Téli gyógyszerelési hibák

A téli időszakban megtelnek a rendelők és a patikák. Torokfájás, köhögés, láz, orrdugulás - sokszor „csak" egy megfázás, máskor influenza, ritkábban bakteriális fertőzés. A probléma azonban nem csupán maga a betegség, hanem az, ahogyan kezeljük. Gyógyszerészként minden szezonban ugyanazokkal a hibákkal találkozom - és ezek sokszor több kárt okoznak, mint maga a fertőzés. Az egyik leggyakoribb tévút az antibiotikum indokolatlan használata. A megfázás és az influenza vírusos eredetű, az antibiotikum pedig baktériumok ellen hat. Mégis sokan várják tőle a gyors gyógyulást. Ilyenkor nemcsak hatástalan kezelést alkalmazunk, hanem hozzájárulunk az antibiotikum- rezisztencia terjedéséhez is, ami hosszú távon komoly közegészségügyi probléma. Ugyancsak visszatérő hiba a paracetamol túladagolása - legtöbbször nem szándékosan. Számos kombinált megfázás elleni készítmény tartalmaz paracetamolt. 

Ha erre még külön is beveszünk egy fájdalom- vagy lázcsillapítót ugyanazzal a hatóanyaggal, könnyen túlléphetjük a biztonságos napi adagot. A paracetamol túladagolása különösen veszélyes, mert súlyos májkárosodást okozhat, miközben a kezdeti tünetek nem mindig egyértelműek. Az orrdugulás gyors megoldására sokan érösszehúzó hatású orrspray-t választanak, ami valóban hatékony - rövid távon. A gond akkor kezdődik, amikor a készítményt egy hétnél tovább használják. Ilyenkor úgynevezett visszapattanó orrdugulás alakulhat ki, és a beteg egyre gyakrabban, egyre nagyobb mennyiségben alkalmazza a spray-t. Ez már nem a megfázás következménye, hanem a túlhasználat hatása. A köhögés kezelése is gyakran félrecsúszik. A száraz, ingerlő köhögés és a hurutos, váladékkal járó köhögés eltérő kezelést igényel. Mégis előfordul, hogy valaki egyszerre alkalmaz köhögéscsillapítót és köptetőt. 

Ez szakmailag ellentmondásos: az egyik készítmény gátolja a köhögési reflexet, a másik fokozza a váladékürítést. A megfelelő készítmény kiválasztásához először a köhögés típusát kell tisztázni. A vitaminfogyasztás télen külön fejezetet érdemel. A D-vitamin pótlása indokolt lehet a napfényhiány miatt, de ez nem jelenti azt, hogy korlátlan mennyiségben biztonságos. A zsírban oldódó vitaminok - így a D-vitamin is - felhalmozódhatnak a szervezetben. A „minél több, annál jobb" szemlélet itt kifejezetten kockázatos lehet. A pótlás célja a hiány rendezése, nem a túlzott bevitel. A lázcsillapítás körül is sok a félreértés. 

A láz a szervezet természetes védekező reakciója, amely segíti az immunválaszt. Nem minden esetben szükséges azonnal csillapítani. A cél nem a hőmérőn látott szám gyors normalizálása, hanem a beteg közérzetének javítása és a veszélyes állapotok megelőzése. 

A túl agresszív lázcsillapítás nem gyorsítja a gyógyulást. Végül, de nem utolsó sorban gyakori hiba a terápia idő előtti abbahagyása. Amint a tünetek enyhülnek, sokan úgy érzik, nincs szükség a gyógyszerre. Bizonyos esetekben - például antibiotikum-kezelésnél - ez visszaeséshez és rezisztencia kialakulásához vezethet. A kezelési előírás betartása a hatékonyság része. A téli fertőzések többsége néhány nap alatt lezajlik, megfelelő tüneti kezeléssel jól átvészelhető. A tudatos gyógyszerhasználat azonban legalább olyan fontos, mint maga a készítmény kiválasztása. A hatóanyag ismerete, az adagolási szabályok betartása és szükség esetén szakember bevonása segíthet abban, hogy a gyógyulás valóban biztonságos legyen. Kérdéseiket az agyogyszereszvalaszol@ gmail.com e-mail címre várom. 

Sz. D.