Maradt és bővül az árrésstop

A kormány döntött az élelmiszerekre és drogériai termékekre vonatkozó árréscsökkentés fenntartásáról, és azt 2026. február 28-ig meghosszabbították - jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a Kormányinfón. Decembertől bővítik is az árréstop alá tartozó termékek körét. Gulyás Gergely jelezte: decembertől további termékekkel bővül az érintett élelmiszerek köre. 

A miniszter szerint a Magyar Nemzeti Bank adatai is alátámasztják, hogy az infláció elleni küzdelemnek az árréscsökkentés hatékony eszköze. A kedvezményes körbe tartozó termékek árának csökkentése, vagy legalábbis az árnövekedés megállítása a pénzromlás ütemét is csökkenti Magyarországon - tette hozzá. A Miniszterelnökséget vezető miniszter tájékoztatása szerint ezért a kormány arról is döntött, hogy az élelmiszerekre vonatkozó árrésstop december elsejétől további élelmiszer- termékkörökkel bővül. 

A kormány döntött arról is, hogy a SZÉP-kártyákon megmaradt összegek felhasználását hideg élelmiszerek vásárlására is lehetővé teszik december 1-től 2026. április 30-ig. A kormány bővíti a kört, az Országos Kereskedelmi Szövetség ugyanakkor az árrésstop kivezetését sürgeti. A szövetség közleménye szerint a döntés előtt nem történt szakmai egyeztetés. A szervezet főtitkára, Kozák Tamás elmondta: a kormány korábban az élelmiszer-infláció 5 százalék alá csökkenését jelölte meg a kivezetés feltételeként, ami már hónapokkal ezelőtt teljesült.

Az OKSZ szerint az árrésstop csak átmenetileg képes tompítani a termelők és feldolgozók költségnövekedésének hatásait, de hosszabb távon torzítja a piacot. A szervezet arra figyelmeztet, hogy az intézkedés elvonhatja a vásárlókat a magyar tulajdonú boltoktól, és ez újabb boltbezárási hullámhoz vezethet, különösen a kisebb településeken. A közlemény szerint a nagy kereskedelmi láncok - mint az Aldi, Auchan, Lidl, Penny, SPAR és Tesco - veszteséget szenvednek el az intézkedés miatt, ami korlátozza fejlesztéseiket és akciós tevékenységüket. Az árrésstop a magyar beszállítók számára is kedvezőtlen, mivel az importtermékek felé tereli a beszerzéseket. 

Az OKSZ szerint a kormány gazdaságpolitikájának egyes elemei - például a kiskereskedelmi különadó, az áfaterhek növekedése vagy a minimálbér- emelés - hozzájárulnak a költségek emelkedéséhez. A szervezet a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálatára hivatkozva azt állítja, hogy a tavalyi élelmiszerár-emelkedés fő oka nem a kiskereskedelmi árrés, hanem a termelési költségek növekedése volt. Az OKSZ azt javasolja, hogy a kormány vonja vissza az árrésstopot, és piaci alapú szabályozási környezetet alakítson ki a kereskedelem számára.