Hitről és tudományról Békési Lászlóval

A 60 éves városi könyvtár évtizedeiből 30-at már a magáénak tudhat Békési László, aki technikusként került annak idején az intézménybe, de ma már rendszeresen előadásokat is tart a könyvtárban. Laci sokat olvas, leginkább a tudomány és a hit érdekli. Kutatja a világegyetemet és a Bibliát, és ezekről a témákról évente több előadást is tart az érdeklődőknek. Így működik a világegyetem!, Tegyük a helyére!, Gondolatok a Bibliáról - e népszerű sorozatokról is beszélgettünk vele.

- Laci! Mióta vagy itt a városi könyvtárban? 

- 1996-ban kerültem a könyvtárhoz, tehát immár 30 éve lesz 2026-ban. Előtte a Helytörténeti Gyűjteményben voltam, oda a Volántól mentem, ahol karbantartóként dolgoztam.

- Könyvtárost keresett anno a könyvtár, vagy technikust?

- Technikusként kerültem ide. Voltam egy időben technikai dolgozó, nagyon sokáig karbantartásokkal is foglalkoztam, az épület gépészeti részét én láttam el, aztán technikusként kezdtem el működni, majd a későbbiek folyamán lettem könyvtáros, de már alkalmaztak az informatikai részlegen is. Így haladtam előre szépen lassan, de mindig megmaradtam inkább a műszaki állományban. 

- A technikusi szobában a polcod tele van könyvekkel, Biblia több példányban, matematika, fizika és tudományos könyvek. Ez mind a sajátod? 

- Igen, ezek igazából megmentett Bibliák. Egyszer kaptam ezeket a könyveket, mert már ki akarták dobni, és inkább megmentettem, mert vannak olyan emberek, akiknek sürgősen jó lenne egy, ilyenkor szoktam nekik adni, de van itt matematika könyv is, mert nekem a hit és a tudomány megfér együtt, számomra a kettő nem elválaszthatatlan. Szeretem a fizikát, a matematikát, de legjobban a csillagászatot, ez érdekel elsősorban. Jómagam is meglepődöm azon, hogy ma már ez a túlzott anyagelvűség kezd kicsit elmúlóban lenni és az emberek ráéreznek a spiritualitásra is, és látják, hogy a hit és a tudomány igazából nem ellentétes. Nekem az egyik legnagyobb példaképem Isaac Newton. Nem tudom, hogy ki mennyire tudja, de Newton nemcsak fizikával foglalkozott, hanem bibliatudománnyal is. Halála után, 1733-ban adtak ki egy könyvet, amely a Dániel könyve és a Jelenések könyvével kapcsolatos kutatásait írta le, és meglepően pontosan beszélt a XX. és a XXI. századunkról, ő egy bibliatudós is volt ilyen szempontból. 

- Laci, te mindig ez voltál?

- Nézd, én 45 éve foglalkozom csillagászattal amatőr szinten. Dalnoki bácsinak nagyon sokat köszönhetek, a vallástudománnyal pedig 30 éve foglalkozom, de ez a két témakör számomra mindig is kedves volt, szóval azt hiszem, valójában mindig is ilyen voltam, ez voltam, csak valahol ez nem mindig ütközött ki.

- Dalnoki bácsiról mondasz néhány gondolatot annak, aki nem ismerné vagy nem emlékezne rá? 

- Ő volt az, aki Tiszaújvárosban a csillagászati köröket vezette, édesapám vitt el hozzá. Volt egy nagyon kellemes, személyes élményem vele. Ő szerelte össze a legelső csillagászati távcsövemet, amit a szüleimtől kaptam, akkor ez egy különleges élmény volt. Ott ismerkedtem meg vele és a haláláig tartottuk a kapcsolatot.

- Newtont példaképként emlegetted, van más kedvenced is? 

- Igen, az egyik kedvenc Stephen Hawking, de azért nem teljesen egy pályán mozgunk gondolkodásban, ő ugyanis egyedül az időt tartotta a legmagasabb rangú és rendű dolognak, és itt azért ő sokszor összeütközésbe került. Egyik alkalommal emlékszem rá egy YouTube csatornán kommentelő meg is jegyezte, hogy Hawking papa kicsit elnagyolta a dolgot, mert mi van ha Isten meg az időn kívül van, mert ugyanis ő Isten létezését időn belül magyarázta, de hát ez nem mindig sikerült neki. Ilyen szempontból egy kicsit másképp gondolt az intelligens tervezésre, mint ahogyan a képviselői, mint mondjuk Newton vagy Kepler.

- Te sokat elmélkedsz ezeken a dolgokon? A világegyetemről, Istenről?

- Igen, főleg azért, mert az előadások, amiket tartok itt a könyvtárban olyan kereteket is feszegetnek. Nagyon szeretem az Így működik a világegyetem! című sorozatot. Ez onnan ered, hogy volt egy sorozat még a 2010-es években, ahol az így működik a világegyetemben a tudósok a legújabb kutatásaikról tettek tanúbizonyságot és bizony nagyon sok régi teória megdőlt, amit már ők maguk is elismernek. Ott van például a sötét anyag - sötét energia. Volt egy alkalom, amikor az egyik előadáson feltettem ezt a kérdést, hogy tudják-e, miért nevezik sötét anyagnak, meg sötét energiának, és akkor mindenki csak nézett. Hát, mondom azért, mert csak ennyit tudnak róla. Ezek a gondolatok és a legújabb tudományos kérdések mindig is érdekeltek engem, hogy hogyan tudom ezt párhuzamba állítani az istenhittel, az intelligens tervezettséggel és ez bennem is sok kérdést vetett föl. Ez nem azt jelenti, hogy az ember rájön mindennek a végére, de egyre biztos hogy rájön, hogy semmit sem tudunk. Nagyon sok minden van még, amit kutatnunk kell. 

- Gondolatok a Bibliáról, Így működik a világegyetem. Ezeket az előadásokat te tartod a könyvtárban. Hogy jöttek ezek?

- Igazából évekkel ezelőtt a könyvtár tervezte, hogy ne csak olvasói térként, hanem egyfajta közösségi térként is működjünk. Ez nagyon jó ötletnek bizonyult, de azt is tudtuk, hogy úgy kell szerveznünk a programokat, hogy közben a költségek ne szaladjanak el. Ekkor vetődött fel az, hogy feltérképezzük a könyvtárosok kompetenciáját és mi magunk is belevágunk egy ilyenbe. Van például két nagyszerű kolléganőm, akik a gyerekprogramokat csinálják, van olyan kolléganőnk, aki a tudatos, egészséges életmóddal kapcsolatos előadásokat tartja, és így kerültem a képbe én is a csillagászattal meg a teológiával. A tanulmányaimat teológiából végeztem, 2008-ban diplomáztam teológiai szakon és nagyon sokat köszönhetek például Reisinger tanár úrnak, ő volt az ószövetségi tanszék vezetője, és tanított akkoriban engem. 

- Népszerű volt a könyvtárba érkező előadók között Reisinger tanár úr! Innen az ismeretség?

- Már ismertük egymást futólag Mátészalkáról, egy rokoni látogatásnál találkoztam egyszer vele, később a tiszaújvárosi előadássorozatán, ő azonban az irodalom és a művészetek keretein belül közelítette meg a Bibliát, én inkább természettudományi oldalról. Egyébként, amikor elindítottam a sorozatot nagy kérdés volt, hogy mint előadót mennyire tudnak elfogadni, de hál' istennek úgy néz ki, hogy elfogadnak, és az emberek érdeklődéssel hallgatják mindazt, amit éppen elmondok.

- Ki a célközönséged? 

- A célközönséget a tanár úr már megteremtette. Érdekes, hogy a városlakók spirituálisan is nagyon jól gondolkodnak, és a célközönség inkább azokból tevődik össze, akik önállóan kezdik el otthon olvasni a szentírást, és nem csak azért, mert intellektuális kalandozásként gondolnak erre, hanem azért, mert érzik azt, hogy olyan zűrzavaros a világunk és annyira bonyolulttá vált, hogy kellenek kapaszkodópontok, és ezeket a szentírás nagyon jól meg tudja alapozni és adni. Mivel én nem vagyok becsatornázva egyetlen vallási felekezethez sem, meg nem is teológiai keretrendszereken belül tanítom a szentírást, én megpróbálom ezt holisztikusan bemutatni, egyfajta madártávlatból közelíteni azokra a speciális üzenetekre, amit maga a szentírás tartalmaz, ugyanakkor ezt valahogy gyakorlatiassá is tenni az emberek számára, így kerül képbe például sokszor a csillagászat is. 

- Melyik áll közelebb hozzád? 

- Nem tudok választani az az igazság, mert a csillagászat megalapozza, hogy ésszerűen és reálisan lássam a dolgokat és ne hajoljak el annyira a spirituális világnak mondjuk a túlzott ezotériában, vagy annak miszticizmusa felé, ugyanakkor meg a helyes vallás és a helyes spiritualitás arra mutat rá, hogy kell lennie egy istennek és hogy nem vagyunk magunkra hagyva, a spiritualitás pedig megmutatja, hogy nemcsak az anyagi világ létezik, hanem van egy vele párhuzamosan, kölcsönösen, vagy, ahogy Pál mondja a korinthusi levélben, hogy istenben élünk, istenben mozgunk mindannyian, tehát egyfajta egységet teremt az anyagi világ és a spirituális világ. 

- Legutóbbi előadásod telt házas volt a könyvtár előadótermében, minden bizonnyal sokakat érdekel a téma, amit hónapról hónapra felvetsz. Interaktív előadások ezek? 

- Igen, a végére marad általában a beszélgetés, hiszen ha maradnak kérdések, arra válaszolok, de sajnos az előadást keretek közé szorítja az idő, így nagyon jó, hogy indítottunk egy csoportot, a Tegyük a helyére! klubot, ahol személyes kérdéseket is fel tudnak tenni. Sokan azt mondták, hogy nagyon jó az előadás, jó lenne mindent újra hallgatni, meg jó lenne ezeket valahol egy kicsit részletesebben kitárgyalni, mert azért kérdések csak maradnak sokszor az emberekben, hisz egy előadás teljesen más keretek között mozog, mint egy személyesebb tanulmányozással egybekötött beszélgetés.

- Ahogy hallgatlak, kiderült, hogy számodra azon túl, hogy ez munka is, de sokkal több és sokkal mélyebb. 

- Igen, az az igazság, hogy több csoportot vezetek, vallástudományi területen van egy hétfői online csoportom például, amit otthon ugyanúgy vezetek, mint például itt. A jelenések könyvét kedden szoktam tanulmányozni. Nagyon érdekes, hogy például Svájcból, Németországból bejelentkeznek ezekre a tanulmányozásokra, és van más személyes tanulmányozási terület is, amit szombatonként, illetve vasárnaponként szoktam vezetni, és itt van mellette ez az előadássorozat, illetve a csillagászat. 

- És mit csinálsz, ha nem ezekkel foglalkozol? 

- Hát akkor van kertem, családom is természetesen. Kiegyensúlyozottan próbálom ezt csinálni, nagyon jó, hogy az embernek van sok feladata, de szerintem a sok elmélkedés átsegít ezeken a dolgokon. Hogyha néha össze is csapnak fölöttem a hullámok a sok teendő miatt, próbálok ezek között is egyensúlyt teremteni, hogy a család se maradjon ki ezekből a dolgokból. Nekem egyébként a családi háttér is nagyon kedvező ehhez, a feleségem is egy pozitív szemléletű ember, hozzám hasonlóan látja ő is a dolgokat, ez nagymértékben megkönnyíti a munkámat is. 

berta