Sokszínű gondolat egyszerű eszközökkel

Angyal László festményeiből nyílt kiállítás „Fényerő" címen szeptember 10-én a Derkovits Művelődési Központban. Az intézmény aulájának és félemeletének falait díszítő képeket a fény ábrázolásának jelentőségére tekintettel válogatta ki az alkotó, aki a Nemzeti Művelődési Intézet Hajdú-Bihar Vármegyei Igazgatóságának igazgatójaként hosszú évek óta figyelemmel kíséri városunk közművelődési és kulturális életét. 

A tárlat ünnepélyes megnyitójának első mozzanataként a Vándor Sándor Zeneiskola fuvola kvintettjének játékát élvezhették az érdeklődők, majd Mátyás Zoltán, a Derkovits Művelődési Központ igazgatója köszöntötte Angyal Lászlót, aki a Minősített Közművelődési Intézmény Cím elismeréssel kapcsolatos pályázatok kapcsán - közművelődési szakértőként - rendszeresen ellenőrizte és értékelte az elmúlt években a Derkovits Művelődési Központban zajló szakmai munkát. A kiállítás megnyitóbeszéde Mátyás Edinától hangzott el, aki a tárlat anyagának szubjektív véleményezésén túl a képzőművészként és közművelődési szakemberként elért eredményei mellett Angyal László jellemét is méltatta.

- Az az Angyal László, akit én ismerek, egy tisztelettudó, jó humorú, szinte minden területen tájékozott, kiváló közművelődési szakember, aki elismert festőként - mint nemzeti kurátor - nemzetközi kiállítások szervezőjeként is népszerűsíti a képzőművészetet - mondta a Kulissza Játékszín művészeti vezetője. Kijelentésének helytállóságáról mi magunk is meggyőződtünk, amikor az immár három évtizede tartó festőművészi tevékenységének mibenlétéről is kérdeztük az alkotót.

- A most kiállított képei által elsősorban a fény kulcsfontosságú szerepére irányítja a látogatók figyelmét. Képzőművészként általában véve is a fény foglalkoztatja?

- Igen, természetesen. A fénynek van egy nagyon komoly szervező ereje. A térélmény tekintetében és a kifejezésben, azaz a gondolatok megjelenítésében egyaránt elég jelentős a szerepe, amely az én képeim tekintetében döntő fontosságú.

- Hogyan jellemezhető az önkifejezése? 

- Egy picit úgy vagyok ezzel, mint a jeles festő, Piet Mondrian, aki úgy fogalmazott: „Egy kép, egy gondolat". Tehát a látvány mögött mindig rejtőzik egy gondolat: hol egyszerűbb, hol összetettebb. Én magam - egyszerű eszközökkel - mindig arra törekszem, hogy sokféleképpen lehessen értelmezni vagy érzékelni az alkotásaimat.

- Ön szerint mitől lesz érdekes egy festmény a befogadó számára? 

- A nagy ítészek szerint attól, hogy fellelhető benne valamilyen feszültség, amely lehet formai, tartalmi, színbeli, fénybeli vagy tónusbeli. Én magam is ebben hiszek, és ennek alapján alkotok. 

- Véleménye szerint a mesterséges intelligencia milyen mértékben befolyásolhatja negatívan a hagyományos, ember által végzett művészeti tevékenységeket, valamint azok népszerűségét a befogadók szemszögéből vizsgálva?

- Mialatt készül egy alkotás, a művész egy nagyon fontos folyamaton megy keresztül, melynek során a saját fejlődését is érleli, átgondolja. Ez a folyamat pedig a befogadóban szintén végigfut, amikor találkozik egy műalkotással, legyen az bármi. Talán ez lehet az a plusz, amely miatt a hagyományos művészet többet jelenthet, vagy többet kell, hogy jelentsen a jövőben is. A kiállítás október 5-ig látogatható. 

Ördögh István