Új vezetőség a nyugdíjas klubnál

Rendhagyó klubnapot tartott a TVK Petrolkémia Nyugdíjas Klub április 4-én a Kazinczy-házban. Ezúttal a szokásos havi programtervezet helyett a közösség éves menetrendjéről szavazott a tagság, amely márciusban új vezetőséget választott. A váltás körülményeiről és terveiről is kérdeztük a klub újdonsült vezetőjét, Kovács Viktornét. 

- Mióta él városunkban? 

- 1958-ban, gyerekfejjel lettem helyi lakos, akkor még csak a „kiskockák" álltak a hajdani Május 1. úton. Itt jártam általános iskolába is, ahol az alsó és a felső tagozatnak még csak egy-egy pedagógusa volt, majd később a Lorántffy iskola tanulója lettem, aztán kamasz koromban a TVK festékgyárában kezdtem el dolgozni. Minden lépcsőfokot végigjártam, végül főművezetőként zártam a szolgálati időmet negyven év után. 2011 januárjától vagyok nyugdíjas. Mivel úgy éreztem, van még bennem energia és egy vállalkozó megtalált, ugyanott, a festékgyár területén lehúztam további öt évet középvezetőként. Egy időre elköltöztünk ugyan, de mivel mindig tiszaújvárosinak éreztem magam, visszahúzott a szívem.

- Mióta klubtag? 

- 2020 óta. Előtte egy faluban már szintén klubtag voltam, de miután beköltöztem a városba, azonnal kerestem a lehetőséget, hová lehet beiratkozni, mert mindig közösségi ember voltam. Ekkor találtam rá a TVK-s klubra. - Hogyan jellemezné szerepét a közösség életében? 

- Úgy gondolom, első perctől kezdve aktív részese vagyok a klubéletnek: a kirándulásoknak, a rendezvényeknek, a kézműves kiállításoknak, kulturális versenyeknek, tehát mindig számíthatott rám a klubvezető. Ha szólt, hogy szükség van rám, örömmel segítettem. 

- Jelentkezett vagy jelölték a klub vezetésére? 

- Egy jelölőbizottság felmérte a tagság véleményét, így kerültem képbe. Nem tagadom, nagyon sokan ostromoltak, akik jól ismernek - a régi munkatársak közül is -, mert szerintük olyan típusú ember vagyok, aki szereti a közösséget, és mindig kiáll az emberek érdekeiért. Ám az is igaz, hogy a többi jelölt nem merte vállalni ezt a feladatot, és mivel már nem vagyok fiatal, én is csak három évbe egyeztem bele. Továbbá a teendők sokasága miatt azzal a feltétellel, ha módosítják a szabályzatot, és a korábbi három fő helyett öten vezethetjük a klubot: Sápi Enikő gazdasági vezető, Csőke Ferencné Eszter titkár, Farkas Sándor koordinátor, Kovács Viktor programszervező és jómagam - így álltunk össze. Egyébként Pöstényiné Gizikéék magasra tették a mércét, nagyon jól csinálták, ezért nem lesz könnyű dolgunk, hogy tartsuk azt a szintet. 

- Milyen elvek mentén kívánják vezetni a közösséget? - Szívügyemnek tekintem, hogy ez a társaság ne essen szét. Igyekszünk megtartani az elődeink által ápolt hagyományokat - köztük Huszár Andor emlékének megőrzését -, és fontos számunkra, hogy a MOL Petrolkémia Zrt. vezetésével továbbra is erős legyen a kapcsolat. Szeretném, ha olyan csapat maradna mögöttem, mellettem, melynek tagjai jól érzik magukat, és szívesen vannak együtt. Éppen idén lesz tizenöt éves a klub, örülnék, ha ezt a jubileumot - várhatóan szeptemberben - méltóképpen megünnepelhetnénk. Ez ügyben már felvettem a kapcsolatot a vállalattal is. A költségvetés tervezését még tanulom, hiszen az önkormányzat nagylelkű támogatását még jócskán ki kell egészítenünk, mert minden - utazás, belépőjegyek, étkezés - sokkal drágább lett az elmúlt időszakban. Viszont megkönnyíti a helyzetemet, hogy a korábbi vezetőség minden tagja a sorainkban maradt, és a Tiszaújvárosi Nyugdíjasok Egyesületének elnökével, Csengéné Bányász Terikével együtt biztosítottak arról: segítenek nekünk, ha szükséges.