A túlélésért küzdenek a növények
A két évvel ezelőtti forróság mintegy ezermilliárd forint veszteséget okozott a mezőgazdaságnak, főleg az Alföldön. Idén is hasonló helyzet alakulhat ki, a hetek óta tartó aszály óriási károkat fog okozni mind a szántóföldeken, mind a gyümölcsösökben.
A szántóföldeken
Péntek reggel 9 óra. Szomorú hang szól bele a telefonba, tulajdonosa Luczi István egyéni gazdálkodó, akinek Kesznyéten határában vannak búza-, kukorica- és napraforgóföldjei.
- Most jöttem a határból, ahol szomorú látvány fogadott - meséli István.
- Minden hajnalban kimegyek a földekre, de csak egyre jobban elkeseredek. Ez a hosszan tartó hőség nagyon megnehezíti a dolgunkat, ha továbbra is marad a forróság és nem jön csapadék, akkor előreláthatóan a kukorica- és a napraforgótermés közel fele kiesik. Jelen pillanatban kritikus a helyzet. A tavasz egészen jól indult a csapadék szempontjából, ennek köszönhetően a búzából közepesen jó mennyiségű termést sikerült betakarítani, még az aszályos időszak előtt. A napraforgónak és a kukoricának viszont nagy szüksége lenne a csapadékra. A leveleik elszáradnak, és a termés sem lesz egészséges, ha lesz egyáltalán. Ami még tetézi a gondokat, hogy ez a meleg idő a kártevőknek kedvez. Elszaporodnak a gombák, a molyok, a tetvek, amik ellen már nagyon nehéz felvenni a harcot ilyenkor, amikor már megjelenik a termés.
- Mennyi esőre lenne szükség, hogy helyre álljon a rend a földeken?
- A napokban kaptunk 2 mm esőt, de ez több kárt csinált, mint hasznot. Ez a kevés csapadék a növényeken nem segít, de a kártevők még jobban elszaporodnak. Mondjuk egy 30 milliméternyi eső már segítség lenne. Tudom, hogy ilyenkor mindenki azt mondja, hogy öntözni kell, én is tudom, hogy az lenne a megoldás, de sajnos nem nagyon van mivel. A közelünkben lévő Hernád-csatornát pont ebben az időszakban újítják fel, így azt nem tudjuk használni, és ez nagyban megnehezíti a helyzetünket. Kértem öntözési támogatást két alkalommal is, de mind a kétszer elutasították, ugyanis ha jelzálog van az öntözendő területen, nem jár támogatás.
A zöldségesekben
- A zöldségesekben sem jobb a helyzet, hiszen a zöldségek termesztésében kulcsszerepe van az öntözésnek - tudtuk meg Varga Istvántól, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) szántóföldi zöldségtermesztéssel foglalkozó alelnökétől. - Fennáll a napégés, kiszáradás kockázata, mivel a 40 fokos lég- és 31-33 fokos talajhőmérsékletre nehéz felkészülni. Ez a szélsőséges időjárás kimondottan érzékenyen érint egyes fajtákat, mint például a salátaféleségeket és bizonyos káposztaféléket. Júliusi-augusztusi karfiol, brokkoli már nincs is Magyarországon, ezeket többnyire szeptemberben vetik, és októberre érik be itthon, de a vöröshagymánál, a gyökérzöldségeknél és a paprikaféléknél is komoly gondot okozhat az aszály.
- Mennyi kiesésre számítanak?
- A becsült kiesés 15-20 százalékos lehet, de extrém esetben elérheti akár a 30-40 százalékot is. Mivel egyelőre egy 2-3 hetes extrém meleg periódusról van szó, ez utóbbit még nem lehet száz százalékosan kijelenteni.
- A szárazság miatt kevesebb zöldségre kell számítanunk a magyar piacon?
- Nem kell ettől tartanunk, hiszen globális piacon élünk. Ha augusztusban nem terem meg a karfiol itthon, akkor megterem az északi országokban és idehozzák. Ha kiesik a hagymatermés, ugyancsak pótolható, akár Új-Zélandról is. Ez persze járhat némi költségnövekedéssel, de ezt most még nem érezzük meg. Ennek az az oka, hogy egyrészt Európa kiárazta magát, ami azt jelenti, hogy a túlszabályozás, a környezetvédelmi előírások, a drága növényvédelem és üzemanyag miatt 20-25 százalékkal emelkedtek a költségek a közelmúltban.
A gyümölcsösökben
- A három hete tartó extrém hőség messze van attól az optimális környezeti feltételtől, melyet a Magyarországon termesztett gyümölcsfajok igényelnek - nyilatkozta Takács Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) gyümölcstermesztésért felelős alelnöke.
- Ilyen körülmények között nehezen várható el a gyümölcsfáktól, hogy a terméshozásra koncentráljanak, hiszen a nagy meleg miatt a túlélésért küzdenek. A nagyobb mennyiségű csapadék mellett most arra is szükség lenne, hogy éjjel 20 fok alatt maradjon a hőmérséklet, hajnalban pedig magas legyen a páratartalom, hogy növekedjenek gyümölcsök. Azokon az ültetvényeken, ahol nem tudnak megfelelően öntözni és árnyékolni, szinte biztosra vehető, hogy kicsik maradnak a gyümölcsök, a felületük pedig megég, a károsodott gyümölcs pedig vagy lehullik, vagy beérik ugyan, de a végén csak ipari feldolgozásra lesz alkalmas, jelentős károkat okozva ezzel a gazdáknak.
- Melyek azok a gyümölcsfajták, amik leginkább ki vannak téve ennek a veszélynek? - Most elsősorban a szilván és az almán látszik, hogy nem fejlődnek megfelelően. A vízhiány miatt összeszáradnak, nincs lédús gyümölcshús. Az extrém időjárás mind mennyiségi, mind minőségi problémákat okoz, ami akár 10-20 százalékos kiesést is okozhat, így valószínűleg az árak is magasabbak lesznek, mint az előző szezonban. A szakember szerint jelen helyzetben kulcsfontosságú lenne, hogy az ültetvények öntözéshez jussanak, amely csak úgy történhet, ha könnyítenének az öntözésengedélyezési folyamatokon, különben hamar elveszíthetjük ültetvényeink nagy részét a klímaváltozás miatt.
ema