Az ember mondja ki az utolsó szót

A mesterséges intelligenciáról tartott előadást dr. Mérő László matematikus, publicista, pszichológus és korábbi mesterséges intelligencia kutató a Derkovits Művelődési Központban. Az este egyszerre hatott megnyugtatóan és sokkolóan: többek között a technológiai fejlődésnek, az orvostudománynak köszönhetően 15-20 generáció múlva akár minden ember néhány életmentő műtéttel kezdheti majd az életét, két generáció után pedig akár vezetni is elfelejthetünk. Milyen hatásai vannak a mesterséges intelligenciának életünkre? Erről kérdeztük dr. Mérő Lászlót.

- Mikor kezdett a mesterséges intelligencia (MI) kutatásával foglalkozni? 

- 1974-ben végeztem matematikusként az ELTE-n, akkor alakult egy akadémiai kutatóintézet, amely az MI kutatásával foglalkozott. Kérdezték, van-e kedvem csatlakozni, természetesen volt, mert érdekelt a téma. A pályafutásom első időszakában így lettem MI-kutató.

- A laikusok közül többeket meglephet, hogy már ötven éve létezik MI kutatás, hisz az utóbbi évekre jellemző a mesterséges intelligencia robbanásszerű fejlődése. Mi minden változott azóta?

- A jelenlegi programokban nincs olyan algoritmus, amit 40-50 éve ne ismertünk volna, tehát ilyen értelemben nem sok minden változott. Bizonyos feladatokra kitaláltunk algoritmusokat, kipróbáltuk az akkori számítógépeken. Azt mi sem tudhattuk akkor, hogy ugyanezek az algoritmusok hogyan működnének tízmilliószor gyorsabb gépeken, és ez iszonyú nagy különbség. Gondoljuk csak el, ha a Chat GPT háromhavonta válaszolna egy kérdésünkre, eszünkbe sem jutna kérdezni.

Így viszont, hogy a számítógépek sebessége és memóriakapacitása tízmilliószorosára növekedett az elmúlt ötven évben, a különféle programok képesek másodpercenként több választ is adni, és erre már joggal kapja fel az ember a fejét. Ráadásul ezek a rendkívül gyors számítógépek mára ott vannak mindenkinek a zsebében.

Egy öt évnél nem régebbi okostelefon szintén tízmilliószor gyorsabb, mint azok a gépek, amiket mi használtunk annak idején, és hozzáteszem, azok a régiek sem voltak olyan nagyon ócskák, mert például a Holdra lehetett vezérelni velük az Apolló 13-at. A számítógépek jelenlegi sebessége pontosan elég ahhoz, hogy nagyon jól használható legyen például a Chat GPT vagy Copilot, de az önvezető autók biztonságos működéséhez még mindig kell fejlődés.

- A hétköznapi életben egyre többen használják a MI-t, de sokan veszélyesnek is érzik egyben. Ön miként vélekedik erről? 

- Nincs a világon olyan találmány, amelynek ne lennének veszélyei. Ha valaki belenyúl a konnektorba, csúnyán megcsapja az áram. De el lehet képzelni ma az életünket elektromosság nélkül? Évente több száz ember hal meg Magyarországon az utakon közlekedési balesetben, de tudnánk emiatt nélkülözni az autókat? Vagy hogy más autós példát mondjak - ha egy rablógyilkos vagy egy rendőr használja, maga a gépjármű lesz ettől veszélyes vagy hasznos? 

Ugyanez a helyzet a mesterséges intelligenciával is, mindkét oldalra be fog csatlakozni. Sokezer éve úgy működik a világ, hogy az emberiség egyik fele megfejthetetlen kódokat gyárt, a másik fele pedig megfejti azokat. Valószínűleg az lesz a helyzet, hogy mesterséges intelligenciát használó bűnözőt fog üldözni a mesterséges intelligenciát használó bűnüldöző.

- Lesznek olyan szakmák, hivatások, amelyeket teljesen ki tud majd váltani az MI? 

- Biztos, hogy lesznek, például sofőrökre egyáltalán nem lesz szükség az önvezető autók korában, és ez talán már nincs is olyan messze, mint gondolnánk. Ha mondhatok egy sokkal frivolabb példát is, még a legősibb mesterség képviselőinek a szolgáltatásait is tudják majd pótolni tökéletes testű, illatú és gondolkodású robotok. Igen, azt gondolom, lesznek szakmák, amelyek teljesen el fognak tűnni, de akik most azokat művelik, megtanulnak majd valami mást. Nem az MI fogja elvenni a munkádat, hanem egy olyan ember, aki tudja használni az MI-t. A gép egy műszaki termék, mi, emberek pedig biológiai termékek vagyunk, remélem, senkinek nem sértő ez a megfogalmazás. Egy világbajnok sakkozó mondhatja azt, hogy most nincs kedvem sakkozni, inkább beszélgetnék az irodalomról, egy önvezető autó nem mondhatja, hogy most nincs kedvem elvinni téged keresztanyádhoz, inkább mondok egy verset. Mert ha ezt mondaná, elvinnéd a bontóba.

- Az csak utópia, hogy a gépek öntudatra ébrednek és átveszik az irányítást az ember fölött? Megvan az a szükséges kontrollrendszer, ami megakadályozza ezt? 

- A tízparancsolat egy mai napig érvényes szabályrendszer, még akkor is, ha bizonyos pontjain el lehet vitatkozni. Mert ott van például, hogy ne ölj. És ha leütök egy szúnyogot, akkor vétettem ez ellen a parancs ellen? De alapvetően értjük a lényegét, és többé-kevésbé be is tartjuk. Szinte biztos, hogy nem lesz megint olyan szerencsénk, hogy az Úr küldjön egy prófétát kőtáblákkal, úgyhogy nincs mese, nekünk kell kialakítani azokat a szabályokat, amelyek segítségével az MI, és az MI-t használó ember kontroll alatt tartható, az együttélés érdekében. A fejlesztő mérnökök erre nagyon fognak vigyázni. Mindig az ember fogja kimondani az utolsó szót. 

- Mint pszichológus mit gondol, milyen hatása lesz hosszabb távon a mesterséges intelligenciának a társas kapcsolatokra, az emberi személyiségre? 

- A televízió, a mozi, az internet is változást hozott. Kaptunk olyan új eszközöket, amelyek kitágítják, bővítik a lehetőségeinket. De hogy még régebbi példát mondjak, amikor a könyvnyomtatást feltalálták, lassan 500 éve, sokan attól féltek, hogy az emberek majd elidegenednek egymástól, mert mindenki leül egy sarokba olvasni. Látjuk, hogy valóban történtek változások, de szó sincs arról, hogy az embereknek már ne lenne igényük társas kapcsolatokra. Való igaz, vannak emberek, akik egyfajta barátként tekintenek a mesterséges intelligenciára, de azt gondolom, hosszú távon megtanulunk együtt élni vele. Természetessé fog válni, hogy ezzel dolgozunk, kommunikálunk, kooperálunk, használjuk az élet különböző területein. A mindennapi életünk részévé válik, mint az elektromosság. 

K.E.