Betegeskedő egészségügyi rendszer
Bosszantóak a hosszú várólisták az egészségügyben, országos orvoshiány van, sokan a magánellátásba kényszerülnek egy-egy vizsgálatért. Az utóbbi hónapokban a Tiszaújvárosi rendelőintézetben is megnőttek a várólisták, a laborba - ahová korábban egy-két nap alatt bejutottunk - is egyhónapos határidővel kell számolnunk. Az új járóbetegirányitási rendszerben magunknak foglalhatunk online időpontot a szakrendelésekre és elstartolt az e-beutalórendszer is. Ezekről a témákról kérdezte a Tisza TV Pap Zsolt alpolgármestert október 1-jei műsorában. Cikkünk a stúdióbeszélgetés szerkesztett változatának első része.
Várólista, orvoshiány
- Nemcsak az utcán szóbeszéd, hanem a közösségi oldalakon is, hogy hónapokat kell várni egyes szakrendelésekre, no és a labor, ahová 1-2 nap helyett 3-4 hét múlva kapunk időpontot. Tud erről a városvezetés? - Igen, hozzánk is eljutott, a közmeghallgatásokon is felvetődött már ez a probléma, ott is többen jelezték, hogy miért nyúlt meg a várólista, miért ilyen hosszú a várakozási idő a rendelőintézetben, elsősorban a labort tekintve. Nyilván ennek különböző okai vannak. Kezdjük onnan, hogy a rendelőintézet két részből áll. Van egy kötelezően ellátandó feladat. Ide tartozik az alapellátás, a háziorvosok, a házigyermekorvosok, a fogászat, a fogászati ügyelet és az iskolaegészségügy. A szakrendelő egy önként vállalt feladat Tiszaújváros önkormányzata részéről. Ezt működtetjük mi, természetesen a NEAK finanszírozáson felül. Ez azt jelenti, hogy évente több százmillió forintot kell biztosítanunk a rendelőintézet számára, hogy a szakrendelések ilyen szinten tudjanak betegeket ellátni biztonságosan. Nyilván sok oka van, hogy mi vezetett ide, hiszen országszerte tapasztalható a szakorvoshiány.
- Nálunk jelenleg van orvoshiány?
- Tiszaújváros sem kivétel, ez sajnos bennünket is elért. Jelenleg nincs bőrgyógyászat, erre a rendelőintézet keresi a megoldást. A szakdolgozói létszámmal hál' istennek nincs probléma, mert a rendelőintézet feltöltött, sőt, hogyha úgy alakul, akkor beiskolázásokkal meg tudják oldani azokat a hiányszakmákat, például, hogyha nyugdíjban vonul valaki. A másik probléma, hogy az egészségügy alulfinanszírozott. Van egy teljesítmény volumen korlát, ami meghatározza, hogy hány beteget lehet ellátni, ha ezen fölül lát el a rendelőintézet betegeket, nyilván degresszióba kerül, tehát kevesebbet fog kapni. Ha visszaemlékeznek a nézők, akkor polgármester úr a közösségi oldalán nagyon jól elmagyarázta a zsetonokkal, hogyan működik Tiszaújváros költségvetése.
Vannak különböző bevételek, vannak különböző kiadások, vannak a kötelezően ellátandó feladatok, vannak az önként vállalt feladatok, és a zsetonok a végén egyensúlyba kell, hogy kerüljenek. Ha ez megborul, akkor a költségvetésünk is borul és nem lesz egyensúlyban. Bele kell gondolni abba is, hogy a gazdaság nem úgy teljesít, mint ahogy tervezték, - márpedig a kormány repülőrajtja nem igazán sikerült - ennek következtében az iparűzési adóbevételek sem úgy alakulnak, ahogy szerettük volna. Emellett van egy közel 3 milliárd forintos elvonás szolidaritási hozzájárulás címen. Persze, ha nagyobb lenne a bevételünk, akkor a versenyképes járások programjába be kellene fizetnünk még több pénzt. Arra is emlékeztetni kell a városlakókat, hogy a gépjárműadót is elvonta a kormány és ezek a pénzek hiányoznak. Nem a szolidaritási hozzájárulás befizetésével van problémánk, és más önkormányzatoknak sem, hanem a mértékével. És vegytiszta tény, hogy a rendelőintézet nem csak a tiszaújvárosi lakosokat látja el.
- Az ellátási terület jócskán túlnyúlik a városon. Tiszaújvárosban mintegy 15 ezren vagyunk, de ettől sokkal több embert kell ellátnia a rendelőnek. - Most már 60 ezer fő fölött van a meghatározott területünk és mindenkit el kell látni. Nem lehet elutasítani őket és ez is probléma, hogy az önkormányzat finanszírozza a rendelő működését pluszban, - és nem megbántva senkit, mert a betegeket el kell látni, hiszen ellátatlanul nem maradhat beteg - de ezt a pluszt mi rakjuk bele, a város önkormányzata.
- Mennyit tesz bele ebbe az önkormányzat évente?
- Az elmúlt évben több mint 400 millió forintot tett bele az önkormányzat a rendelőintézet működésébe. Ez egy hatalmas összeg. Tehát ha összeadjuk azt, hogy milyen az elvonásunk szolidaritási hozzájárulás címén, a gépjárműadó, esetlegesen a cégek visszaigényelhetnek az iparűzési adóból, mert előre fizetik, plusz berakjuk a rendelőintézet működésébe a pénzt, és akkor még hol van a többi terület? Van bőven, amit kötelezően el kell látnia az önkormányzatnak. És persze vannak önként vállalt feladatok is, például a szociális területen, és egyéb más helyeken is.
- A labor esetében elsősorban financiális okai vannak annak, hogy sokat kell várni?
- Igen, egy német pontrendszer alapján finanszírozzák a rendelőt. Ez azt jelenti, hogy egy pont megvan határozva, hogy hány forintot ér. Különböző vizsgálatok különböző pontokat érnek, ezeket aztán forintra váltják. De ez is úgy működik, hogy amíg 100%-ot teljesít a labor, addig megkapja azt a német pontot, alufinanszírozottan persze, amit a NEAK finanszíroz. 100-130% között már csökkentve kapja, 130% fölött pedig éppen hogy kap érte valamit. Ne felejtsük el, hogy az infláció milyen mértékben nőtt, milyen mértékben nőnek az eszközök, a laborban a reagensek ára, fizetni kell a béreket, tehát itt nagyon sok minden összeadódik. Önkét vállalt feladatunk a balneoterápiás rész működtetése is. Rengeteg pénz, hogyha például egy eszköz meghibásodik, akár egy kádnak a cseréje, ezek milliós tételek, amit nyilván a rendelőintézetnek kell megfinanszírozni, és ha nincs pénz, az önkormányzat fogja odaadni, hogy működőképes legyen továbbra is.
Kapacitás, finanszírozás
- Milyen kapacitással működik vagy működhet a tiszaújvárosi labor? - Napi 50 beteget látnak most el, korábban volt 80 fölötti is, tehát ez az 50 fölötti beteglétszám is 300 százalék körüli értéket jelent. Amikor napi 80 fővel ment a labor, akkor 500 százalékot teljesített. És még egyszer hangsúlyozom, 100 százalékig finanszírozzák teljes mértékben, onnantól kezdve degresszió jön, onnantól mindig kevesebbet fog kapni a laboratórium az elvégzett vizsgálatokért. Én azt is megértem persze, hogy ezekre a vizsgálatokra szükség van, mert nyilván a háziorvosok a betegeket azért küldik oda, hogy pontosan lássanak. Megvannak azok a diagnosztikai háttéreszközök, akár a képalkotóban, akár a laborban, ahol megkapják az eredményeket, összegzik és utána felállítják a diagnózist, és természetesen meghatározzák a kezelést, vagy tovább küldik még szakrendelésekre különböző szakorvosokhoz.
Érthető, hogy a betegek meg fognak jelenni a laborban, illetve a különböző szakvizsgálatokon. Azonban vannak olyan esetek, amikor a kórház nem fogadja el a már meglévő laboreredményt, hanem újat csinál saját magának. Őket teljesen másképp finanszírozzák. Élő példa, nemrég vittünk beteget - mentőztem éppen - friss laboreredménnyel, de mivel más vizsgálatokra is szükség volt a sürgősségi osztályon, hogy pontos képet kapjanak, ezért ott következett egy újabb laborvizsgálat. Tehát duplikálódik. Sok mindent meg lehetne oldani, hogy ezek ne történjenek meg, és a költségek csökkenjenek, csak ehhez még fejlődnünk kell.
- Ezt így most értjük, talán sokan meg is értik, de mi lehet a megoldás, hiszen ezzel még nem jutunk be hamarabb a laborba, vagy a szakrendelésekre!
- Az a megoldás, hogy most megint több beteget fog ellátni a labor, úgyis, hogy tudjuk, ez mínuszt fog hozni, mínuszt fog termelni, mert azt látjuk, hogy a betegeket el kell látni. Azt nem tehetjük meg, hogy a tiszaújvárosi betegeket előrevesszük, mert ezt a jogszabály nem engedi meg. Aki időpontot foglal, az be fog menni a laborba, és el fogják látni. Nyilván ennek a végső megoldása az lenne, ha egy normális finanszírozási rendszer lenne az egészségügyben. Ha megnéznék évekre visszamenőleg, hogy a rendelőintézetben a különböző szakrendeléseken, laborban hány beteget látnak el és ehhez hozzáigazítanák a finanszírozást, akkor semmi probléma nem lenne, mert minden beteget el lehetne látni normálisan. Ehhez kell egy normális finanszírozási háttér. Vagy kapjuk meg azt a pénzt az államtól, amit szolidaritási hozzájárulás címen elvonnak, amit mi a rendelő működtetésébe belerakunk, hogy normálisan tudjunk működni. Még egyszer hangsúlyozom, nem azzal van baj, hogy fizetnünk kell szolidaritási hozzájárulást, hanem a mértékével. És ezt nagyon sok önkormányzat elmondja. Elmondta tegnap Gémesi György is az egyik tévéműsorban, hogy letették a javaslatot a megyei jogú városok is, hogy milyen megoldásokat javasolnak a kormánynak, mert látják mindenhol, hogy ez így tarthatatlan. Nem lehet finanszírozni az önkormányzatokat ilyen módon.
- Nemcsak a pénzt, a humán erőforrást is nehéz pótolni. Ahol most hiányzik a szakorvos, ott lesz rövid időn belül megoldás?
- Sajnos országszerte szakorvoshiány van. Egyrészt az orvosok egy része elvándorol külföldre, egy részük pedig, aki itt van, az nem szakrendelőben képzeli el a jövőjét, hanem kórházban dolgoznak a fiatal orvosok, mert ott megvan a kórházi háttér, teljesen más beteganyag, megvannak a tapasztalt orvosok mögöttük, konzílium, egyéb más dolog, amit ott el tudnak végezni, nehéz őket idecsábítani. Itt van az egészségügyi szolgálati jogviszony is, ami azért nagymértékben korlátozza, hogy hogy dolgozhatnak az orvosok, illetve a szakdolgozók is. A rendelőintézet vezetése folyamatosan keresi a megoldást, hogy honnan tudnának szakorvost hozni a rendelőbe, akár bőrgyógyászt, akár mást. A szemészet is csökkentett óraszámmal megy. Azért van jó hír is a rosszak között, hiszen vannak olyan óraszámok, amelyek nincsenek kihasználva. Most is volt egy átcsoportosítás a rendelőintézetben, és egy gyermek pulmonológus kezdett el dolgozni heti két órában. Néhányan mondják azt, hogy ez kevés. Szerintem ezzel elindul, fogja látni, hogy milyen a beteganyag, és ebből lehet majd előre jutni a későbbiek folyamán, hogy hány beteget kell ellátni, milyen súlyosságúak, egy tapasztalt orvosról van szó, nyilván fel tudja mérni, és ennek megfelelően, hogyha jelzik, akkor ezen lehet változtatni.