Énekszó és barátságok
Az Énekszó Baráti Kör 50 éves működésének átfogó értékelését nem célom, és nincs is lehetőségem felvállalni, miután e hosszú időszaknak csak egy részében voltam tagja, illetve egyesületi elnöke a városi énekkarunknak. Az évtizednyi időszak számos emlékezetes eseményei közül az évforduló alkalmából azonban kapóra jött egy másik, mostanában megünnepelt évforduló is, nevezetesen az Esztergom és Párkány között 130 évvel ezelőtt épült és 25 évvel ezelőtt helyreállított Mária-Valéria híd avatása, amely egyben a két szomszédos ország összefogását bemutató és méltató megemlékezés is volt. Ennek kapcsán egy igen emlékezetes és értékes egykori fellépésünk jutott eszembe, ugyanis 1999. október 17-én, az akkori énekkar egyesületi elnöke, Kevei Fülöp szervezésében és Kerek Gábor karnagy vezetésével Párkányban szerepeltünk az ottani vegyeskórus meghívására, és velük együtt fellépve a helyi kultúrházban.
Utunk e határon túli városkába természetesen és elkerülhetetlenül Esztergomon keresztül vezetett, ugyanis a két város ugyanúgy áll egymással szemben a Duna két oldalán miként Buda és Pest. És amint a fővárosunk két oldalát hidak kötik össze, ugyanígy volt ez hosszú ideig Esztergom és Párkány között is a fent említett Mária- Valéria híd által. Csakhogy a II. világháborúban felrobbantott hídnak látogatásunk idején csupán az első pillérig megmaradt csonkja állt, a további hídpillérek árván, összekötések nélkül meredtek az ég felé, így a két part között csak komppal lehetett közlekedni.
Párkány többségében magyar ajkú lakossága szeretettel várt és fogadott bennünket, mint ahogyan mi is ilyen lelkülettel érkeztünk oda, hiszen a külhoni magyarsággal történő kapcsolattartáshoz nemcsak a határok fizikai átjárhatóságai, hanem a közös kultúránk összetartozását célzó együttlétek is fontos és példamutató jelentőséggel bírnak. Ilyen szándékkal és elkötelezettséggel az ÉBK már korábbi időszakában is gyakorta élt és működött Kéry Mihály karnagyi munkássága idején is. Ugyanis 1992- ben kezdődött a Partiumban lévő Szilágybagossal, Birtalan József zeneszerzőnk szülőfalujával az ének-zenei kapcsolat, amely aztán a Birtalan házaspár városunkba költözésével, és a református énekkar létrejöttével teljesedett ki és vált oda-vissza működő baráti viszonnyá is.
Mindez szép bizonyíték arra, hogy a zene hídján keresztül énekszóval nemcsak személyes értelemben, és helyi viszonylatban, hanem szélesebb körökben is barátokra lehet szert tenni. Mit is lehetne szebbet, jobbat és hasznosabb kívánni a félévszázados városi énekkarunknak, minthogy működjenek minél tovább, énekszóval szolgálva közéletünket, és szerezzenek még sok barátot.
Fekete Béla