thumb kr temesvari 1Egy karácsony estén, az ajándék bőrfocival mínusz húsz fokban kirúgott szobaablak indította el Temesvári Miklóst a labdarúgás útján. Tizenöt évnyi játékos pályafutás után a Leninvárosi MTK csapatának edzője lett. Ezután következett Diósgyőr, Nyíregyháza, az Újpesti Dózsa, Tatabánya, Debrecen, majd a Maldív-szigetek, Kuvait, Szudán, Albánia és ismét Diósgyőr. Közben angol nyelvtudásának köszönhetően a FIFA instruktoraként bejárta a világot, közel harminc országban labdarúgóedzői tanfolyamokat tartott. De kezdjük az elején.

- Miskolc negyedik kerületében, Hejőcsabán járt általános iskolába, majd 1952-1956-ig a Földes Ferenc Gimnáziumba. 1954-ben a Miskolci Építőkben kezdett futballozni. Ebben az időben milyen volt a miskolci labdarúgóélet?
- Akkoriban millió csapat volt Miskolcon - idézi fel az ötvenes éveket Temesvári Miklós. - A Miskolci Építők, közismert nevén a Munkás, NB II-es csapat volt. A népkerti salakpályájuknak csak egy kis lelátója volt, de egy NB II-es meccsre 8-10 ezer néző is kijött. Óriási rivalizálás volt az MVSC, a Munkás, és a Diósgyőr között. Akkoriban egy NB II-es meccs népünnepélynek számított. A Munkásban kezdtem ifiként, aztán harmadikos gimnazista koromban egy évet játszottam a Miskolci Előrében, a felnőtt csapatban, ami a városi bajnokságban szerepelt.
- A gimnázium elvégzése után Debrecenbe került.
- 1957-1962-ig a Kossuth Lajos Tudományegyetemen tanultam, ott végeztem magyar-angol szakon. Az egyetemi évek alatt a Debreceni EAC NB III-as csapatában játszottam. Megnyertük a bajnokságot, és felkerültünk az NB II-be. Ezzel a csapattal az országos főiskolai bajnokságot is megnyertük, ami elég nagy szó volt akkor. A Szegedi EAC-cal játszottuk a döntőt, ami akkor a vidék legjobbja volt az NB I-ben. Nagyon népszerű csapat volt, több mint 10 ezer ember előtt játszottunk a városi riválissal, a DVSC-vel.
- Hogy jött össze a labdarúgás és a tanári pálya?
- Apám mindenképpen azt szerette volna, hogy legyen folytatása az orvosi karrierjének. A szüleim nekem is az orvosi pályát javasolták, el is mentem felvételizni Pestre. Jó tanuló voltam, jelesre érettségiztem, de örültem, hogy nem vettek fel, mert a futballt nem szerettem volna abbahagyni. Tudtam, hogy Debrecenben az egyetemnek van egy jó hírű csapata, Pesten pedig fogalmam sem lett volna, hol kezdjem.
- Tehát ha jól értem, akkor a pályaválasztásában a foci központi szerepet játszott?
- Így van, rabja vagyok, amióta élek. Apám Harsányban volt orvos. Tízéves koromban karácsonykor az öcsémmel megláttuk a szobában a karácsonyfát, egy labda volt alatta. Azt sem tudtuk, hogy mi az. Bementünk, az öcsém belerúgott egyet, kint mínusz húsz fok volt, és kitörte az ablakot. Innen kezdődött mindkettőnknek a futball szeretete. Addig azt sem tudtuk, hogy van futball. Akkor még fűzős labda volt, amin látszott a varrás. Azóta bármi fontos dolog volt az életemben, mindig aszerint döntöttem, hogy az mennyiben befolyásolja a futballt.
- Addig rádióban sem hallott meccset?
- Hol volt még rádió akkor! Csak később, az ötvenes évektől volt detektoros rádiónk. Semmi nem volt akkoriban. Délután négykor meggyújtottuk a petróleumlámpát, aztán hét órakor már aludtunk.
- Melyik volt a legelső meccs, amit látott?
- Az Miskolcon, Hejőcsabán történt. Azt tudjuk, hogy az egyik legveszélyesebb gyermekbetegség a skarlát, mégis negyvenfokos lázzal elszöktem otthonról, hogy lássam a Hejőcsaba - Szirmabesenyő meccset. Úgy jött utánam a nagynéném, hogy hazavigyen. Hejőcsabán egy egyszerű kis falusi pálya volt, és ha olyan csapatok ellen játszottak, mint Szikszó, Alsózsolca, Felsőzsolca, vasárnaponként kijött 1.500 néző. Tehát annyira más világ volt abban az időben, még aki sánta volt, az is futballozni akart. Az volt a státuszszimbólum.
- Melyek voltak a legmeghatározóbb meccsek?
- Néha-néha bementem Miskolcra vásárolni anyámmal, és emlékszem rá, hogy vettem egy Képes Sportot. Rajta volt a címlapon, hogy Ferencváros - Vasas 0:2. Győzött a Vasas, én pedig valahogy megsajnáltam a Ferencvárost, és gyerekkoromban óriási Fradi drukker lettem. Azt hiszem már középiskolás voltam, amikor a Soroksár az NB I-ben volt, és felmentünk egy Fradi meccsre. De az egyik legmeghatározóbb meccs az a 6:3-as angol-magyar volt 1953. november 25-én. Rádión hallgattam Szepesi György közvetítését. Másfél héttel később, december 6-án, vasárnap, az Üllői úton, Budapesti Kinizsi - Honvéd meccs volt, ahová sikerült jegyet szereznünk. Abban az időben Kinizsinek hívták a Ferencvárost. A Honvédból hét játékos játszott az aranycsapatban. Telt ház volt, 38 ezer ember volt kint. Levegőt nem lehetett kapni.
- Miután 1962-ben végzett Debrecenben, 1962 és 1974 között a Földes Ferenc Gimnázium tanára volt, de ezzel párhuzamosan az NB I/B-ben, az MVSC-ben is játszott. Tehát egyszerre tanított és focizott.
- Ezt nem volt könnyű összeegyeztetni az órarenddel. Szombatonként sokat utaztunk, edzőtáborok idején pedig fizetés nélküli szabadságra kellett mennem. Lett volna lehetőségem a legmagasabb osztályban is játszani, de a tanári pályával nem tudtam összeegyeztetni. Közel voltunk az NB I-be jutáshoz 1965-ben, de aztán a végén nem sikerült, így 1969-ben befejeztem a játékot.
- Hogyan kezdődött az edzői pályafutása?
- Nagy György volt az edzőm, egy nagyon felkészült szakember. Azért hangsúlyozom a nevét, mert neki köszönhetem, hogy később ide kerültem Tiszaújvárosba, az akkori Leninvárosba. Az MVSC-ben volt edzőm Gyuri bácsi, és azt mondta, ha már úgyis tanár vagyok, vannak olyan tárgyak, amikből nem is kellene felvételiznem, meg vizsgázni sem, végezzem el az alapfokú edzői tanfolyamot. Utána pedig úgy voltam vele, miért ne végezzem el a középfokút is. Aztán pedig a szakedzőire is ösztökélt, azt mondta, hogy van pedagógiai érzékem, és megvan a játékos múltam is. Így végeztem el a tanítással párhuzamosan a Testnevelési Főiskolát levelezőn. Amikor 1974-ben végeztem, Gyuri bácsi megkérdezte, hogy érdekelne-e egy edzői állás Leninvárosban. Sosem voltam anyagias, 12 év tanítás után 2.000 forint volt a fizetésem a tanári pályán, de itt ennek több, mint háromszorosát ajánlották. A Földes Gimnázium az ország egyik legjobb iskolája volt, a szüleim is mondták, hogy elvégeztem az egyetemet, és akkor egy ilyen bizonytalanba belemegyek. De megint csak győzött a futball szeretete. Így kerültem Leninvárosba Gyuri bácsin keresztül, mert ő már akkor itt volt. Az első csapatnak volt az edzője, és úgy gondolta, hogy elég stresszes ez a foglalkozás. Úgy döntött, a szárnyai alá vesz, és én leszek az első csapat edzője, ő pedig az ifit folytatja. Jó utánpótlás nevelés folyt, ami az ő érdeme. Az infrastruktúra már akkor is nagyon jó volt Leninvárosban, nagyon jó pályák voltak. Így lettem 1974 nyarától az LMTK edzője. A csapat az NB III, Északkeleti-csoportjában volt, jó játékosokkal - Dohány, Kiss, Lázár, Homródi, Teslér, Gunics, Palotás, Vajda, Toperczer, Haisz, Petró. Az első évben megvolt az összhang, de a második évben már nem. Nagyon sokat köszönhetek Gyuri bácsinak, de bennem az volt mindig, ha van egy feladatom, akkor azt vagy én csinálom, vagy nem csinálom. Ő, lehet, hogy atyáskodni akart, segíteni, jó szándékkal, de beleszólt, hogy így legyen, meg úgy legyen, meg ez játsszon, meg ilyen játékrendszer, meg olyan játékrendszer. Elromlott köztünk a viszony, és megmondtam, hogy akkor csinálja ő, ha én nem vagyok erre alkalmas. Még tapasztalatlan voltam. Beálltam edzésen focizni, és összehaverkodtam a játékosokkal, amit sose szabad. Elmentem velük bulizni is, lényeg az, hogy néhányan ezzel visszaéltek. Túl közel engedtem őket, fiatal voltam, alig voltam náluk idősebb pár évvel. Jó iskola volt nekem Leninváros, megtanultam a saját káromon, hogy ott a pálya, itt a taccsvonal, ott vannak a játékosok, itt van az edző. Nem úgy ment a csapatnak, mint ahogy mehetett volna, így 1975 novemberében átmentem a Diósgyőrhöz. A legjobb időben kerültem oda, az ifi csapattal országos döntőt játszottunk.
(folytatjuk)
Surányi P. Balázs

thumb olimpia 1.A koronavírus-járvány miatt nem rendezik meg 2020 nyarán (július 24. - augusztus 9.), az eredeti időpontban az olimpiai játékokat, jelentette be a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB).

Japán miniszterelnöke, Abe Sindzó kedden jelentette be, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyetértett vele abban, hogy el kell halasztani a tokiói olimpiát és paralimpiai játékokat. Nem sokkal később a hivatalos döntés is megszületett.
thumb olimpia 2.Az indoklásban azt írták: a WHO-tól kapott információk alapján a NOB elnöke és Japán miniszterelnöke úgy döntött, hogy jelen körülmények között nem tartható meg az olimpia, de 2021 nyaráig mindenképp meg kell rendezni a játékokat. Mindezt a sportolók és az olimpia rendezésében érdekelt személyek egészségének megőrzése érdekében teszik. Így tehát idén nyáron nem rendezik meg az olimpiai játékokat.
Halasztásra még nem volt példa, legutóbb 1944-ben történt olyan, hogy nem tudták megtartani az olimpiát, akkor a világháború miatt. Előtte - ugyancsak háború miatt - 1916-ban és 1940-ben maradt el az olimpia.
Az olimpiai lángot március 12-én gyújtották meg a görögországi Olümpiában, egy nappal azután, hogy a WHO világjárványnak minősítette a koronavírus-járványt. A lánggal hét napig futottak Görögországban, majd a japán szervezőbizottság képviselői március 19-én vették át az athéni Panathinaiko Stadionban. A japán szervezők ezután azt kérték, hogy ne menjenek ki az emberek az utcára, hogy megnézzék a láng útját, mégis 50 ezres tömeg kísérte csak azt, hogy olyan szimbolikus helyekre vitték el, mint Isinomaki vagy Fukusima.
Japánban hivatalosan nincs járvány, a 126 milliós országban a fertőzöttek száma alig haladja meg az ezret, de már március 2-án bezárták az iskolákat, és hatékony intézkedéseket tettek a lassításra.
Japán elvileg készen áll az olimpiára, de a világ többi része a járvány miatt pillanatnyilag nem.
Sok sportágban már befejeződött a kvalifikáció, de az összes olimpiai helynek csak alig több, mint a fele kelt el eddig, például a magyar női vízilabda-válogatott és a női kézilabda-válogatott olimpiai selejtezőjét sem tudták a megjelölt időpontban lebonyolítani. A vízilabdában a pótidőpont sem látszik biztosnak. A 3x3-as kosárlabdában, ami érinti a férfiakat és nőket is, Budapest lenne a rendező, de az áprilisi torna is bizonytalanná vált. Kajak-kenuban sem látszik, hogy a pótkvalifikációs versenyen hogyan jutnak kvótához a versenyzők. Az úszók országos bajnokságát, ami egyben olimpiai válogató is, nemrég kellett volna megrendezni, de a járvány szélesedésével ezt sem lehetett megtartani.
A halasztás sok sportág jövő évi versenynaptárát átírja. A vizes világbajnokságot 2021 nyarán Japán déli részén, Fukuokában rendezték volna meg, várhatóan ez is elmarad. Az is lehet, hogy 2023-ra tolódik. Ez a csúszás Budapestet is érintheti, mert a Duna Arénában rendeznék a 2027-es vb-t.


Content of popup