Az egység, az összetartozás a legfontosabb

A Derkó korzó színpadán népszerű előadók gondoskodtak a jó hangulatról, köztük Mohamed Fatima is, akivel a mindennapjairól beszélgettünk. 

- Hogy vagy, milyen lesz a nyarad? 

- Köszönöm szépen, jól vagyok! Mint mindenkinek, nekem is sok munkával telik majd a nyár, és nem csak zenei fronton. Más területen és projekten is dolgozom folyamatosan, mert az anyukám azt tanította nekem: mindig az az enyém, ami a zsebemben van. Úgyhogy igen, élek. 

- Jó ideje visszavonultál a médiától, csupán a közösségi oldalaidon adsz hírt magadról. Mi az oka ennek?

- A visszavonulást inkább úgy mondanám, hogy szelektálok a felkérések között. Ha olyan téma kapcsán keresnek meg, amivel képes vagyok együtt rezegni, nincs akadálya annak, hogy megszólaljak.

- Milyen témákban szólalnál meg szívesen? 

- Főként társadalmi kérdések kapcsán, mert nagyon szeretem az embertársaimat és a hazámat, Magyarországot. Az olvasásról, a könyvekről és persze a zenéről ugyancsak szívesen beszélgetek, ha hívnak.

- Az életed is ilyen változatos? 

- Az ember mindig fejlődik, és az a jó, amikor folyamatosan vannak új céljai. Rengeteg dolog érdekel, ezért több szakképesítésem van. Most a hotelmenedzsmenttel kacérkodom és egy AI-tanfolyammal is, ami az üzleti tervezésben lehet nagy segítségemre. Azt gondolom, elég sok dolgunk van itt, a Földön. Ennek megfelelően az életem minden percét igyekszem kihasználni, és folyamatosan próbálom felhívni az emberek figyelmét is arra, milyen nagyon sok lehetőségünk van az életben. Merjünk élni! 

- Gyerekekhez is sokat jársz országszerte énekelni, beszélgetni. Tőlük mit tanulsz? 

- Kitartást. Szívügyemnek tekintem, hogy tegyek a gyerekekért, hiszen látjuk, mi van ma például a magyar gyermekvédelemben. Nyilván egyedül nem fogok tudni változtatni ezen a helyzeten, de ha néhány jó szóval csak egy picit hozzá tudok tenni a gyerekek jóllétéhez, már az is nagyon sokat jelent számomra. Gyerekkoromban nekem szintén volt egy olyan tanár nénim, akinek sokat köszönhetek. Ő az iskolában alapított egy klubot, ahol roma és nem roma gyerekek együtt, sokat tanultunk mindenféle témáról. Emlékszem, egyszer eljött hozzánk beszélgetni Sasvári Sándor és Gergely Róbert. Az az alkalom a mai napig inspirál.

- Több pályatársad szerint médiaszereplések nélkül sokkal nehezebb egy előadó helyzete. Mi a véleményed erről? 

- Pro és kontra érveket egyaránt fel tudnék sorolni. Tény és való, hogy a médiaszereplések több meghívást eredményeznek egy előadó számára. Bár amikor mi elindultunk a Fekete Vonattal, még nem voltak sem kereskedelmi tévécsatornák, sem internet, csak magnókazetták. Úgy vélem, mindenkinek döntenie kell, hogy celeb vagy előadó szeretne-e lenni. Én az éneklésre szegődtem. Emellett pedig nagyon szeretek segíteni a fiatal tehetségeknek, és szívesen mutatok nekik utat az előadói pálya üzleti részét illetően is. Visszatérve a kérdésedhez, a célom 15-16 éves korom óta sem változott: szeretnék hozzátenni a közhöz, és az üzenetem ma is ugyanaz, mint közel harminc esztendővel ezelőtt: az egység, az összetartozás a legfontosabb. Mindannyian összekapcsolódunk, ezért ne ítélkezzünk könnyelműen! És mindenkinek adjunk egy esélyt! Számomra nem léteznek színek, csak szívek. A szívek megnyeréséhez pedig nem feltétlenül szükséges a médiaszereplés.

- Az ember mindig vágyakozik valami jobb után. Te mire vársz nagyon? 

- A békére és arra, hogy az emberek megértsék: nem a pénz teszi az embert. Szomorúan látom, hogy nagyon sokan depresszióban élik le az életüket a pénz miatt. Pedig az csak egy eszköz, amiért például boldogságot sem lehet venni. Ezért azt javaslom mindenkinek, menjenek ki a szabadba, és figyeljenek egy kicsit befelé, mit szeretne a lélek. 

- Gyakran leírod az interneten, hogy minden reggel hálával ébredsz. Miért vagy hálás? 

- Egyebek mellett azért, hogy egészséges vagyok, és hogy a közvetlen környezetemben szerető emberek vesznek körül. 

- Hiányérzeted van? 

- Nincs. Mindig örülnünk kell annak, amink van. Ami pedig még nincs, de megérdemeljük, megérkezik majd hozzánk. 

Ördögh István

0
Siker a zeneiskolában
Jóval és rosszal átitatva

Kapcsolódó hozzászólások