Jól dobtak a Dobó-kupán

KOSÁRLABDA. Mindkét ellenfelének 90 pont fölött dobva a Phoenix KK megnyerte az egri Dobó-kupát. A Phoenix előbb a házigazda Eszterházy SC-vel, majd mintegy 45 perces pihenőt követően a Százhalombattai KSE együttesével csapott össze. A menetrend megerőltető volt, de Lekli József legénysége bírta energiával, és mindkét meccset megnyerve hozta el a torna aranyérmét. 

Eszterházy SC - Phoenix KK 73-99 (22-22, 20-28, 15-20, 16-29) 

Phoenix KK: Bán Tibor (14/12), Molnár Bence (4), Okoh Victor Kelechi (13), Kocsis Zalán (9/6), Lakatos Máté (14/3). Csere: Czimer László Adrián (-), Csák Bence (6/6), Orliczki Mátyás (13/3), Kiss Kolos (11/3), Gáspár Balázs (10), Kovács Zoltán (5) A kiegyenlített első negyed után egy 0-12-es rohanással nyitotta a második szakaszt a Phoenix, és ezzel biztosította is a későbbiekre a folyamatos vezetést. Az Eger a nagyszünetig erősített ugyan, de így is nyolcpontos előnnyel zárult a félidő (42-50). A harmadik etap elején a házigazdák felzárkóztak öt egységig, ezt azonban a Phoenix fokozatos távolodása követte (57-70). A záró negyed első felét 2-17-re hozta, ezzel gyakorlatilag eldöntötte a mérkőzést a Tiszaújváros. 

Phoenix KK - Százhalombattai KSE 92-66 (17-12, 34-17, 25-21, 16-16) 

Phoenix KK: Bán (6/6), Molnár (5/3), Kelechi (6), Kocsis (12/3), Lakatos (15/15). Csere: Czimer (5), Csák (14/12), Orliczki (7/3), Kiss (4), Gáspár (11), Kovács (8) Öt távolival indította a mérkőzést a Phoenix, és ezzel sikerült is biztosítania vezetését már az első negyedben a szintén jól küzdő Százhalombattával szemben. Sorsdöntőnek bizonyult a második etap, az Újváros látványosan erősödött támadásban, így nyomasztó fölényt alakított ki a félidő végére (51-29). A folytatásban az ellenfél hatékonyabbá tette játékát, illetve az aznap délután második meccsét játszó Phoenix már kezdett egy kicsit fáradni, mindenesetre a harmadik szakaszt már kisebb fölénnyel nyerte meg (76-50), a negyedik pedig kiegyenlített részeredménnyel végződött. 

Lekli József vezetőedző: Jó volt ez a két mérkőzés, hiszen eddig piros csoportos csapatok ellen játszottunk, és velük szemben a gyorsindításokból történő befejezések - tehát az általunk képviselt játékstílus - nem voltak túl hatékonyak, és nem is voltak nagy számban jelen a mérkőzéseken. Ezen a két meccsen már jóval több alkalommal fordultak elő ilyenek, aminek örülök, mert az a cél, hogy gyors kosárlabdát játsszunk, magas „csapásszámot" produkáljunk minden mérkőzésen. Kilencven pont fölött dobtunk mindkét találkozón, és nagyjából rendben volt a védekezésünk is. Vannak még azért javítandó elemek, mind támadásban, mind védekezésben, de úgy érzem, hogy ez a felkészülés, aminek most a végégre értünk, jól sikerült. Jó szinten van a csapat, de szerintem még rengeteg potenciál van a játékosokban, illetve magában a csapatban, úgyhogy menni kell tovább ezen az úton. 

A héten már a Veszprém elleni, első bajnoki találkozóra kezdjük meg a felkészülést, és közben igyekszünk kijavítani azokat a hibákat, amelyek a felkészülés alatt kijöttek.

0
Karnyújtásnyira a bravúrtól
Vezetői értekezletek

Kapcsolódó hozzászólások