Krónika 40 - Elbontják, vagy hasznosítják?

Sorozatunkban a 40 éves Tiszaújvárosi Krónikában az elmúlt negyven évben megjelent írásokból tallózunk, egyetlen rendezőelvet tartva szem előtt, mindig az adott év aktuális lapszámából szemlézünk. Most egy 2005-ben nagy vihart kavart beruházásról szóló cikket idézünk fel a 2005. december 18-án megjelent Krónikából.

Városunk méltán lehet büszke az utóbbi évek fejlesztéseire, beruházásaira, melyek révén esztétikus, színvonalas városkép alakult ki. Ebbe rondított bele a Dísztó melletti nyilvános illemhely, melynek láttán minden jóérzésű és jó ízlésű ember elborzad. Így voltak ezzel - sajnos már csak utólag - a város vezetői is, ezért leállíttatták a kivitelezést. A létesítmény további sorsáról decemberi ülésén dönt a képviselő- testület. 

- A 2005. évi költségvetés elfogadásakor határoztuk el, hogy létesüljön egy nyilvános vécé a városközpontban - mondja Bráz György alpolgármester. 

- Ennek véghezvitelét a polgármesteri hivatalra bíztuk, jóváhagyva a helyszínt. A beruházás szeptemberben kezdődött meg. Amikor észleltük, hogy mi is történt valójában - utólag be kell látnunk, hogy hibás döntésünk alapján -, akkor már csak azt tudtuk tenni, hogy állj, gondoljuk végig mi lesz a következő lépés. 

- És mi lesz? - Sok minden képzelhető el. Az is, hogy marad, az is, hogy nem. Különböző változatok létezhetnek arra vonatkozóan is, ha elbontjuk, de abban az esetben is, ha marad. Egy biztos, mi - a polgármester és az alpolgármesterek - a tisztségviselői értekezleten egyezségre jutottunk abban, hogy itt nyilvános illemhely nem lesz. Ez azonban csak a mi egyezségünk, de nyilvánvalóan ebben a kérdésben a képviselő-testületnek kell állást foglalnia. 

- Amennyiben marad az épület, milyen hasznosítási lehetőség jöhet szóba? 

- Szóba jöhet sok minden. Probléma, hogy önálló vállalkozói telket itt nem lehet kialakítani, mivel nincs közúti kapcsolat. Tehát csak bérleményként lehetne benne valami. Úgy gondolom azonban, hogy ezen jelenleg nem érdemes túlságosan meditálni. Az alapprobléma ugyanis nem az, hogy egy nyilvános illemhely létesült volna itt - bár ez is vita tárgya lehet -, hanem az, hogy a tó körüli látványt, a városképet ez az épület - legyen benne bármi - elrondítja. Alapvetően tehát arról kell dönteni, hogy legyen-e itt épület vagy sem. Amennyiben a testület úgy dönt, hogy legyen, akkor lehet elgondolkodni azon, hogy mi legyen benne. 

A tisztségviselők álláspontja az, hogy vigyük el az épületet innen. Nyilvánvalóan ebből anyagi kára származik az önkormányzatnak. Bontás esetén azért - a kivitelezővel már tárgyaltunk erről - nagyon sok anyagot fel lehet használni belőle egy másik létesítménynél. Mindemellett én úgy gondolom, hogy meg kell oldani Tiszaújvárosban a nyilvános illemhely problémáját is. Keresnünk kell egy helyet, egy olyan megoldást, ami elfogadható. Sokkal körültekintőbben kell persze eljárnunk, mint korábban. Nyilvánosságot kell adnunk előzetesen is annak, hogy hol gondoljuk, és miként gondoljuk. Amennyiben ezzel a város lakossága egyetért, nagyobb csoport nem tiltakozik ellene, akkor megépítjük.

- Milyen tanulságot von le az ügyből? 

- Sajnos van olyan, hogy bizonyos beruházások nem tetszenek a lakosságnak. Ebben az esetben megállapítható, hogy okkal, joggal nem tetszik senkinek ez az épület. A legfőbb tanulság, hogy sokkal körültekintőbben kell eljárnunk az ilyen fejlesztések esetében is. 

F.L.