Korlátlan akarattal

A Magyar Kultúra Ünnepe rendezvénysorozat nyitóeseményeként Simon Tünde festményeiből nyílt tárlat a Városi Kiállítóteremben. A Magyar Képzőművészeti Egyetem Tanárképző Tanszékének vezetője 2018-ban tett első tiszaújvárosi látogatása után ismét - amint ő mondja - „örömképekkel" töltötte meg a Barcsay Jenő téri helyiség falait. Szabad című kiállítása az élet és az alkotás szeretetét, valamint az akarat korlátlanságát hangsúlyozza: üde színekkel, különleges formákkal, kalligrafikus jelekkel, a természet szépségével. 

- Hat évvel ezelőtt olyan folyamatok zajlottak a környezetemben, hogy azt éreztem, szeretném áttörni a falakat. Így lett az első tiszaújvárosi tárlat címe „Határtalanul". Most pedig - amikor Tóth Ferenc meghívott újra -, éppen a szabad akarat foglalkoztatott. Filozófiai értelemben is vizsgáltam, mit jelent az, hogy szabad akarattal rendelkezünk. Elkezdett izgatni, hol van annak a határa. Én azt vallom: érdemes elmenni a végsőkig, egészen a falig, bármit csinálunk. Egyébként valóban érdekes, hogy mindig akkor ér utol Tiszaújváros, amikor tágítani kívánom a teret - mondja kérdésemre Tünde, majd legfrissebb munkáira rátérve a kalligrafikus jelekre hívja fel a figyelmemet. 

- Ezeket régen is készítettem, és most újra nekifogtam. Ilyen egyszerű jelekből született két nagy festmény. Érdekesnek találtam, mi történik egy egyszerűsített jellel, ha különböző színekben átviszem egy 120x120 cm-es vászonra. Ha kiszabadítom az aktuális képiségéből és átkerül egy újba. Olyan ez, akár az emberi életben. Benne vagyunk egy helyzetben, majd hirtelen egy másikban találjuk magunkat, melyben egy teljesen új arcunk jöhet elő. Nagyon izgalmas játéknak találom az életben, hogy miként hatnak ránk az egyes szituációk, és mi hogyan hatunk egy helyzetre. 

- Az egyéni szabadságot hogyan lehet megőrizni? 

- Életünk során folyamatosan igazodunk: alkalmazkodunk például a gyerekünkhöz, a kollégáinkhoz, a környezetünkhöz, mindeközben viszont képes vagyok megtartani a jó érzéseimet - ez a szabadság. Amikor pedig kezd elveszni, és nem érzem jól magam, elgondolkodom, mitől lehet ez. Néha úgy érezhetjük, mintha rátapostak volna a mellkasunkra. Ebben én nem maradok benne. Ugyanakkor szó sincs arról, hogy egyáltalán nem alkalmazkodom, és mindent megengedek magamnak. Hanem csupán annyi korlátot teszek magamévá, amennyi még jólesik - zárta gondolatait Tünde, akit a tárlatot megnyitó kollégája, a Magyar Képzőművészeti Egyetem oktatási rektorhelyettese, Orosz Csaba így jellemzett: 

- Kiváló művészetpedagógusnak tartom Tündét, aki állapotjelző művészetével bátorítja a kiállítás látogatóit az alkotásra, azaz az életöröm egyéni kifejezésére. A kiállítás február 16-ig látogatható hétköznaponként 10 és 18 óra között. 

Ördögh István 

0
Eötvös-karácsony
Krónika 40 - Mondd, téged mi bánt? - „Hétköznapi” ...

Kapcsolódó hozzászólások