Mozgás, mozgás, mozgás!

Labdázzanak, másszanak, fussanak, ugorjanak, guruljanak. Szinte mindegy mit, csak mozogjanak a gyerekek, minél többet. Ezt is hangsúlyozták azok a szakemberek, akik a Hamvas Béla Városi Könyvtárban egy kerekasztal-beszélgetés keretében az iskolaérettség témájával foglalkoztak. A pedagógiai szakszolgálat előadása előtt Juhász Béláné fejlesztőpedagógussal beszélgettünk. 

- Mi mindent takar az, hogy iskolaérettség? 

- Az iskolaérettség feltételei alatt nagyon sok részképesség összehangolt működését értjük. Ide tartoznak a testi, kognitív és a szociális területek is. Nyilván a biológiai adottságokat nem, vagy csak részben tudjuk befolyásolni, de a megfelelő értelmi és szociális érettség elérésében tudunk szülőként és pedagógusként is segíteni. 

- Hogyan? 

- Talán a legfontosabb, hogy minél többet mozogjanak a gyerekek, hisz leggyakrabban mozgáshiányra visszavezethető problémákat tapasztalunk. A hangképzésük és nyelvi fejlettségük, finommotorikájuk is sokszor mutat lemaradásokat, ami szintén fakadhat a mozgás hiányából. Fontos, hogy a gyerekek színezzenek, hajtogassanak, tépjenek, vágjanak, nyomdázzanak, gyurmázzanak, ez mind-mind fejleszti a kézügyességüket.

- Önök hogy látják, átlagban iskolaérettek a hatévesek? 

- Ez egyénenként változó, az iskolaérettségi vizsgálatra hozzánk küldött gyerekek zöménél további egy év óvodai nevelést tartunk indokoltnak. Sokszor látjuk, hogy nem is az értelmi képességekkel, hanem inkább a szociális érettségükkel van probléma. Sok gyerek kudarctűrése nagyon alacsony szinten áll, nem követik a szabályokat, nem tudják elfogadni, amit egy felnőtt mond, és ezek a szociális éretlenségek okoznak problémát. Nyilván a ceruzafogás, a megfelelő emlékezet és gondolkodás is fontos, de kellő feladattudat, motiváltság, érdeklődés nélkül ez nem feltétlenül elegendő az iskolaérettséghez.

- Ezek szerint az értelmi képességeken kevésbé múlik a dolog? 

- Sokszor előfordul, hogy nem az értelmi képességeken múlik, tehát szó sincs arról, hogy az iskolaérettség csupán annyit jelentene, hogy a gyerek okos vagy nem. Természetesen fontos, hogy minden részképesség elérjen egy optimális szintet, de az is nagyon fontos, hogy van-e a gyermeknek szándékolt figyelme, tudja-e azt hosszasan összpontosítani. Mert bármilyen jók az értelmi képességei, hogyha a figyelem, a feladattudat, a feladattartás nem alakult ki, akkor mindegy, hogy mi történik körülötte az iskolában, mert ő nem azzal foglalkozik. Lehet, hogy képes lenne elvégezni a feladatokat, de mivel azok még nem érdeklik, vagy a figyelme túlzottan fáradékony, ezért mégis rosszul teljesít.

- Milyen hátrányuk lehet a gyerekeknek abból, ha idő előtt vagy túl későn kerülnek iskolába? 

- Sok problémát okozhat mindkettő, amit a tanítók természetesen igyekeznek maximálisan kompenzálni, de az ideális mégis az, ha a megfelelő érettség elérésekor kerülnek a gyerekek iskolába. Többnyire jól meg tudják ítélni a szülők is az iskolaérettség kérdését, de mindenképpen érdemes az óvónők véleményét is kérni, hiszen ők látják, hogy az óvodában, csoportos helyzetben hogyan viselkednek a gyerekek. Sokkal inkább ott derül ki, hogy hogyan tudják a szabályokat betartani, hogyan tudnak együttműködni a társakkal, mennyire önállóak, és ezek nagyon fontos tényezők az iskolai sikeresség szempontjából. 

Az sem jó, ha indokolatlanul marad az amúgy iskolaérett gyerek óvodában, hisz ha érett, kíváncsi, érdeklődő, tanulékony, akkor iskolában van a helye. Megfelelő érettség hiányában azonban kudarcok érhetik, és ezeket jobb elkerülni. A pedagógiai szakszolgálat szakemberei legközelebb március 12-én, 17 órától várják a könyvtárba az érdeklődőket, akkor a gyerekek beszéd- és nyelvfejlődése lesz a téma. 

venna