Mi újság? Krónika!
A legszebb lány- és férfikorát éli hetilapunk. Negyven éve alatt velünk együtt átélt egy rendszerváltást is, számos itteni üzem beindulását, megszűnését, sok sportversenyt, amelyek az egész várost és környékét megmozgatták, különböző eseményeket és a hétköznapokat is, amelyekről rendre visszanézhetünk benne szövegeket, képeket, vagyis a város krónikáját. Mindnyájunkévá lett ez a lap. Szerencsére nem vásárolhatta meg a megyei és több országos lapot egyaránt pártszócsővé tevő „nemzeti oligarcha", maradt a városé, a miénk. Nyíregyházi barátom, a megyei múzeumok egykori igazgatója, egyetemi oktató odaérkezésemkor hamar fölteszi a kérdést: hoztál-e Tiszaújvárosi Krónikát? Mindig megjegyzi: jobb, mint az ottani megyei lap.
Akkurátusan végig is olvassa szinte minden írását a mi újságunknak. Itt könnyű, bizonyos tekintetben nehéz is újságíróként dolgozni. Könnyű, mert mindig van fontos esemény, amiről érdemes írni, de nehéz is, hiszen az olvasók igényesek, nem lehet csak rutinból tálalni a témákat. Nyelvileg, gondolatilag, igazságtartalmát tekintve kifogástalan szöveg kerülhet csak a nagyérdemű elé. Arra is tekintettel kell lenniük, hogy vannak olyan helyzetű olvasók is, akik elsősorban csak innen tájékozódnak a városról, világunkról. Ez a többnyire hatlapos (12 oldalas) újság tehát akár küldetéstudattal is születhet hétről hétre. Tárgyiasítja papír voltával, szöveg és képi tartalmával összetartozásunkat, betagozódásunkat az ország, világ vérkeringésébe, különösen azóta, amióta online is elérhető. Mégis a miénk marad elsősorban, mert rólunk szól, hagyományainkról, amelyek kialakításában, ápolásában nagy rész jut neki is. Úgy a miénk e lap, mint a víztorony, a másik, szimbólummá nőtt magasságunk, az erőmű kéménye, a TVK, újabban a Jabil, a sok park a gyönyörűen gondozott virágokkal, a szobrok, a triatlon, Bogratlon és számos más, városi szintű rendezvény.
Kell tehát egy lap, amely krónikása életünknek, törekvéseinknek. Szülőfalum alig ötszáz lelkes település, de újságja neki is van, hasonló céllal, mint a mi Krónikánk. Őrizzük hát, hogy jó hírekkel lehessen a jövőben is rólunk! Az újságíróknak pedig kívánjuk a szakíthatatlan elkötelezettséget az igazsághoz, a jóhoz, az olvasóhoz!
Halászi Aladár
