Fakanál és nosztalgia

 Illatok szálltak a levegőben, a bográcsok alatt ropogott a tűz, és a nevetés sem maradt el a Tisza-parton, ahol az Idősek hete programsorozat közös főzéssel folytatódott múlt csütörtökön. Másnap várostúrára mentek a szépkorúak. A hűvös idő sem tántorította el a résztvevőket a Fakanálforgatón: tizenhárom lelkes csapat keverte az üstöket - halászlé, körömpörkölt, sőt, hagymás tojás is készült. - Mi a szederkényi klubban gyakran főzünk együtt, most is készülünk a novemberi közös névnapunkra - mesélte Lévai Lászlóné. - Jó ilyenkor egy kicsit összejönni, beszélgetni, barátkozni, én minden programot meglátogatok, ha tehetem. 

Vannak, akik kirándulnak, mások inkább a „pihenősebb" alkalmakra jönnek el. Ez mindannyiunknak egyet jelent a feltöltődéssel, és egyébként is azt mondják, hogy ez a nyugdíjasok dolga - tette hozzá mosolyogva. A jó hangulat másnap is folytatódott: várostúrára indultak a résztvevők, ahol öt állomáson játékos feladatokon keresztül nosztalgiázhattak Tiszaújváros múltjáról. - Érdekesek a kérdések, a legtöbbre emlékszem - mondta lapunknak Majerusz Lászlóné. - 1964-ben kerültünk ide a férjemmel, aki akkor a TVK ösztöndíjasa volt. Kezdetben nomád körülmények között laktunk az Építők útján. Nem volt meleg víz, a villanyt ideiglenesen, egy építőipari cég áramforrásától kaptuk, a ruhákat dobozokból vettük elő. Fél év után azonban rendeződött minden, és azóta is itt élünk. Szeretjük ezt a várost, mondhatni „körénk épült". 

K.E.