A jégkori sztyeppék óriásai
Éppen két évvel ezelőtt két horgász egy hatalmas mamutcsontot emelt ki a Sajóból. A több mint egy méter hosszú és 50 kilogrammos maradvány a régészek szerint is egyedülálló állapotban volt. A ritka nagy példányt a városi könyvtár muzeológusának férje, Ferenczik István „fogta ki" horgásztársával, amit most a miskolci Hermann Ottó Múzeum ősmaradványaival kiegészülve állítottak ki a könyvtár aulájában. November 16-ig látható a Jégkori sztyeppék óriása című kiállítás, ami nem túl sok leletet vonultat fel, de annál érdekesebbeket. Mindössze kéttárlónyi anyag érkezett a könyvtárba, az egyikben barlangi medveés gyapjasmamut-csontok, csonttöredékek, a másikban a Sajóból kiemelt maradvány.
- Erre a csontszerű maradványra a Sajó-parton bukkantunk, oda járunk horgászni, a Kesznyéten és Sajóörös közötti szakaszra - mondja Ferenczik István. - Benne volt a vízben egy hatalmas nagy sóderszigeten, körülbelül 15-20 centi víz volt rajta. Először azt hittük, hogy fadarab és ott is hagytuk, de másnap visszamentünk és átforgattuk, átmostuk, majd kiemeltük. Elsőre úgy gondoljuk, hogy ez egy mamut-, vagy dinoszaurusz csontmaradvány. 1,10 a hossza, a szélessége 35-40 centi, a súlya 50 kilogramm lehet, úgy gondoljuk a formája alapján, hogy egy felkar- vagy lábszárcsont lehet - nyilatkozta 2 évvel ezelőtt István, az egyik horgász. István felesége, Fanni a könyvtár muzeológusa, a Miskolcról kölcsönzött leletekkel együtt a „sajátját" is rendezgethette a kiállításon.
- Éppen két éve, hogy belebotlott a Sajóban ebbe a leletbe a férjem. A Herman Ottó Múzeumot kerestük meg, hogy ilyenkor mi a teendő, be kell-e egyáltalán szolgáltatni. Mint kiderült, megtarthatjuk, de letétbe a Hermann Ottó Múzeumnak adtuk oda. Ez azt jelenti, hogy a múzeum kutathatja, publikálhatja, kiállíthatja, tudományosan feldolgozhatja, cserébe elvégezték a szükséges állagmegóvást és konzerválást, mert ugye vízből lett kiemelve a lelet, és ha elveszíti a víztartalmát, akkor a már rajta látható hosszanti repedés tovább mélyedhet, valamint fennáll a veszélye újabb repedések keletkezésének is, és akkor darabokra is eshet az egész. Úgyhogy egy 10 éves letéti szerződés keretében most ez a lelet a Herman Ottó Múzeumnál van, egy kitétele volt a letevőnek, hogy mielőtt ők kiállítanák, a múzeum köteles a Tiszaújvárosi Helytörténeti Gyűjteménynek kölcsönadni, ha az kéri, és most éltünk is ezzel a lehetőséggel. A csont mellé még 9 másik jégkori ősmaradványt is biztosítottak, hogy itt bemutathassuk. Ezek szintén gyapjasmamut-maradványok és barlangi medve maradványok. Talán számomra a legérdekesebb a barlangi medvének az állkapocscsontja, mert abban még a fogak is megvannak.
berta