Újra színpadunkon a Mandala
A Négyszögletű Kerek Erdő után a Micimackó kuckója című zenés mesejátékot hozta el a Derkovits Művelődési Központba a Mandala Dalszínház. Az Alan Alexander Milne közel százéves történetéből készült produkciót a nyíregyházi társulat alapító tagja és ügyvezető elnöke, Bódis Gábor írta és rendezte. A Róbert Gida karakterét is megformáló színészt kérdeztük múltról és jelenről, valamint a gyermekelőadások kihívásairól.
- Több, mint harminc évvel ezelőtt alakult a Mandala Dalszínház, a kezdetekhez képest mennyiben változott a társulat?
- Más logika mentén működünk, mint korábban. Ahogyan a nevünk is jelzi, műfaji értelemben dalszínház vagyunk. Noha 1998-ban bemutattuk az első prózai darabunkat, Ray Cooney Páratlan páros című vígjátékát, az első időszakban - jó húsz éven át - alapvetően a musicalek és rockoperák alkották a profilunkat. Az utóbbi bő tíz esztendőben fektettünk jelentős hangsúlyt a zenés vígjátékokra és - nagy volumenű produkciók mellett - a kisebb, tíz-tizenegynéhány szereplős darabokra. Évek óta Mikó Istvánnal dolgozunk együtt, aki rendez, valamint játszik is nálunk. Arra szintén nagyon büszke vagyok, hogy 1998- ban - a Madách Színházat megelőzve - mi mutattuk be először az országban - ráadásul vidéken - Ray Cooneyt, akinek a műveit ma már nagyon sok teátrum műsorra tűzi.
- Működésüket tekintve, hogy vannak?
- Az utóbbi évek nem kényeztettek el minket: 2018-ban társulatunk alapító igazgatója elhunyt. Addig ketten vezettük a közösségünket, de Dobos László távozásával egyedül rám szállt ez a feladat. 2020-ban beköszöntött a pandémia, két éven át éreztük a hatását. Azt követően pedig a tavalyi energiaválság nehezítette meg az életünket nagyon mélyen, hiszen 2023 telén az országban lévő művelődési házak 90%-a bezárt, és - utazó színház lévén - nem volt hol játszanunk. Tehát az elmúlt öt évünket lényegében a válságkezelés és a túlélésért folytatott küzdelem jellemezte. De itt vagyunk, és most már minden tekintetben - beleértve a költségvetésünket is - kezdünk helyreállni.
- A gyermekprodukciók mekkora szerepet töltenek be repertoárjukban?
- Kezdettől fogva játszunk gyerekdarabokat, és bizonyára jó címekhez nyúlunk, valamint jó dolgok születnek nálunk ilyen téren is, mert például A Négyszögletű Kerek Erdőt majdnem huszonöt éve, a Lúdas Matyit pedig közel harminc éve műsoron tartjuk. Reméljük, és úgy tűnik, hogy a 2019-ben bemutatott Micimackó kuckója szintén hosszú életű lesz a színházunkban, mert nagyon sok helyre várják.
- Mit jelent színpadon létrehozni Micimackó meséjét?
- Jókor találkoztunk, mert a Micimackó kuckója színpadi adaptációját ugyancsak én követtem el, beleértve a dalok kiválogatását is. Az utóbbit illetően merész voltam, mert a Halász Judit által előadott művek mellett felcsendül az Omega Léna című slágere is az előadásban. A cselekményt illetően pedig négy eredeti Milne történetet dolgoztam fel, akárcsak a 2017- ben bemutatott, szintén zenés első részben. Szeretek a Micimackóval dolgozni, mert a figurák sokoldalúsága remek lehetőségeket ad a rendezésben. Ugyan vannak nagyon merész feldolgozásai is, de mi általában a klasszikust követjük, bármelyik történetről legyen is szó.
- Mitől lesz jó egy gyermekdarab?
- Fontosnak tartom, hogy ismert, népszerű és humorban gazdag legyen az alaptörténet, lehetőség szerint jó, ha interaktív az előadás - mint például nálunk a Lúdas Matyi -, továbbá elengedhetetlen az igényes díszlet és kívülről beemelt dalok esetén a történethez illő válogatás.
- Nagy kihívás kicsiknek játszani?
- Szerintem igen. Bár sokan az ellenkezőjét állítják, de az nem igaz, mert a gyerek kritikus néző: ha unja, amit lát, elkezd duruzsolni a nézőtéren. Rendezni sem könnyebb nekik, mint a felnőtteknek.
- Úgy tartják, hogy a kultúra és a művészet kiváltképp nagy segítség a világ- és életbeli eligazodásban. Micimackót érdemes így vizsgálni?
- Természetesen találhatunk benne mélyenszántó üzenetet is, hiszen a klasszikus mese egy különösen bájos történet egy olyan kis csapatról, melynek tagjai nagyon szeretik, és mindig segítik egymást.
Ördögh István