Méltóság, szabadság, önrendelkezés
A hagyományoktól eltérően már augusztus 19-én megkezdődtek a Szent István napi ünnepi események városunkban. Kedden délután Tiszaszederkényben, a református templomban tartottak istentiszteletet és megkoszorúzták Lorántffy Zsuzsanna szobrát. Augusztus 20-án délelőtt a római katolikus templom előtti téren szabadtéri szentmise volt. A megemlékezések sorát délután a Szent István szobornál tartott városi ünnepség zárt le. Itt dr. Fülöp György polgármester mondott beszédet. Tiszaszederkényben - ahogy sok éve már - református istentisztelettel kezdődött a megemlékezés, csakhogy az ünnep elestéjén, augusztus 19-én. Varga István lelkész hirdetett igét, majd áldotta meg az új kenyeret, melyet dr. Fülöp György polgármester szegett meg.
Ezt követően az ünneplő közönség Lorántffy Zsuzsanna szobrához vonult, ahol a város vezetői, a képviselő-testület tagjai, az intézmények, gazdasági társaságok, a református egyházközség, a nemzetiségi önkormányzat képviselői helyezték el az emlékezés koszorúit, virágait. Augusztus 20-án délelőtt a római katolikus templom előtt tartottak ünnepi szentmisét, melyet Pásztor Pascal plébános celebrált, s ugyancsak ő szentelte meg az új kenyeret. Késő délután a Szent István szobornál gyűlt össze az ünneplő közönség, ahol dr. Fülöp György polgármester mondott beszédet.
Állam született
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Kitüntetettek! Kedves Tiszaújvárosiak! Kedves Testvérvárosi Küldöttség! Liebe gäste aus Neuhofen an der Krems! Tiszaújváros Önkormányzatának Képviselő- testülete nevében tisztelettel köszöntöm Szent István napi ünnepségünk minden kedves résztvevőjét. Több mint 1000 éve fontos dátum ez hazánk életében. István uralkodása alatt augusztus közepe a törvénylátó napok ideje volt Fehérváron, és akkor ülésezett a királyi tanács is.
1038-ban augusztus közepén hunyt el István, 1083-ban pedig pontosan augusztus 20-án avatták szentté a fehérvári bazilikában. István történelmi teljesítményét az egyház a szentté avatásával ismerte el, a közvetlen utódai pedig őt tekintették az Árpád-házi dinasztia alapítójának, annak ellenére is, hogy utódai közül senki nem volt vérszerinti leszármazottja. Ferenc József 1891-ben munkaszüneti nappá tette augusztus 20-át, ezzel biztosítva az ünnep népünnepély jellegét. Ettől az évtől kezdve fővárosunkban délelőtt körmenettel és közös ünnepléssel, ökörsütéssel emlékeztek Szent István tevékenységére. Az 1930-as évektől pedig bevezették a tűzijátékot és a hosszú évtizedek alatt kialakult tradíciókat napjainkban is követjük - itt Tiszaújvárosban is.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Mintegy ezer évvel ezelőtt máig ható, szinte felfoghatatlan léptékű átalakulások zajlottak le a magyar társadalomban. Olyan változások, amelyek gyökeresen átalakították a korabeli magyarság viszonyait és újraszabályozták az élet szinte minden területét. Valami egészen új minőség jött létre: megszületett a magyar állam. Ez a történelmi tett racionális és eredményes volt, hiszen egy ország újjászervezésének csak akkor van értelme, ha a változtatások nyomán egy lényegesen jobb állapot érhető el. Szent István egy átlátható és másutt jól bevált modell alapján tette meg államalapító lépéseit.
A miénknél működőképesebb nyugat-európai államberendezkedést tekintette mintának. Az azonban már István korában is egyértelmű volt, hogy nem elegendő szolgaian lemásolni a nyugati mintákat. István tudatosan, megfontoltan döntött, nem kísérletezgetett, nem rögtönzött, nem módosítgatta napról-napra elképzeléseit. Szent István elkötelezte magát a nyugati típusú kereszténység politikai, társadalmi és államjogi berendezkedése mellett.
Államférfiként viselkedett, mert nem azt mérlegelte, hogy mivel uralhatja a pillanatot, és ami különösen fontos, nem beszélt másképpen itthon, mint az európai udvarokban. István jól mérte fel a geopolitikai, történelmi kényszerpályát, ami meghatározta országunk sorsát, de úgy irányította a diplomáciáját, hogy a mozgásterünk ezen kényszerpályán belül kellően nagy legyen. Fontos volt számára a magyar királyság tekintélye, a megbízhatósága, a szavahihetősége, a becsülete, és bizonyos helyzetekben a kompromisszumkészsége. Óvatosan jegyzem meg, ha ma élne, ő biztosan nem Belgium fővárosára - Brüsszelre - mutogatna, hanem felmérné, hogy 26 európai állammal hogyan lehet úgy együttműködni, hogy a magyar nemzet érdeke ne sérüljön. A magyar államalapítás legjelentősebb és máig szóló megkérdőjelezhetetlen üzenete egyértelműen Európa.
Kedves Jelenlévők!
Szent István világosan és nyíltan hirdette meg, hogy mi a szándéka, milyen berendezkedést kíván itt meghonosítani, milyen lépések várhatók tőle. E modellnek volt néhány sarkalatos pontja. Az ország területi egysége, világos és egyértelmű viszonyokon alapuló közigazgatási hierarchia, a kereszténység elfogadása, és ennek következményeként az egyházi szervezet kiépítése. István kiemelkedően fontosnak tartotta, hogy erős királyi hatalommal rendelkezzen, de úgy, hogy kizárja a hatalommal való visszaélés lehetőségét. Fiához, Imre herceghez írt intelmeiben külön kitért az egyszemélyű, totális hatalomgyakorlás veszélyeire. Így fogalmazta meg: „ha haraggal, gőgösen, gyűlölködve, békétlenül kevélykedsz az ispánok és főemberek fölött, a vitézek ereje bizonnyal homályba borítja a királyi méltóságot és másokra száll királyságod". István tehát bölcsen figyelmeztette fiát, hogy a hatalmat gőgösen, gyűlölködve gyakorlók előbb vagy utóbb szükségszerűen bukásra vannak ítélve.
Helyi autonómia
Tisztelt Ünneplő Közönség!
Szent István úgy hozott létre szilárd központi hatalmat, hogy meghagyta, illetve maga építette ki a helyi autonómiákat, mint például az ezer éven át fennmaradó vármegyerendszert. Már akkor is tudták, hogy a központi hatalomnak vannak korlátai, egyetlen állami centrumból nem lehet minden ügyet igazságosan és hatékonyan intézni. Szükség van helyi, lokális autonómiára, mert van, amit helyben jobban tudnak. Az állami szervezet, a közigazgatás minősége ugyanolyan kulcskérdése volt az országnak, mint ahogyan az is, hogy megfelelő emberek irányítsanak.
Olyan vezetők, akik képesek felismerni a mozgásterek és a kényszerpályák között azt a keskeny ösvényt, amelyen haladni kell. Ehhez nem elegendőek a vezetői képességek, ugyanennyire fontos a morális nívó is, mert a hatalom könnyen elcsábíthatja az embert a hiúság, a magánérdek, az agresszivitás vagy éppen a tévedhetetlenség irányába. Meggyőződésem szerint Szent István életművének egyik legfontosabb tanulsága, hogy az igazi vezetők azok, akik a bonyolult kihívásokra úgy találnak hatékony megoldást, hogy közben megőrzik emberségüket, és nem adják fel, nem adják el szilárd erkölcsi és elvi álláspontjukat. Szent István jó példát mutatott utódainak, amikor az általa meghozott törvényeket nem a saját szűk köreire szabta, és következetesen, igazságosan mindenkivel betartatta.
Tisztelt Tiszaújvárosiak!
Magyarország helye tehát Európában van. Első királyunk államszervezetének egyik meghatározó eleme volt a vármegye, mely döntésével a helyi autonómia fontosságára hívta fel a figyelmet. Az autonómia, mind intézményi, mind szervezeti, mind egyéni értelemben is lényeges. Az autonómia nem adomány, azt mindenkinek személyesen kell megteremtenie. Jelenleg a mi autonómiánkat maga a helyi önkormányzat jelenti. Az önkormányzatiság jelképezi a helyben élők saját akaratát, saját identitását, s magát a személyes szabadságot is. Az önkormányzati választás keretében a helyben élők világosan kifejezik akaratukat és szándékukat a tekintetben, hogy milyen képviselő- testület irányítsa a várost. A tavaly nyári önkormányzati választásokon a jelenlegi városvezetés erős bizalmat és egyben felhatalmazást kapott, hogy folytathassa munkáját. A mi célunk egyértelmű, folytassuk közösen az eddig elért eredményekre alapozva együtt a városlakókkal.
Persze azt is tudjuk, hogy a megkapott erős bizalomhoz komoly felelősség is tartozik. Ezzel a felelősségérzettel kell végezni munkánkat. Toleránsan, elfogadóan, a másik felet meghallgatva, bevonva nemcsak a döntésbe, hanem a döntés előkészítésébe is, érvényesítve a párbeszéd elvét. A demokrácia nem a többség kizárólagos uralma, hanem egy olyan politikai berendezkedés, amelyben tekintettel kell lenni a közösség minden tagjára és törekedni kell arra, hogy közös céljaink legyenek.
Egy normális politikai kultúrában - megjegyzem, mi ebben hiszünk - nincsen helye a zsarnokoskodásnak, helye az együttműködésnek, a kompromisszum-keresésnek van. A politikai vitákat a társadalom számára mintát adó stílusban az alapvető emberi értékeket és erkölcsi elveket tiszteletben tartva kell lefolytatni. A középkorban az volt a természetes, hogy erős falakkal rendelkező várakat építettek, a városokat fallal vették körül, így védve meg értékeiket és elveiket. Mi úgy gondoljuk, hogy a XXI. században inkább hidakat kellene építeni ember és ember között méltóságból, méltányosságból, emberségből és szolidaritásból. Sajnos tapasztaljuk, hogy a társadalom egy része nem tartja önmagára kötelezőnek mások tiszteletben tartását olyan esetekben, amikor nézeteik vagy érdekeik eltérnek a többiekétől. Úgy érzem, hogy veszedelmesen meggyengült a másik ember megbecsülése, tisztelete, az egymáshoz való alkalmazkodás képessége, pedig ezek nélkül a képességek és szándékok nélkül nem létezik emberi közösség.
Egy klasszikust idézve „ahogyan egymással bánunk, az a hazánk". Az István által ránk hagyott keresztény tanítás szerint is a kereszténység azoké, akik nem bántják embertársaikat és nem vétenek az emberi méltóság ellen sem gondolattal, sem szóval, sem cselekedettel. Örülök, hogy itt Tiszaújvárosban az itt élő közösség számtalan példát mutat együttműködésből, toleranciából, konszenzuskeresésből.
Emberközpontúság
Tisztelt Jelenlévők!
Mi egy élhető, szerethető, értékeit megőrizve fejlődő Tiszaújvárost kívánunk építeni és működtetni. Meggyőződésem, hogy a várost az itt élő emberek akkor tartják élhetőnek, ha azt tapasztalják, hogy rend van a környezetükben, ha magas szinten működnek a közszolgáltatások, ha jó a közbiztonság és a város lakói véleményükkel, észrevételeikkel érdemben befolyásolhatják a várost vezetők döntéseit. Persze meg kell tapasztalnunk, hogy vannak olyan helyzetek, amikor az igények meghaladják a lehetőségeket, ütközhetnek érdekek, ezeket a helyzeteket megoldani, mérlegelni mindig az önkormányzat felelőssége. Sokan itt születtünk, itt élünk, ez a szűkebb hazánk, ebben a városban szeretnénk jól, biztonságban, boldogan megélni a hétköznapjainkat, nevelni gyerekeinket.
Egy dologban biztosak lehetnek Tiszaújváros lakói: a városvezetés elsődleges célja, hogy segítsük a tiszaújvárosiakat, hogy minden körülmény közepette emberközpontú döntéseket hozzunk. Számunkra nem volt és nem is lesz kérdés, hogy fejlesztésre, beruházásra, vagy az emberekre költsük a közösség pénzét. Ahogy már korábban is fogalmaztam: mi akkor is adunk, ha tőlünk - az önkormányzattól - elvesznek.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Tiszaújváros Önkormányzatának Képviselő- testülete minden évben augusztus 20-án kitüntetésben részesíti azokat, akik kiemelkedő munkájukkal elősegítették Tiszaújváros fejlődését, öregbítették városunk jó hírnevét. Kitüntetéseinkkel a városunkért, a város közösségéért végzett munkát ismerjük el. Örülök, hogy Tiszaújváros Önkormányzatának Képviselő-testülete most egyhangúlag döntött a kitüntetések adományozásáról!
Tisztelt Kitüntetettek!
Köszönjük mindnyájuknak az értünk, a városunkért végzett kiemelkedő munkájukat, köszönjük, hogy példát mutattak nekünk tisztességből, szorgalomból és emberségből. Tiszaújváros Önkormányzatának Képviselő-testülete és a magam nevében jó egészséget és sok boldogságot kívánok önöknek.
Kedves Jelenlévők!
Amikor augusztus 20-án Szent Istvánra és az államalapításra emlékezünk, akkor az út elejét tiszteljük ebben. Annak az útnak az elejét, mely nehéz történelmi időszakokon át vezetett el a mai modern európai demokráciához, melynek alapja az emberi méltóság, az emberi szabadságjogok tiszteletben tartása és az önrendelkezés. Nem fogadhatjuk el a megtorpanást, a letérést vagy a visszafordulást erről az útról. Ha ezt tennénk, azzal nem csupán Szent István emlékét, de a rendszerváltás utáni demokrácia lényegét és a demokratikus alapelveket tagadnánk meg.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Azzal a meggyőződéssel köszönöm meg a figyelmüket, hogy mi, tiszaújvárosiak továbbra is békességben, egymást tisztelve fogunk tudni élni, és közösen dolgozni a hazánkért, a városunkért. Adja az Isten, hogy így legyen! Köszönöm megtisztelő figyelmüket! A városi kitüntetések átadása (lásd az 5-8. oldalakon) után az új kenyér megszentelésével, megáldásával, megszegésével folytatódott az ünneplés, mely a Szent István szobor koszorúzásával zárult.
F. L.