Történelmünk óriási kincs
A 96. Ünnepi Könyvhét alkalmából izgalmas közönségtalálkozót tartott a Hamvas Béla Városi Könyvtár. A „Hunyadi nyomában - irodalom és valóság" című rendezvényen a Hunyadi- regénysorozat szerzője, Bán Mór, Trux Béla író, forgatókönyvíró, valamint a Képes Krónikák Kiadó képviseletében Mészáros János szerkesztő és Németh Levente grafikus beszélgetett a történelmiregény- írásról, a Hunyadi János életét feldolgozó regényciklusról, továbbá az abból készült tévésorozat kulisszatitkairól. Bán Mór a beszélgetés elején a történelmi regény, valamint a történelmi film fogalmi ismérveit tisztázva reagált a Hunyadi-regényciklussal, valamint a tévésorozattal kapcsolatban felmerült kritikákra és tapasztalatokra.
- Amikor a regényciklushoz gyűjtöttem anyagot, megdöbbenve szembesültem azzal, hogy teljes a homály Hunyadi János életével kapcsolatban. Nem tudjuk, mikor, hol született, és a származásával kapcsolatban is viták vannak: magyar volt-e vagy román. Az anyja nevét hiteles dokumentumok híján szintén nem tudjuk. Életének első húsz évéről pedig csak azt a pár tényt ismerjük, amit Bonfini leírt a krónikájában. De a történelem egyéb periódusait illetően is nagy a bizonytalanság. Ennélfogva a történelmi regény nem egy történelmi tanulmány, egy történelmi film pedig nem egy dokumentumfilm. A történelmi regény műfaji besorolása fikció, amit sokan összekevernek a fantasyvel, pedig ezek különböző fogalmak.
A történelmi regény mindig az író személyes rekonstrukciós kísérlete a saját személyisége és az általa felkutatott anyagok mennyisége alapján egy adott korszak vagy történelmi hős vonatkozásában. Aminek meggyőződésem szerint egy nagyon fontos funkciója az, hogy megszerettesse a történelmet az olvasóval, aki így talán nagyobb kedvvel kap késztetést ahhoz, hogy a történészek szakmunkáit is elkezdje olvasni. Ugyanebben hiszek a történelmi film szerepe kapcsán is - szögezte le az ötszörös Zsoldos Péter-díjas író, majd elárulta: a Hunyadi-regényciklus megírásánál majdnem nagyobb feladatot jelentett a tévésorozat elkészítése.
- Ez egy nagyon furcsa típusa volt az adaptációnak, ugyanis minden cselekményszálat az alapjaira kellett lebontani, majd visszaépíteni abban a dimenzióban, amit egy tízrészes sorozat megenged. Két és fél évig tartott a forgatókönyvek megírása, és szerintem még az utolsó hetekben is születtek döntések arról, mi marad a sorozatban, és mi kerül ki abból - mondta, majd hozzátette: a széria bárhol a világon sikeres lehet, ugyanis az abban található karakterekhez hasonló figurák az angol vagy a francia történelemben is vannak.
- Szerintem a Hunyadi-történet is egy olyan eposz, ami a világ bármely részén érthető: egy nép megpróbálja megvédeni magát a hódítóktól - jelentette ki. A tévésorozat nézettségi adatairól szólva Bán Mór elárulta, a televíziós csatornánál megdöbbenést okozott az epizódonkénti egymilliós nézőszám, akárcsak az a tény, hogy a sorozatot követők egy jelentős részét a huszonés harmincéves korosztály tagjai adták. Az író azonban az online térben nagy számban keletkezett elemzéseknek, véleményeknek örült leginkább.
- Ez a létező legnagyobb dolog, amit elérhet egy ilyen sorozat. A reakciók sokasága felidézte bennem azt a gyerekkoromra jellemző közösségi élményt a '70-es, '80-as évekből, amikor egy-egy tévésorozat is beszédtéma volt a hétköznapjainkban - fogalmazott. Az író kiemelte: hazánk gazdag történelme - hőseinkkel, szabadságharcainkkal és tragédiáinkkal együtt - nem egy természetes adottság, hanem egy óriási kincs. A közönségtalálkozóhoz kapcsolódva állították ki a Képes Krónikák Kiadó „Hősök tere" című kiadványából válogatott képanyagot, amely július 4-ig tekinthető meg a könyvtár földszintjén.
Ördögh István