Diák, tanár, igazgató, fenntartó
Az Eötvös középiskola jubileumi pedagógusnapi ünnepségén dr. Fülöp György - aki ezer szállal kötődik az intézményhez - is köszöntőbeszédet mondott. - Sokat gondolkodtam, hogy a 60 éves Eötvös - volt Kun Béla - egykori diákjaként, tanáraként, igazgatójaként, a város jelenlegi polgármestereként mit mondhatnék el a születésnapi ünnepségen. Először is azt, hogy Isten éltesse az Eötvös valamennyi volt és jelenlegi tanárát, vezetőit, és a diákokat - kezdte beszédét a polgármester.
- Ez a középiskola, a mai Eötvös gimnázium úgy 60 éves, hogy városunk még csak 58. születésnapját ünnepli. Ebből a tényből következik, hogy elődeink bölcsen látták azt, hogy egy város versenyképessége nagyban függ a középiskolai képzéstől. Ez a gimnázium, ahogyan a szervezetelméletben hívják, egy igazi soft power fellegvár, azaz büszkén mondhatjuk, hogy itt végzett és idejárt nemcsak a város, de a térség értelmiségének nagy része is. Tiszaújváros ennek a gimnáziumnak is köszönheti, hogy ma is egy sikeres, élhető, európai szemmel nézve is egy modern település. Köszönettel tartozunk mindenkinek, aki tett ezért az iskoláért és a város polgármestereként azt tudom ígérni, hogy Tiszaújváros vezetése függetlenül attól, hogy ki a fenntartó, támogatni fogja az iskolát, mindent megteszünk annak érdekében, hogy ne csak működjön, hanem fejlődjön az intézmény. A cél nem lehet más, minthogy nyugodt légkörben, a lehető legmagasabb szakmai színvonalon az iskolaalapítók és az elődök által megalapozott hírnevet tovább építve történjen a gimnáziumi oktatás. Egy dolgot nagyon megtanultam városvezetőként - amelyik intézményben nincs szabadság, nincs tolerancia, egymás iránti elfogadás, nincsenek közös alapértékek, onnan elmenekül a jövő. Ezt követően személyes élményeit osztotta meg a hallgatósággal dr. Fülöp György.
- Történetem tanárként 1998. augusztus 21-én kezdődött, mikor az egyetem befejezését követően Vanyó István igazgató úr felvett volt iskolám tantestületébe és a nyitó értekezletre érkeztem az Eötvös tanári szobájába. Oda, ahová 1989 és 1993 között diákként sosem léptem be, így szívem a torkomban dobogott, amikor nyitottam az ajtót, beléptem és vártam a fogadtatást. Ami sajátosra sikerült. Magyari tanár úr a tanári szoba hátsó részéből nagyhangon üdvözölt: „Mi van Fülöpke, átálltál az ellenség oldalára?" Ezt követően jöttek a dolgos hétköznapok, és én nagyon élveztem a tanítást és a tanári szoba légkörét. Külön örömöt nyújtott számomra, hogy szinte minden péntek délután a dohányzószoba homályában volt tanáraim és idősebb kollégáim remek történeteit hallgathattam, melyek mind-mind az iskolához kötődtek. 2004-ben kerültem Suba Péter mellé az igazgató-helyettesi irodába, aki az első napjaim egyikén egy beszélgetésünk alkalmával azt mondta: „Fiam, amíg idejártál diákként, nem tanítottalak, de most majd lesz alkalmam megnevelni téged." 2005-ben aztán megbízást kaptam az igazgatói feladatok ellátására úgy, hogy szinte én voltam a tantestület legfiatalabb tagja. Egyedüli biztos pontot és nyugalmat az jelentett számomra, hogy olyan nagytapasztalatú igazgató-helyettesek segítették az első tanévben a munkámat mint Barva Györgyné, Suba Péter, Molnár Barna. Ők, mintha csak egy szigorú beosztás lett volna, évente nyugdíjba vonultak és így 2008- ra szinte kicserélődött az igazgató-helyettesi garnitúra. Ezúton szeretném minden igazgató-helyettesnek, akivel dolgozhattam, megköszönni a segítséget, a támogatást és az iskolához való lojalitást, Vanyó István igazgató úrnak pedig, hogy az első munkanapomtól kezdve gondoskodó szeretetettel terelgetett. Az emlékezés után a jelenről és a jövőről zólt a polgármester.
- Pedagógusnapot is ünneplünk, ezért engedjék meg, hogy Pap Zsolt alpolgármester úr, dr. Juhos Szabolcs jegyző úr és a magam nevében megköszönjük az áldozatos, sokszor embert próbáló munkavégzésüket, hivatástudatukat, és köszönöm a városhoz és a diákokhoz való lojalitásukat. Ma akkor tud egy iskola jól működni, ha az ott tanító pedagógusok, nagyfokú alkalmazkodó képességgel rendelkeznek, hiszen olyan kihívásokkal kell szembenézniük, mint a gyorsuló digitalizáció és a mesterséges intelligencia terjedése. Mondhatnánk úgy is, hogy mindent újra kell, vagy kellene gondolni az oktatásüggyel kapcsolatban, de egy dolog biztos, az első lépés a pedagóguspálya presztizsének helyreállítása és a fizetések további emelése. Végezetül volt diákként, volt tanárként, volt igazgatóként most már mondhatom, a volt fenntartó képviselőjeként az a kérdés, mit köszönhetek ennek a születésnapját ünneplő iskolának. Sok-sok emberséget, mintát, tudást, büszkeséget, a feleségemet, általa a gyermekeimet, tehát gyakorlatilag mindent. Kedves Ünneplők, Kunbélások, Eötvösösök! A 60 éves jubileum alkalmából szeretettel gratulálok és további sok-sok sikeres és eredményekben gazdag esztendőt kívánok az iskolának!