Adaptív módon zenélnek

A Merry Go Round Duo produkciójával ért véget az „Adventi hangolódás" rendezvénysorozat első állomásának zenés programja november 30-án, a Városháztéren. A karácsonyi világslágerek akusztikus változatait felvonultató műsor előtt a 2011-ben alapított formáció történetének érdekességeiről is kérdeztük Bokor Ádámot és párját, Bokor-Hajdú Anettet. 

- Mikor kezdtetek el zenével foglalkozni?

B. H. A.: A középiskolás időszakom alatt egy, a gimnáziumban alakult együttes tagja voltam négy éven át. Verseket zenésítettünk meg. Majd amikor elkezdtem egyetemre járni, és lettek saját zenekaraim, először autodidakta módon tanultam énekelni, később pedig magántanárokhoz jártam. 

B. Á.: Én szintén a gimiben kezdtem el gitározni, aztán különböző zenekarokban játszottam. Az egyik ilyen formáció énekese volt Anett. 2008-ban ismertük meg egymást, akkor épp egy nagy, kilencfős funky együttesben dolgoztunk együtt. Ezt követően egy rockzenekarban folytattuk a közös munkát, a duónk története pedig 2011-re nyúlik vissza. Kezdetben budapesti klubokban léptünk fel, nem sokkal később pedig már Cipruson zenéltünk fél éven át, minden nap. Majd Bahreinben színesítettük egy luxushotel hangulatát hét hónapon keresztül. „Hajóztunk" is négy évig, 2016-ban jöttünk haza. Azóta többnyire zártkörű, céges rendezvényeken és néha kisebb fesztiválokon találkozhat velünk a közönség. 

- Egy formáció elindítása nem könnyű feladat. Miként oldottátok meg? 

B. Á.: Az igazi „mélyvíz" időszaka Ciprushoz köthető, mert amikor felvételiztünk az ottani munkára, még csupán egy egyórás repertoárunk volt. Egyébként egy hatvan dalból álló repertoárt kellett kialakítanunk, ami nem feltétlenül a mi ízlésvilágunkat, hanem inkább a közönségét tükrözte. Mainstream külföldi számokat kellett megtanulnunk. 

B. H. A.: Igen, a Cipruson töltött fél év folyamán ötórásra kellett bővítenünk a repertoárunkat, mert előfordult, hogy egyetlen helyszínen öt órán át kellett játszani. Az a hat hónap Cipruson tényleg egy komoly tanulási folyamatot jelentett számunkra, mert a végén egy százötven dalból álló repertoárral jöttünk el. Az volt az első olyan munkánk, melynek során nem a magunk kedvteléséből, és nem saját számokat játszottunk, hanem a közönség igényeit szolgáltuk ki. Abban az időszakban tanultuk meg igazán „olvasni" a publikumot. Éppen ezért bárhová megyünk azóta, már nem készülünk fix repertoárral: mindig az adott helyszínen figyeljük meg, kik várnak bennünket, majd összenézünk Ádámmal, és már tudjuk, mit kell előadni. 

- Miként és miért ért véget a külföldön töltött időszakotok?

B. Á.: Egy luxushajón folytatódott a karrierünk, miután elhagytuk Bahreint. Többnyire élveztük azt a 3-4 évet, mert fantasztikus barátokra tettünk szert a világ minden tájáról. De végül mégis úgy éreztük, elég volt, hiszen vannak hátulütői is a hajózásnak. Továbbá szerettünk volna családot alapítani, ezért 2016-ban úgy döntöttünk, hazajövünk. 

B. H. A.: Időben akartunk előkészíteni egy stabil jövőt, hogy mire családot alapítunk, azt mondhassuk: itthon csináljuk azt, amit igazán szeretünk. És ez sikerült is, mert miután hazajöttünk, találkoztunk a menedzserünkkel, akivel - egy szuper kis triót alkotva - 2016 óta dolgozunk együtt. 

- Milyen mérföldköveket említenétek a duótok elmúlt kilenc évéből? 

B. Á.: Voltak emlékezetes nagykoncertjeink. Az egyik kedvencemként tartom számon a Forma-1 Magyar Nagydíjának VIP rendezvényét, ahol Lewis Hamilton konkrétan mellettem állt a színpadon. A covid-időszak alatt pedig volt időnk saját dalokat és azokhoz videóklipet is készíteni. Vékony Zoli kétszeres Fonogram-díjas zeneszerző a szárnyai alá vette az egyik számunkat - majd később többet is - amit aztán játszottak a rádiók. 

- Mit kaptatok az elmúlt tizennégy évtől? 

B. Á.: Nagyon sok remek fellépést magas színvonalú rendezvényeken.

B. H. A.: Nem tudom, miként lehet ezt úgy megfogalmazni, hogy ne tűnjön nagyképűségnek, de értsd jól. Szerintem mi már tényleg mindenféle körülmények között zenéltünk: medenceparton, szauna mellett és egy vonaton is nyitott ablaknál, miközben odakint esett a hó. És ehhez képest jönnek azok a rendezvények, amikor egy sportcsarnokban, középen, több ezer ember előtt lépünk fel. Szóval azáltal, hogy adaptív módon, a körülményekhez alkalmazkodva zenélünk, rengeteg lehetőséget kapunk.

Ördögh István