára készül, a jövő tanévben pedig már a diplomára. Specifikusan a fúvószenével foglalkozik, ami számunkra azért is fontos, mert a MAFUMASZ most már - 90 együttessel a háta mögött az országban - hihetetlen dinamikával fejlődik. Ebben a régióban különösen fontos szerepet töltenek be a helyi fúvószenekarok.
- Ön szerint mit érhet még el a Derkovits Fúvószenekar?
- Bármit. Egyrészt, mert nagyon erős, másrészt pedig azért, mert a zenének nincs felső határa. Én több mint negyven éve élek a fúvós hangszerek bűvkörében. Gyerekként kezdtem, és még egyetemi tanárként is azt mondhatom: minden nap tanulok. Egy biztos, aki zenével foglalkozik, egyre jobb ember lesz minden tekintetben.
Ördögh István

Pálfy Julianna Nívó- és Káplár Miklós-díjas festőművész képeinek ad otthont április 6-ig a Városi Kiállítóterem. Őszinte vallomás, ez a tárlat címe, ami már önmagában is elégnek bizonyult ahhoz, hogy sietve kérjem a munkatársaimat: hadd írhassak róla én.

Végigsétálva a kiállítás helyszínén, egy valódi, érzékeny művészlelket sejtettek velem a helyiség falait betöltő színes, nyugalmat árasztó, ámde mégis elgondolkodtató vásznak. A várakozásom maradéktalanul beigazolódott, amikor befejeztük rövid beszélgetésünket.
- Mit takar a tárlat címe?
- Őszinte vallomás, azaz alkotni csak őszintén szabad. Mert az egyén művészeti kifejezésformája - bármilyen ágról legyen szó - csak úgy hiteles. Ezek a képek az életem különböző időszakainak - köztük a közelmúltam - lenyomatai.
- Hogyan alkot?
- A műveimben testet öltő érzésekhez és gondolatokhoz különböző technikákat társítok. Általában lassan, aprólékosan készítem el a képeimet, ezért csodálom azokat a festőket, akik percek alatt felviszik a vászonra a mondanivalójukat. Nekem sokkal több időre van szükségem, mert alkotás közben szeretem átengedni magamon az akkor és ott feltörő érzéseket.
- Melyik stílushoz sorolja a művészetét?
- Nem igazán szeretem a stílusbeli besorolást. Kortárs festő vagyok, saját külső-belső eszköztárral, és mindig az aktuális hangulatomnak, mondanivalómnak megfelelően születnek a képeim. Vannak közöttük figuratívak és absztraktok egyaránt. Fiatal koromban még másoltam, ami körülvett, viszont hosszú ideje már csak a lelkemből ábrázolok. Olykor látok olyan kiállításokat, ahol szinte egyformák az alkotások, rám ez nem jellemző. Én más, de semmiképpen sem problémás művészlélek vagyok.
Ördögh István