Hurrá, nyaraltunk! Nyaraltunk?

A változékony, fejfájást hozó időjárás közepette kissé fáradtan léptem be a boltba még a múlt héten. Az én lassú tempómhoz képest úgy tűnt, mindenki más pörgött. A zöldséges pultnál az egyik eladó épp a dinnyéket rakosgatta, miközben félvállról odavetette a kollégájának: „Ugye, jól mondom? Már nem kell senkinek a dinnye, ennyi volt a nyár." Valóban ennyi volt? Tovább haladtam, mosolyogva. Vajon hány kiló dinnyét ehettem meg az elmúlt hónapokban? Lehetséges-e „dinnye-túladagolást" kapni, ami augusztus végére odáig vezet, hogy az ember kijelenti: „kész, jövő nyárig elég volt?" Míg ezen töprengtem, a húsospult mellett egy másik beszélgetés részlete ütötte meg a fülemet:

- Most indulunk Hajdúszoboszlóra.

- De jó dolgotok van... mentek nyaralni, míg más dolgozik? A párbeszédekkel a fejemben úgy döntöttem, hogy augusztus utolsó hétvégéjén nyakamba veszem a várost. Meglátogattam a strandot és a kempinget is, hogy megkérdezzem, kinek hogyan telt a nyár. Sok - számomra érthetetlen - külföldi szófoszlány szállt a levegőben, de szerencsére akadt egy olyan mosolygós lány is, aki a „Do you speak English?"-re, vagyis, hogy beszélsz-e angolul, „Yes"-szel, igennel válaszolt.

- Számunkra igazi családi hagyomány a tiszaújvárosi kempingezés - mesélte Natalia, aki Lengyelországból érkezett. 

- Már négyéves korom óta járunk ide nyaralni, el sem hiszem, hogy ez már húsz éve tart! Nagyon szeretjük ezt a helyet, van benne valami különleges, ami mindig magával ragad minket. Ráadásul megfizethető is. Az itteni ételek pedig rendkívül finomak, a lángos a kedvencem - tette hozzá nevetve. Néhány magyar vendég is akadt, akik szívesen meséltek.

- Érdekes volt az idei nyár - mondta Hajdú László, aki a környékről jött pihenni a strandra. 

- Szerintem csak egy-két hét volt igazán meleg, de mi mindig jól kifogtuk. Amikor lehetett, utaztunk: Görögország, Szlovákia, Magyarországon belül Egerbe és Jászapátiba mentünk el. Tiszaújváros is a listán volt, így nyárbúcsúztató gyanánt most itt vagyunk. Élveztük az idei szezont, de azért muszáj bevallanom, hogy már vártuk az iskolakezdést. Talán most mi, a szülők is megpihenhetünk egy kicsit. Nem mindenki lazítani érkezett. Jancsó Bálint a strandon dolgozott egész nyáron.

- Volt, hogy négy napot is jöttem egy héten - mesélte. 

- A nagy hőség minket is megviselt, de néha mi is megmártóztunk, vagy a szaunából hozott jéggel hűtöttük magunkat. Ha jó a társaság, minden könnyebb. Mikor nem dolgoztam, akkor sok időt töltöttem a barátaimmal és a barátnőmmel, aki Budapesten él, így sok programunk volt a fővárosban, például elmentünk az állatkertbe, de eljutottunk a Balatonra is. Nagy utazás nem volt, de sok kisebb élmény igen, így élvezhető volt az egész. Bár a hőségben egyre inkább csábított a víz, fürdőruha híján úgy döntöttem, inkább a város utcái felé veszem az irányt. A sors fintora, hogy épp ekkor futottam össze diákmunkás éveim egyik ismerősével, Szilágyi-Fekete Fannival, akivel a strandon dolgoztunk együtt. Mint kiderült, az ő nyara igazán emlékezetesre sikerült. 

- Nagyon szép volt az elmúlt három hónap - mesélte.

- Sok program, sok esküvő, köztük a sajátunk is. Ez volt a nyár legszebb pillanata. Szerintem a házasságkötés nagy mérföldkő az ember életében, én is nagyon vártam már, és minden jól sikerült. Nászútra Horvátországba utaztunk, ez is különösen emlékezetes, mert egyébként ritkán megyek külföldre. Kicsit sajnálom, hogy vége a nyárnak, de boldogan búcsúzom tőle. Nem mindenkinek sikerült mozgalmasra az idei szezon. Miskolci Máténak kicsit később, télen kezdődik majd a feltöltődés.

- Mondhatni a munkahelyemen töltöttem a nyarat - mondta mosolyogva. 

- A vegyiparban dolgozom, munkaruhában, hőségben, ez azért kissé fárasztó. Ráadásul gyermekünk is van, így szünidőben azért minden más. Kiruccanás most nem volt, de télen szeretnénk eljutni Zakopanéba. Addig kitartunk. Az aznap hallott történetek nemcsak megmosolyogtattak, de a fejfájásomat is elmulasztották, a hangulatom pedig egyre jobb lett. Úgy éreztem, nem volt elég az idei nyárból, így végül visszatértem a boltba, egy utolsó dinnyéért. 

K.E.