Osztályozhatják a kompetenciamérést

Rendeletmódosítást tervez a kormány, a jövőben a diákok osztályzatokat kapnának a kompetenciamérésre és a középiskolai felvételibe is beleszámítana a teszt eredménye. A Belügyminisztérium szerint az a cél, hogy a tanulók komolyabban vegyék a mérést, aminek eredeti célja az volt, hogy visszajelzést adjon az iskolának, a pedagógusoknak, nem pedig a tanulók teljesítményének értékelésére szolgáljon. Az oktatási szakértők szerint a módosítás értelmetlenné teszi az eredeti koncepciót és torzíthatja a visszajelzéseket. 

- Alapvetően azt gondolom, hogy a gyerekek valóban nem veszik véresen komolyan a kompetenciamérést, de mi abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a mi gyerekeinknek általában jól sikerülnek ezek a tesztek - mondta Bajusz Ágnes, négygyermekes anyuka.

- Azonban az mindenki számára ismert, hogy országosan ezek a mérési eredmények elég lesújtóak, és amikor hallottam ezt a módosítást, akkor felmerült bennem a kérdés, hogy akik ezeket az eredményeket megnézik, értékelik, vajon a megfelelő következtetést vonják-e le.

Ha a tesztek azt mutatják, hogy a diákok nagy része nem a megfelelő szinten teljesít, akkor talán azon kellene elgondolkodni, hogy rendszerszintű a probléma és az oktatás egészén kellene változtatni. Egyébként nem feltétlenül rossz, ha a tesztekből egy átfogó képet kapunk a gyerekek teljesítményéről, de azt gondolom, hogy ez elsősorban nem a szülőnek kellene visszajelzést adnia, hanem az iskolának és a pedagógusoknak.

A másik dolog, ami eszembe jutott az osztályozással kapcsolatban, hogy ez a korosztály, amely most az iskolapadokat koptatja, nem gondolnám, hogy meggyőzhető lenne egy osztályzattal arról, hogy a felmérést komolyabban kell venni. Nem hiszem, hogy ez segítene az eredményekben. Kezdetben csak a matematika és a szövegértés volt a mért területek között. Most már a történelem, a természettudomány és az idegennyelv is csatlakozott. Az Országos Digitális Kompetenciamérést 2022 óta nem papíralapon, hanem online töltik ki a diákok.

- Az online méréseknek az lenne a nagy előnye, hogy hamar megtörténik a tesztek javítása, kiértékelése egy központi mérőszoftver segítségével - mondta Kapczár Krisztina, a Tiszaújvárosi Szent István Katolikus Általános Iskola igazgatóhelyettese.

- Viszont annyi gyereket mérnek negyediktől tizenegyedik osztályig minden köznevelési intézményben, hogy a mostani rendszerrel ez hosszabb időt vesz igénybe. A kellő szoftver még mindig fejlesztés alatt áll 2022-től. A mérési eredményeket természetesen nyomon követjük. A kiértékelés után megnézzük az erősségeket és a hiányosságokat is. Azoknak a tanulóknak, akiknek gyengébben sikerültek a tesztek, nekik biztosítunk helyet és időt a gyakorlásra. Ha az előző évek eredményeit vagy a tavalyi részeredményeket megnézzük, abból arról kapunk képet, hogy az iskolánk hol helyezkedik el országos, regionális és kisvárosi viszonylatban. 

Az eredményeket egy hetes skálán értékelik, ha a tanuló hármast vagy afeletti eredményt ér el, az nagyon jó, viszont, ha kettes az eredménye, akkor bizony gyakorlásra, fejlesztésre van szüksége. A tavalyi mérések eredményei még nem elérhetőek, idén tavaszra ígérik az eredményt. 2023-ban viszont országosan alacsonyabb átlageredmények születtek minden évfolyamon, mint egy évvel korábban. A jobb eredmény érdekében a közeljövőben már osztályzatokra váltanák a mérési eredményeket.

- Az az igazság, hogy szaktanárként nem igazán értek egyet ezzel a módosítással - nyilatkozta Siskáné Nagy Ilona, a katolikus iskola matematikatanára.

- Mi ismeretanyagot tanítunk a gyerekeknek, a felmérések pedig a tudás felhasználását mérik, azt, hogy az ismeretanyagot hogyan tudják felhasználni. Van, aki nagyon szépen megtanul mindent, de a felhasználás nem megy, viszont van olyan is, aki a tanult ismereteket nem tudja felidézni, de az ahhoz kapcsolódó feladattípusokat könnyedén megoldja. Nem gondolom, hogy motiváló tényező lesz az, hogy érdemjegyet kapnak majd a diákok, mivel a teljes mérési eredmények egy év múlva érkeznek meg, akkor tudunk majd jegyeket is adni. A Szülői Hang internetes közösség petíciót is indított a rendeletmódosítás ellen. Több szempontból sem értenek egyet azzal, hogy a kompetenciamérést osztályozni kellene, sőt beleszámítana a középiskolai felvételibe is.

- Meggyőződésünk, hogy erre egyáltalán nincs szükség - nyilatkozta lapunknak Miklós György, a Szülői Hang képviselője. 

- Valójában egy teszt vagy egyéni eredményeket mér, és akkor az valamifajta vizsgának számít, vagy egy országos tesztről beszélünk, ami pedig egy felmérés. 

A kettő együtt nem működik. Ha viszont úgy döntenek, hogy tétje lesz ennek a tesztnek és beleszámít a gimnáziumi felvételibe, akkor természetes, hogy erre a diákok, családok megpróbálnak majd felkészülni, és akkor ez a felmérés már nem azt mutatja, amire eredetileg hivatott lenne. Így is nagy a gyerekek leterheltsége és teljesen fölösleges, hogy még egy plusz feladatot varrjanak a nyakukba. Az sem kizárt, hogy lesznek olyan családok, akik emiatt különórákra járatják majd a gyereküket, hogy jobb eredményt érjen el és legyen esélye bekerülni egy gimnáziumba. Nem gondolom, hogy fair a gyerekekkel szemben. A kormányzat erőlteti azt, hogy valahogy számszerűsítsék a tanulók teljesítményét, ennek köszönhető, hogy egyre több mérést kell írniuk a gyerekeknek és ezt érthető módon megunják és már nem veszik komolyan. 

- Mi lehet a célja ennek a lépésnek? 

- A kormány már korábban bejelentette, hogy meg akarják nehezíteni a gimnáziumi felvételt. A szakképzésért felelős államtitkár egy héttel ezelőtt azt mondta, hogy a gimnáziumi képzési arányt 40 százalékról 30-ra, vagy akár 20-ra akarják lecsökkenteni. Ez azt jelenti, hogy minden negyedik gimnáziumi hely megszűnik. Azzal, hogy most belenyúltak a középiskolai felvételibe és a tesztek is beleszámítanak majd, még nehezebb lesz a gimnáziumokba bejutni. Összefoglalva, minden, amiről eddig beszélünk a gyerekeken csattan. 

ema