A fejlődő városok között
A települések fejlettségi szintjét mérte össze az a kutatás, amit a napokban adott ki az Egyensúly Intézet. Elemzéseik szerint városunk sok esetben az átlagnál jóval magasabban teljesített más településekhez képest, ennek ellenére Tiszaújváros - a hatvanöt 15 ezer fő feletti települések csoportjában -, a legutóbbi méréshez képest a 6. helyről visszacsúszott a 11. helyre. A napokban megjelent tanulmány 53 úgynevezett indikátor alapján rangsorolta a települések fejlettségi szintjét a 2014 és 2021 közötti időszakban. Az Egyensúly Intézet a Központi Statisztikai Hivatal, az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer, valamint a GeoX Kft. nyilvános adataiból dolgozott.
Ezek eredményeiből állt össze a rangsor, melyből többek között az is látszik, mennyi az egy főre jutó gyógyszertárak, vendéghelyek vagy autók száma. A szerkesztőségünkbe eljuttatott táblázatból kitűnik, hogy ezek mind objektív mutatók, bár az 53 kritérium nem minden esetben állja meg a helyét. A lakások négyzetméteráránál 0 forintot írnak, és a diplomások léte is csak 0,1 százalékot mutat, ami nagy valószínűséggel fals adat lehet városunk tekintetében. De lehet, hogy csupán arról van szó, hogy az intézet több témában nem talált valós adatot. A népességmegtartó erőnk csökkent, a szociális háló, a házi segítségnyújtás, az iparűzési adó, a nettó jövedelem, a játszóterek vagy a tornapályák és az önkormányzati utak tekintetében viszont jóval átlag feletti pontszámot kapott a város, valamint a házi- és házi gyermekorvosi ellátottság is jó. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban részesülők aránya Tiszaújvárosban jóval magasabb a többi településhez képest.
Míg átlagosan egy-egy város rászoruló lakóinak 18 százaléka használja ezt a készüléket, nálunk ez a szám közel 40 százalék. Ebből a jelzőkészülékből jelenleg 83 darabot biztosít a városiaknak a Tiszaújvárosi Humánszolgáltató Központ.
- Tiszaújvárosnak valamelyest romlottak az indexpont számai, de ez nem jelenti azt, hogy bármiben is sokkal rosszabb lenne a település - mondta Marek Bertram, az Egyensúly Intézet vezető elemzője.
- Azt látjuk például, hogy Tiszaújváros kifejezetten jól teljesített az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem tekintetében, de erős még az iparűzési adóban, valamint nagyon jelentős növekedés látható a gimnáziumi tanulók számában. Az átlagtól jóval jobb Tiszaújváros önkormányzati útjainak kiépítettsége. Itt helyben 100 %, ezzel szemben a többi vizsgált város körében nagyjából ez a szám csak 92 %. Tízezer főre vetítve az élelmiszer és élelmiszer jellegű, illetve a nem élelmiszer jellegű belkereskedelmi egységek száma is növekedett. Az eredményekből az látszik, hogy a visszaesést az okozhatta, hogy az átlagtól jóval többen hagyták el a települést, mint más városokban, valamint probléma az, hogy a város lakossága öregszik.
- Az elemzést átolvasva én is látom, hogy ebben a kutatásban van némi fals információ, de egyfajta képet mégiscsak ad a városról és szerintem a mindenkori városvezetésnek fontos az, hogy hogyan is látható kívülről Tiszaújváros, úgyhogy ilyen értelemben ez egy fontos kutatás - nyilatkozta lapunknak dr. Fülöp György polgármester.
- Azonban élhetőségi szubjektív szempontokat nem vesz figyelembe, de alapvetően szerintem nagyon büszkék lehetünk. Egy erős helyet foglalunk el egy komoly jövőképpel. Nem csak a mostani elemzésből, hanem a demográfiai adatokból is látjuk, hogy idősödik a város lakossága. Nekünk, a város vezetésének nagy kihívás, hogy az itt felnövő fiatalokat itt tudjuk tartani, és minél több fiatalt hívjunk ide letelepedni. Ez a kutatás is megerősít bennünket abban, hogy a fiatalok felé kell fordulni, de úgy gondolom, hogy e tekintetben jó úton jár a város. Itt van a 4+2 millió forintos első lakáshoz jutók támogatása, telkeket osztunk, és új elemként januártól a „Babamama csomag" is segíti a gyermeket vállaló tiszaújvárosiakat.
O.K.