A központi felvételitől az érettségiig

Február sorsdöntő hónap a legtöbb diák életében. Kezdve a legkisebbekkel, az oviból ballagókkal, akik ilyenkor kóstolhatnak bele az iskolai életbe, hiszen kezdődnek a nyílt napok, iskolanyitogató rendezvények. Az általános iskolásoknak is mérföldkő, a központi felvételi eredményekkel a kezükben most kell dönteniük, hol szeretnének továbbtanulni. A 11.-es gimnazisták ilyenkor már az előrehozott érettségire jelentkeznek, a végzősök pedig teljes gőzerővel készülnek a vizsgaidőszakra, hiszen ettől az évtől drasztikusan átalakul az egész érettségi rendszer. 

Túl a központin

Január 20-án 248 általános iskolás diák ült be a Tiszaújvárosi Eötvös József Gimnázium és Kollégium iskolapadjaiba, hogy megírja a magyar és matematika központi felvételit. Egy héttel később már a kezükben tarthatták kijavított feladatlapjaikat. Azok a nyolcadikosok, akik a helyi gimnáziumban írták a vizsgát, az 50 pontos magyarból átlagosan 28 pontot, míg matekból 20-at értek el. 

- A magyar kiemelkedően jól sikerült, az 50-ből 42 pontom lett, viszont a matek lehetett volna jobb is, ott csak 24 pontot értem el - meséli Jakab Szófia, a Tiszaújvárosi Szent István Katolikus Általános Iskola végzőse. - Nagyon-nagyon izgultam, amikor bementem a terembe, először azt sem tudtam, hol vagyok, de aztán igyekeztem összekapni magam. Egyébként is mindent megtettem, hogy jól sikerüljön, heti kétszer jártam felvételi előkészítőre és otthon is tanultam rá. 

- Összesen 81 pontom lett, ami szerintem nem rossz, én örülök neki - kezdi Mészáros Anna, aki nyolcadikos a Tiszaújvárosi Széchenyi István Általános Iskolában. - Nagyon sokat tanultam rá, kevés szabadidőm volt, hisz edzésekre is járok, de megérte. Nagyon izgultam az elején, ez még talán a magyar eredményemen látszik is, viszont utána, a matekra már sikerült megnyugodnom, az már könnyebben is ment.

Nagy a tét 

Évek óta a matek a legnagyobb mumus, hisz túl sok a feladat és túl kevés rá a 45 perc. Legalábbis erre panaszkodnak a diákok, de hiába, a tanárok szerint csak igazán nehéz feladatsorral lehet a diákokat rostálni. Hisz ezt írják meg azok a kitűnő tanulók is, akik az ország legerősebb gimnáziumaiba jelentkeznek. Stresszes időszak ez a felvételizőknek, ezen a vizsgán áll vagy bukik, hogy milyen középiskolában tanulhatnak tovább. Ez már önmagában is nagy teher számukra, nem beszélve arról, hogy egy általános iskolás kamasznak ez az első igazán komoly próbatétel az életében. Néhány diákot doppingol a vizsgadrukk, másokat viszont erősen gátol. 

- Összességében hozták a gyerekek az elvárt eredményt - kezdi Siskáné Nagy Ilona, a katolikus iskola matematika szakos tanára -, mégis azt mondom, nehéz volt az idei feladatsor és voltak benne újszerű feladattípusok is, amik megijesztik a gyerekeket. Egyébként is nagyon izgulnak, hiszen nehéz bejutni néhány erős középiskolába, ez nagyon nagy teher a gyerekeknek. A stressz pedig még a legjobbaknál is gyakran ronthat a teljesítményen. Gyakran elcsúsznak apró dolgokon, és sajnos elszámolások is előfordulnak. A legnehezebben a szöveges feladatok mennek nekik, mert ott értelmezni kell, kiválasztani a felesleges adatokat, - mert néha még ilyet is belecsempésznek a feladatlap készítői -, tudni kell az összefüggést felismerni, ami a megoldás kulcsa, és jól kell tudni számolni. Tehát a szöveges feladatnál nagyon sok apró lépés van, amin el lehet csúszni. 

- A szorongásnak van egy optimális szintje, ami jó esetben a teljesítményt elősegíti, ilyenkor növekedik az adrenalin szint, ami segíti a diákot, hogy jobban tudjon koncentrálni és a maximumon teljesíteni - magyarázza Kapinusz Kitti, az Eötvös gimnázium iskolapszichológusa. - Viszont ezeknek a diákoknak a központi felvételi nagyon fontos, sok múlik rajta, és ha emiatt ez a szorongás már átbillen az optimális szinten, akkor akár a pánikreakció is megjelenhet. Ilyenkor felerősödnek a vegetatív testi tünetek, a diák egyre inkább erre koncentrál, ezért ez öngerjesztő folyamatként még jobban fokozza a szorongását. Így nem tud koncentrálni a feladathelyzetre, ez gyengíti a teljesítményét, megjelenik a vizsgadrukk, ami blokkolja azt, hogy megfelelően tudjon teljesíteni. Vannak olyan relaxációs- és légzéstechnikák, amik segítenek ezekben a helyzetekben, vagy akár vizualizációs technikák, amikor egy tanuló minél többször elképzeli a vizsgaszituációt, így a valóságban már barátságosabb lesz a helyzet. De a sport és az elegendő alvás is segíthet ebben. Ez azért is fontos, mert ha nem úgy sikerül a felvételi, ahogy ők szeretnék, ezt kudarcként élik meg, ami egy következő vizsgaszituációban még jobban fokozhatja a szorongásukat, vagy akár az önértékelésükre, az önbizalmukra is negatív hatással lehet.

Hova tovább? 

A nyolcadikos diákoknak a központi felvételi után nem maradt túl sok idejük arra, hogy az eredményeken rágódjanak. Indulhat is a matekozás, a pontok számolgatása, hiszen február 21-ig dönteniük kell, hogy melyik középiskolában szeretnének továbbtanulni. 

- Én a debreceni Tóth Árpád Gimnáziumba szeretnék menni, történelem-irodalom szakra, azon belül is van angol felkészítő - mondja Matócsi Nelli nyolcadikos diák. - Azért ezt választottam, mert most is angol tagozatos vagyok, szeretem ezt a nyelvet és a mai életben egyébként is nagyon fontos. Bár nem tudom, mire lesznek elegendőek a pontjaim, de a szóbelivel próbálom majd felhúzni. A második opció az Eötvös, angol szak, ide szerintem biztosan felvesznek. - Ide, az Eötvös gimibe szeretnék majd járni, angol szakra - mondja Jakab Szófia. 

- Az idegen nyelv mindig kell, pláne az angol, így szerintem ezzel nem tudok mellé lőni. Ehhez még lesz egy angol szóbelim is, mert ez is a felvételi követelmény része. 

- Nekem a Tóth Árpád Gimnázium a legszimpatikusabb, de második helyre beírtam még a Fazekas Mihály Gimnáziumot is, szintén Debrecenben - sorolja választásait Bakonszegi Nelli. 

- Nem egyszerű bekerülni, minimum 140 pontot kell elérni, bizonyítvánnyal, szóbelivel és írásbelivel együtt. Lesz még március elején töriből egy szóbelim, és a 200 pontból 140 és 200 között kéne teljesíteni, viszont nem lehet tudni, hogy az ottani diákok hány pontot értek el, úgyhogy a maximumra kell törekednem.

Változik az érettségi 

Míg az általános iskolások most készülnek középiskolába, addig a gimnazisták már az egyetemek között válogatnak. A 11.-esek február 15-ig jelentkezhetnek előrehozott érettségire, amit idegen nyelvből vagy szabadon válaszható tárgyból írhatnak meg. Bár a természettudományos tárgyak vizsgái is átalakulnak, ezeket nem érinti túl nagy mértékben a változás. Ettől az évtől ugyanis az egész érettségi rendszer megváltozik. Történelemből például, van olyan témakör, amihez 142 extra lexikai elem került, és növelték a politikatörténet arányát is. A digitális kultúra is új témákkal fog bővülni, de ettől az évtől már a fenntarthatóság nevű tárgyból is érettségizhetnek a diákok, ami alig néhány éve még nem is létezett. 

- Nagyon bizonytalanok vagyunk, mert nem kiszámítható, hogy mi lesz most az érettségiben - mondja Lenke Adél, az Eötvös végzőse. 

- Eddig tudtunk volna úgy készülni, hogy sorban megcsinálom az előző évi érettségi feladatokat és akkor nagyjából tudom, hogy mi lesz benne. Viszont most ez teljesen megváltozott, főleg a magyar, attól félek a legjobban, pedig pont attól nem kéne. Behoztak egy lexikai tudáson alapuló tesztet, amitől minden diák fél, de én úgy látom, hogy még a tanárok is. 

Pedig pont a lexikális tudás az, amire manapság már nem igazán van szükség, hiszen bármit könnyedén és gyorsan megtalálunk az interneten. Így annak, aki nem ezzel fog foglalkozni a jövőben, szerintem nem kellene ennyi mindent bemagolnia. 

- Azt gondolom, hogy aminek értelme volt a 21. században, azt most teljesen felrúgták - kezdi Remeczki Adrienn magyartanár. 

- Tehát azt, hogy tudtak készíteni a gyerekek egy érvelő fogalmazást, amire az életben, a munkahelyükön is szükség van, azt eltörölték, és egy, ahogy a Magyartanárok Egyesülete mondja, közel 80 éves visszaugrást tapasztalunk. Ami azt jelenti, hogy olyan lexikális tudást fognak kérni, aminek nem látjuk az értelmét. Az új magyar érettségi feladatsorába beépítettek egy irodalmi feladatlapot, ami teljes lexikális tudást fog kérni 5. osztálytól 12. osztályig. A pontozási rendszer is megváltozott, eddig a gyerekek plusz pontokat kaptak a helyesírás miatt, most viszont a hibáért pontlevonás jár. Kivették az egyetlen irodalmi Nobel-díjas írónkat, Kertész Imrét, bekerült helyette Herczeg Ferenc, aki eddig még csak a tananyagban sem szerepelt. 

De fejből kell tudni bizonyos memoritereket, fogalmakat, írói életrajzokat is. Elveszik az a varázs, amiért szerettük ezt a tantárgyat tanítani, hogy a gyerekek ki tudják fejezni magukat, hogy érveljenek, amivel az életre is fel tudtuk készíteni őket. Volt persze egy olyan része a tantárgynak, amikor megkérdezték, hogy miért kell ezt tanulni, és azt válaszoltuk, hogy azért, mert az érettségihez kell, de most már sajnos mindenre ezt tudom válaszolni. Ez az állandó magolás, a memoritereket ötödiktől kezdve visszamondani, a definíciókat és olyan életrajzi adatokat, amitől egy gyerek nem lesz több. Sokkal fontosabb lenne, hogyha egy korban elhelyezné, és összefüggően átlátná egységben az egész alkotói korszakát egy írónak, költőnek. 

venna