Ez az évünk elszökik

Hogy milyen lesz az idei év, még talány. Lehet jobb, lehet rosszabb, nehezebb, vagy ugyanolyan, mint a tavalyi. Azaz ugyanolyan nem lehet, mert egy egész nappal hosszabb lesz. 2024 ugyanis szökőév. A négyévente ismétlődő szökőév egy naptári nappal többet tartalmaz a szokásosnál, vagyis a szökőévek nem 365, hanem 366 naposak. Szökőév minden néggyel osztható év - kivéve a százzal is oszthatóak. A szökőév szerepe, hogy szinkronba hozza a naptárt a tropikus - csillagászati - évvel. A csillagászati események ugyanis nem egész számú napok szerint ismétlődnek, így minden évben elcsúszik kicsit a naptári év a csillagászatihoz képest. Ha azonban négyévente beiktatnak egy szökőnapot, korrigálható ez a különbség. Mint minden néggyel osztható évszám, az idei évünk is szökőév lesz, ami azt jelenti, hogy egy nappal hosszabb lesz a február. Ennek beiktatása azért szükséges, mert az év valóságos hossza (ha pontosan számítjuk) 365 nap, 5 óra, 48 perc és 46 másodperc. 

Ez négyévenként csaknem egy nap eltolódást eredményez, amit a szökőnappal egyenlítenek ki. Mivel szökőévben a február nem 28, hanem 29 napos, így a legtöbben úgy hiszik, február 29. számít szökőnapnak. Ha azonban alaposabban szemügyre vesszük a naptárt, látható, hogy nem egy hó végi toldaléknapról van szó. Február 24. a szökőnap, és az azt követő februári névnapok mindegyike egy nappal elcsúszik. Ennek eredete egészen az ókorig nyúlik vissza, Julius Caesar naptárreformjához köthető. Ő vezette be a 12 hónapos naptárt Kr. e. 46-ban. A római hadvezér és politikus mondta ki, hogy „a március kalendasa előtti 6. nap kettőztessék meg", ez pedig február 23- ának számít a mai naptárban. Tehát lényegében február 23. duplázódik minden szökőévben, vagyis a február 24. négyévente szökőnap. Azért épp ez a nap, mert a Julius Caesar által bevezetett 12 hónapos Julián naptár előtt használt 10 hónapos római naptárban - melyhez kétévente kellett hozzátenni egy szökőhónapot -, február számított az év utolsó hónapjának. Így a Kr. e. 46-ban bevezetett szökőnap a korábbi szökőhónap kezdetére került. A Julián-naptárt később 1582-ben alakította tovább XII. Gergely pápa, mivel még mindig nem bizonyult elég pontosnak. Ez a Gergely- naptár a legelterjedtebb ma a világon.