Krónika 40 - rendkívüli nőnapi különkiadás
Nem könnyű hétről-hétre dönteni, hogy melyik cikket idézzük fel a múltból. Erre a hétre Ferenczi László szerkesztő és ellentengernagy mindenképpen valami nőnapit akart, nálam viszont - ismert feministaként - minden nap nőnap, ezért inkább a szívemhez ugyanolyan közel álló Mobil Klubról és Tiszaújváros első újhullámos zenekaráról, a Magán Praxisról szerettem volna megemlékezni. Így aztán néhány zen buddhista eszmecsere után abban egyeztünk meg, ezen a héten Krónika 40 különkiadást írunk a nőnapról. A Leninvárosi Krónika 1990. március 8. számából idézzük fel azt a nőnapi köszöntőt, ami a klasszikus - a férfiaknak egyessel, a nőknek kettessel kezdődik a személyi számuk vitát használja fel a szöveg alapjaként. Mert ilyen is volt annak idején, személyi szám, ami rengeteg vicc alapja volt, főleg férfiak feszegették ezt a témát, hogy bizony nekik egyessel kezdődik a személyi számuk. Pedig ez nem így van, ugyanis a személyi szám első számjegye nem csak egyes vagy kettes lehet, hanem a születési időnktől és az állampolgárságunktól függően elmehet akár nyolcig is.
A személyi szám bevezetéséről 1973-ban kezdtek el gondolkodni, nagyon egyszerű okból: ekkorra már voltak olyan fejlettek és megengedhető árúak a számítógépek, hogy bevezessék őket a közigazgatásban. Igen, kellett egy egyedi azonosító - ahogy az adatbázisokkal foglalkozó kockák mondják -, és egy évvel később jött is a kormányrendelet, amely tudtunkra adta, hogy nekünk mindenképpen kell egy személyi szám ahhoz, hogy boldogok legyünk. Mint tudjuk, a közigazgatás malmai lassan őrölnek, így egészen 1979-ig várnunk kellett, mire a búzából liszt lett. Nem lehetett könnyű a feladat, tessék végiggondolni, minden Magyarországon élő állampolgárt értesíteni kellett, hogy személyi igazolványukkal legyenek kedvesek befáradni a hivatalba, ahol adategyeztetés után belenyomnak egy kis zöld matricát az igazolványba, rajta a tulajdonosa személyi számával.
És itt érkeztünk el a személyi szám első számjegyéhez. Ahogy az lenni szokott, a történetben van igazság is, ugyanis az 1900 és 1997 között született magyar állampolgárságú férfiaknak tényleg egyessel, a nőknek pedig kettessel kezdődik a személyi számuk. Viszont az 1800-as években születetteket valahogy meg kellett különböztetni, hogy elkerüljék a rendszerben a duplikációt, így az 1800-as években született férfiaknak hárommal, a nőknek pedig néggyel kezdődött a személyi számuk. Aztán valami oknál fogva meg akarták különböztetni a Magyarországon élő, de nem magyar állampolgárokat, így az 1900 és 1997 között született bevándorló férfiak az ötös, a nők pedig a hatos számjegyet kapták, az 1900 előtt születettet bevándorló férfiak pedig hetesek, a nők pedig nyolcasok lettek. Aztán 1997-ben változott a szabály, a 2000 óta született férfiak a hármas, a nők pedig a négyes számot kapják.
Surányi P. Balázs