thumb harmanAz ókori Görögországban még elég hiányosak voltak a telefonvonalak, így Marathontól Athénig kellett futnia annak az üzenethordozónak, aki hírt adott a perzsák feletti győzelemről. A jelenkorban a klasszikus, athéni maratonfutást november második vasárnapján szokták rendezni Görögországban. Idén három tiszaújvárosi versenyző teljesítette a távot, Pap-Csákvári Judit 3 óra 47 perc alatt, Hajas Gábor 5 óra 29 perc alatt, Pap Zsolt pedig 5 óra 35 perc alatt.

- Nagyon régóta jártok futóversenyekre. Az, hogy Görögországban maratont fussatok, hogy került a bakancslistára?
Pap-Csákvári Judit: Úgy gondoltam, hogy a fiúknak kell egy kis motiváció ahhoz, hogy folyamatosan edzésben legyenek. Ha benevezünk valahová, szívesebben futnak. Várható volt, hogy még jó lesz az időjárás, és kihívás lesz a terep, mert nehéz pálya. Eddig sík pályákat választottunk maratonon, és arra gondoltam, vigyünk bele egy kis csavart, hogy szép helyen is fussunk, de egy kicsit nehéz is legyen.
Hajas Gábor: Ha tudja az ember, hogy ott van előtte egy maratoni táv, amit le kell futnia, akkor bármilyen rossz idő van, vagy sötét, hideg van, esik az eső, akkor is ki kell menni, és edzeni kell. Ha valami célért dolgozunk, akkor könnyebbek az edzések.
- Mi volt nehéz ebben a pályában, hogy képzeljük el a terepviszonyokat?
P.-Cs. J.: A 8. kilométertől 32-ig emelkedett.
H. G.: Nekem ez a 13. maratonfutásom volt, ez volt magasan a legnehezebb pálya. Meleg volt, a pálya pedig brutális, a 42 kilométerből körülbelül 30 kilométer emelkedő. 25 fok volt, és végig tűzött a Nap.
- Milyen volt, amikor megérkeztetek Görögországba, és hogy kezdődött a verseny?
Pap Zsolt: Volt egy hatalmas expó egy sportcsarnokban, 18.000 nevező volt. Felvettük a rajtszámot, és a verseny napján buszokkal vittek ki minket.
P.-Cs. J.: Hat helyről indítottak buszt, és egy busz csak egyszer fordulhatott, mert az egész utat lezárták. Csak azok közlekedhettek, akik a logisztikát csinálták, a frissítőket szállították. Az elmúlt 4 év során a legjobb futott időd alapján osztanak be blokkokba. 10 blokk volt, és úgy indították az embereket, hogy minden blokknak külön rajtceremóniát tartottak. Egy-egy blokk között 2 perc különbség volt. A lassúbbak indultak hátulról, az elit rajtolt elölről, hogy ne kelljen kerülgetni a lassabbakat.
- A történelemkönyvből úgy emlékszem, hogy a hírvivő befutott, annyit tudott még mondani, hogy győztünk, és meghalt. Ti mit éreztetek, amikor célba értetek?
P.-Cs. J.: A fiúk jobban megszenvedték, de én nagyon élveztem, mert óvatos duhaj módjára nagyon lassan kezdtem. Maradt erőm, és az utolsó 10 kilométeren vigyorogtam, mint a vadalma. Az utolsó 5-ön meg hol könnyeztem, hol nevettem, mert minél közelebb voltam a célhoz, annál inkább lehetett hallani a stadion morajlását. Tehát egy fantasztikus élmény volt. Több sorban álltak az emberek az utolsó kilométeren a kiszalagozott útvonal mellett. Mindenki bravózott, volt, aki leolvasta a nevemet a rajszámról, és akkor még a nevemet is kiabálták, tehát szenzációs volt, nagyon jó volt célba érni.
P. Zs: Én nagyon elfáradtam, fájt mindenem, de a befutó óriási élmény volt, még én is megkönnyeztem.
H. G.: Örültem, hogy sikerült ezt a nehéz pályát legyőzni. Bár sokan kérdezik azt, hogy tényleg gondoltam volna, hogy megcsinálom, de nem volt kérdés, hogy megcsináljuk. Olyan opció nincs, hogy az ember megáll, mert fáj neki, akkor is be kell érni célba. Katarzis nem volt, viszont tényleg az ember átérzi azt, amikor a stadionba befut, hogy annak idején az 1896-os, első athéni olimpiának a maratonfutói is ide futottak be. Hatalmas volt a hangulat, rengetegen voltak a célvonalon, mindenki mosolygott, tehát igazából maga a helyszín volt az, amit nagyon élveztem. De abban a pillanatban inkább az villant át a fejemben, hogy de jó, hogy vége van.
- Volt olyan holtpont, amikor nagyon harcolni kellett, hogy folytassátok?
P. Zs.: A 24. kilométernél éreztem ilyet, ott nagyon meredek emelkedő volt, az nagyon kemény volt, megszenvedtem. De hihetetlen hangulatot csináltak, nagyon jól megszervezve. Több mint 12.000 ember futott be! És nagyon sok volt a magyar.
P.-Cs. J.: A futók talán 30 százaléka külföldi, tehát többnyire be is mondták, ha nem görög futott be. Nyilván őket is éltették, de a külföldieket is nagyon.
P. Zs.: Vicces feliratokat is raktak ki, hogy „Tudtad, hogy aki először lefutotta, belehalt?”
H. G.: Holtpont inkább rövidebb versenynél van, ahol az ember elég magas pulzusszámmal tolja, és valahol át kell, hogy rúgja magát egy fájdalmi ponton, aztán megint megy neki a futás. A maraton az folyamatosan fáj, inkább ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor az ember elindul két viszonylag középnehéz szatyorral a boltból és a feladat az, hogy ezt a szatyrot nem teheti le, bármennyire fáj a keze. Az első 2 kilométeren egyáltalán nem húzza, mert amúgy annyira nem nehéz, de már 5 kilométer után jobban húzza, 10 kilométer után még jobban, és így tovább. Egyre jobban fáj, de sosem az az elviselhetetlen fájdalom, hogy most itt nekem azonnal le kell ülnöm, viszont tudom, hogy amíg célba nem érek, ez a fájdalom csak növekedni fog. Erre kell igazából fejben felkészülni, hogy az ember tudja azt, hogy körülbelül hol kezd el majd kicsit jobban fájni, hol lesz az, amikor már nagyon fáj, de nem csak a láb, hanem akkor már minden. Fáj a csuklyás izom, a hát, a váll, mert ugyebár az ember futó pozícióban tartja magát. Ha ezt elrendezted magadban a rajt előtt, és elég kemény vagy fejben, akkor meg tudod csinálni.
- Mennyi ideig tart kipihenni egy maratont, másnap hogy érzitek magatokat?
P.-Cs. J.: Lefelé nehéz menni a lépcsőn, de ez is csak azért van, mert nem vagyunk hozzászokva a szintes futásokhoz. Más sík pályán futni, meg más volt ott a megterhelés az izomnak.
P. Zs.: De azóta már voltunk futni. Készülünk a következőre.
H. G.: Azért tud ez még fájni jó pár napig, de a legjobb az, hogy tényleg nem kell már több futólépést megtenni, mert az ember leülhet, és ehet végre valami olyat, ami nem banán, meg nem édes zselé, vagy édes ital, amitől az embernek a gyomra már ki van készülve egy maraton végén.
Surányi P. Balázs

thumb tifit1Egyetemistaként rengeteg időt töltöttem a Tifit SC konditermének falai között. Legtöbbször a terem tulajdonosa, Nánási Balázs is ott volt, edzést tartott vagy éppen az ismerősökkel beszélgetett. Amikor találkoztunk, jókedvűen, mosolyogva köszönt rám és mindig volt hozzám egy-két motiváló, segítő, kedves szava. De nem csak én emlékszem rá jó szívvel, az idei teltházas Tisza-Kupán mindenki őt ünnepelte.

Sok-sok éve rendeznek Tisza-Kupát városunkban, ám az idei más volt, mint a többi. Lassan egy éve, hogy a Tiszaújvárosi Fitness Sport Club alapítója, Nánási Balázs tragikus hirtelenséggel elhunyt, idén rá emlékeztek korábbi tanítványai és kollégái. A versenyre 19-en neveztek, testépítés, men’s physique, bikini fitness és bodyfitness kategóriában, tiszaújvárosi sportoló nem volt közöttük. A legtöbben kezdők, ez volt az első versenyük. Sokukra egykor a mesteredző figyelt fel.
- Négy éve döntöttem úgy, hogy kipróbálom magam - meséli Szirmai Nikoletta, akit Balázs családja készített fel a versenyre. - Iskolába jelentkeztem, és ott jött a mai emlékverseny lehetősége. Sajnos a tanár úrral már nem találkoztam, de a családját ismerem, ők buzdítottak arra, hogy induljak a versenyen. Nem egyszerű sport, család és munka mellett elég nehéz, de el kell fejben dönteni a célokat, akkor működik.
Míg a művelődési központ tükrös termében pózokat gyakoroltak és készültek a versenyzők, a nézőtéren a nagy múltú sportoló régi tanítványai nosztalgiáztak az együtt töltött évekről és a közös edzésekről.
- 35 éve ismertük egymást, az első tanítványai közé tartozok - kezdi Mengyi Rajmund. - Szinte gyerekként kerültem a sport világába, második apukámként tekintek rá. A több mint 30 év alatt rengeteg mindent átéltünk, vegyesek az élmények, hiszen egy edző és tanítványa kapcsolatában vannak néha nehéz idők, de persze sok boldog, vidám időt is töltöttünk együtt, mindenre szívesen emlékszem vissza. A nevetése a mai napig a fülemben cseng, sokat bolondoztunk, nevettünk együtt.
A Tifit SC és az EFI Fitness Iskola közösen szervezte meg az emlékversenyt, ezzel tisztelegve a neves edző 40 éves munkássága előtt. Az indulók az ő tiszteletére álltak fel idén a színpadra, a szervezők pedig úgy fogalmaztak, megőrzik és továbbviszik mindazt, amit a tréner az elmúlt évtizedekben a sportágban felépített.
- Nehéz volt számomra, de tudtam, hogy vagyok olyan erős és meg tudom csinálni ezt a versenyt - mondja elérzékenyülve Nánásiné Tóth Ibolya, a Tifit SC elnöke. - A férjem a tanítás mellett mindig választott ki embereket, akiknek úgy látta, megvannak az adottságai, és ösztönözte, segítette őket az edzéseken. Rengeteg fiatal jön oda hozzám és ölel meg, akiknek Balázs volt a mestere, ez nagyon jólesik. Az a célunk, hogy tovább vigyük az ő munkáját, tanítását, növeljük a versenyzői létszámot. Ezek a versenyzők, akik ma indultak, mind a férjem emlékére jöttek el. Az a tudat, hogy Balázs elment, még nagyobb ösztönzést adott nekik, képesek voltak 12 hét alatt nagyon szép formába hozni magukat. Mi két hölgyet készítettünk a versenyre, végig követtük a fejlődésüket, együtt gyakoroltuk a pózokat. Ők a jövő héten fognak vizsgázni, mint edzők, úgyhogy ez most tulajdonképpen a főpróba volt számukra. Egyébként rengetegen eljöttek ma, régi ismerősök, barátok, mind Balázsra emlékeznek, nagyon boldog vagyok, ez igazán jó érzés.
venna

 

Testépítő pillanatok a színpadon

thumb testepito1 thumb testepito2 thumb testepito3 thumb testepito4

thumb foci1Az NB III Keleti csoportjának 18. fordulójában a Hajdúszoboszlót fogadta a Termálfürdő FC Tiszaújváros. A hazaiak vezettek ugyan, de végül ismét verséggel zárták a játéknapot. Vitelki Zoltán együttese így továbbra is a 19. kieső helyet foglalja el a táblázaton.

thumb foci2Zsinórban 6 vereség után győzelmi kényszerben volt a mérkőzés előtt a Tiszaújváros, hiszen a felzárkózás érdekében ráfért a siker a hazaiakra. A vendéglátó jól kezdte a mérkőzést, és szokatlan módon igen korán meg is szerezte a vezetést. A 4. percben Bussy szögletét Lőrincz fejelte 6 méterről a vendégek kapujába, 1-0. Nem sokáig váratott azonban magára a szoboszlói egyenlítés. A 12. percben Vincze ugyancsak fejjel vette be a kaput, 1-1. Az első játékrészben még a 21. percben volt egy helyzete a házigazdáknak, ám Bussy jó 20 méterről megeresztett lövését könnyedén hárította Mészáros.
A második játékrészben gyorsan döntésre vitte a dolgot a hajdúsági alakulat. A 48. percben Barnucz végezhetett el éles szögből szabadrúgást, mindenki beadásra számított, de a vendégek játékosa ravasz módon a bal felső sarokba csavarta a labdát, 1-2. Az 53. percben jött az újabb hajdúszoboszlói gól, Barnucz szabadrúgása után Vincze csúsztatott a hálóba, 1-3. A harmadik bekapott gól után Pállt és Nagy D.-t is becserélte Vitelki, ám ez sem segített. Előbbinek ugyan volt egy helyzete, ám nem sikerült átemelnie a kapuson a labdát. Már mindenki elkönyvelte a vendégek kétgólos győzelmét, amikor a 92. percben Sütő középre adását követően a csereként beállt Barna fejesével alakult ki a végeredmény, 1-4. A Tiszaújváros vezetett ugyan a mérkőzésen, de a második játékrészben nyújtott teljesítménye végett ismét vereséggel zárta a hétvégét. Az újvárosiak jelenleg 11 pontjukkal a 19. pozíciót foglalják el és legközelebb november 27-én, vasárnap az Eger vendégeként lépnek pályára.

Tiszaújváros - Hajdúszoboszló
1-4 (1-1)

Termálfürdő FC Tiszaújváros: Galambvári - Lehóczki (Páll), Kundrák (Jacsó), Gelsi, Tóth B., Bussy (Nagy D.), Vitelki B. (Molnár M.), Géringer L., Lőrincz P., Erős (Tóth S.), Valkay. Edző: Vitelki Zoltán.

AG Hajdúszoboszló: Mészáros - Kónya, Lénárt (Drobina), Fenyőfalvi, Lukács (Barna B.), Czene, Nagy R., Szathmári, Contantinescu, Vincze Á., Barnucz (Sütő). Edző: Szűcs János.

Vitelki Zoltán: Gratulálok az ellenfélnek a győzelemhez, teljesen megérdemelten nyertek.
Szűcs János: Nem úgy indult a mérkőzés, hogy nyerni fogunk, de hamar sikerült egyenlítenünk. A második félidőben már jól játszottunk és a szerencsével sem álltunk hadilábon. A második gólunkat lélektanilag fontos pillanatban szereztük.

thumb kosarlabda Idegfeszítő mérkőzést vívott a Phoenix idegenben a Győr ellen. A rövid paddal kiálló Újváros egy gyengén sikerült első negyed után tette szorossá a találkozót, melyet ezúttal is egyetlen, de nagyon fontos ponttal húzott be végül.

Agrofeed UNI Győr - Phoenix KK
86 - 87
(26-13, 17-23, 18-24, 25-27)

Tiszaújvárosi Phoenix KK: Steve Rosemond (35/21), Bán Tibor (28/8), Lakatos Péter (3/3), Rákosi Kornél (6/3), Victor Kelechi (2). Csere: Demkó Milán (-), Taskó István (-), Orliczki Bence (6), Molnár Bence (2), Kovács Zoltán (5/3). Vezetőedző: Lekli József.
Bár Rosemond és Bán dupláival a Phoenix kezdett jobban, az első negyed nem sikerült. A Győr fordított. Orliczki kettesei javítottak valamelyest a helyzeten, de a hazai gárda jó dobóformáját nem sikerült megtörni. Az utolsó két percben nem volt vendégkosár, így tizenhárom pontos lemaradással kellett megkezdeni a második etapot.
Egy szép Rosemond-triplával indult a második szakasz, ám ezt ismét a vendéglátók parádéja követte. A játékrész negyedik percében már tizenhét volt a különbség (33-16), amikor Molnár közelije megtörte végre a jeget. Ezt egy-egy távoli követte Rosemondtól és Bántól, így máris tíz ponton belül volt a Phoenix (33-24). A Győr újra ellépett, de a félidő hajrájában a Bán-Kovács-Rosemond trió találataival megint visszajött a meccsbe az Újváros.
A harmadik negyed győri kosárral kezdődött, ám hamarosan érkeztek Rákosi és Rosemond pontjai, majd Kelechi zsákolása, így a harmadik percben már 46-47-es tiszaújvárosi vezetést mutatott az eredményjelző. Az elképesztő dobóformában lévő Rosemond, valamint Orliczki találataival sikerült négy pontra is ellépni, de nem tartott sokáig az előny, a hetedik percben fordított a Győr.
A negyedik negyed elején a dunántúliak gyorsan beszórtak öt pontot, aztán Rosemond és Bán tripláival kétszer is egyenlített a Phoenix, a hajrá előtt mégis négypontos volt a hátránya. Az utolsó két perc elképesztően alakult. Bán büntetőivel javított a Phoenix, majd egy újabb Bán-tripla érkezett, a Győr ismét fordított, de Kovács duplájával újra egyenlő volt az állás. Hazai büntetők következtek, tizenöt másodperccel a vége előtt kétpontos győri előny alakult ki. Lekli edző időt kért, és az utolsó támadást Bán zárta egy félelmetes triplával. A Győrnek volt egy utolsó esélye, de kihagyták a távolit, így újabb egypontos sikerrel térhetett haza a csapat.
Léránt Gábor: Végig száz százalékon pörögtünk, a Tiszaújváros hellyel-közzel megtalálta azokat a gyengébb pontjainkat, amiket ki tudott használni. Amikor váltottak védekezésben, akkor egy kicsit leállt a saját tempónk, hiába jöttek ki az üres dobóhelyzetek, megakadtak a dobások. Ennyit jelent egy labdabirtoklás, 4 másodperc van vissza, sajnálom, hogy megint csak egy kicsi kellett volna ahhoz, hogy továbblépjünk.
Lekli József: Először is gratulálok a csapatomnak, mert ismét sikerült idegenben egy ponttal nyernünk. Örülök, hogy végig tudtunk koncentráltan játszani az első negyedet kivéve. Sajnos nem tudom mi az oka, de idegenben valahogy az első negyedet nem tudjuk úgy kezdeni, ahogy kéne, ezért mindig futunk az eredmény után, és próbálkozunk-próbálkozunk, de hál’ Istennek eddig vissza tudtunk jönni a mérkőzésekbe. Gratulálok a Győrnek is, mert tényleg nagyon jó meccset sikerült játszanunk.

November 26. (szombat) 
9.00 Kajak-kenusok regionális erőfelmérője            Edzőterem, atlétikapálya
Labdarúgás
10.00 FCT - KBSC FC
U15 bajnoki mérkőzés      Füves pálya
Asztalitenisz
10.30 TSC - Szerva ASE Szécsény III.                 
bajnoki mérkőzés    Asztalitenisz-csarnok
Kosárlabda
18.00 Phoenix KK - KTE-Duna Aszfalt U23
bajnoki mérkőzés     Játékcsarnok

November 27. (vasárnap) 
Kézilabda
17.00 TSC - Hajdúnánás
férfi bajnoki mérkőzés     Játékcsarnok


Content of popup