Minden idők leggyengébb gyümölcstermése

Cseresznye, kajszi- és őszibarack, meggy. A tavaszi fagyok a termés 80-90%-át tönkretették.

Barack, alma, cseresznye, meggy és dinnye. Talán nem is gondolnánk, de ezek a gyümölcsök lassan bizony luxuscikkeké válhatnak. Nemcsak hogy évről évre, de hétről hétre nő az áruk. Van olyan gyümölcs, ami 85%-kal drágább, mint tavaly ilyenkor. De hogy pontosan mi a brutális drágulás oka, melyek a leginkább érintett gyümölcsök, hova vezethet mindez, arról dr. Apáti Ferencet, a FruitVeB Magyar Zöldség- Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnök-ügyvezetőjét kérdeztük.

- Tavaly a korai kitavaszodás miatt korábban indult a gyümölcsszüret, idén mi okozza a legnagyobb kihívást a mezőgazdaságban? 

- Idén ebből a szempontból normál szezonunk volt, sőt még pár nap késésben is van a természet az elmúlt 5 év átlagához képest, de nem számottevően. Ebben az évben talán minden idők leggyengébb gyümölcstermését szüreteltük szinte minden gyümölcsfajnál. Már május közepén látszott, hogy alig lesz magyar gyümölcs, és az is nagyon drága lesz. A legnagyobb veszteségeket a tavaszi fagykárok okozták, április 7-én, 8-án és május 10-én is volt erős lehűlés, ami a virágokat és a kis gyümölcsöket megtizedelte. 

Brutális árak 

- Ez okozza a magas árakat? 

- Pontosan. A kajszi- és őszibarackból, a cseresznyéből 10-20 %-os termést szüreteltünk, a tavaszi fagyok elvitték a termés 80-90 %-át. Így ezek nagyon drágák lettek, a kajszi- és őszibarack fogyasztói ára 1500-2500 forint között mozgott, a cseresznye 2000- 5000 forint között, ez a szokásos árak duplája. Jelentős volt a terméskiesés meggyből is, ennek ára is 3000-5000 forint között van, a feldolgozópari ára pedig soha nem látott mértékű, az elmúlt évek átlagára ugyanis 300 forint magasságában volt, idén ez 800 és 1200 forint között jár, ez az elmúlt 5 év átlagának a 3-4-szerese. Ezek abnormális árak és ez senkinek nem jó, sem a termelőnek, sem a fogyasztónak. A termelőnek azért nem, mert a magas ár sem kompenzálta a terméskiesést, és volt, akinek abszolút nem volt betakarítható gyümölcse, mert 100%-kos fagykárt szenvedett.

„Alma" az alma 

- Elindult az almaszezon is, milyen az idei alma? 

- A gála fajtákkal indult Magyarországon az almaszüret. Minden idők leggyengébb termését fogjuk szüretelni, nagyjából 160 ezer tonnára prognosztizáljuk a magyar almatermést idén, ez tavaly 340 ezer tonna volt és már azt is nagyon gyengének tekintettük. Egy normális évjáratban 500 ezer tonnát kellene szüretelnünk, viszont a jó évjáratok egyre ritkábbak. Emiatt az alma sem lesz olcsó, de annyiban más a helyzet, mint a szezongyümölcsöknél, amiknek a szezonja 6-8 hetes, hogy az alma egy 12 hónapig a piacon lévő gyümölcs, vagyis a terméskiesések időben elnyúlnak, így ennél nem akkorák az árkilengések.

Lejtmenetben 

- Ennek is az időjárás az oka? 

- A magyar gyümölcstermesztés alapvetően lejtmenetben van. Folyamatosan fogynak a termőterületek, a termésmennyiségek. Ennek oka nem csak a klímaváltozás, ez egy sokkal összetettebb probléma. Nagyon sok ültetvény idős vagy korszerűtlen, nincs megfelelő munkaerőháttér, munkaerőhiányos a gazdasági környezetünk, nincs megfelelő szaktudás, háttér és sorolhatnánk. De a legnagyobb gondokat a tavaszi fagykárok és az egyéb időjárási károk, mint az aszály és a jégverések okozzák. A klímamodellekből pedig egyértelműen látszik, hogy a következő 10-20 évben az időjárási extremitások felszaporodnak, egyre gyakrabban lesznek hosszú aszályos, forró periódusok, extrém csapadékok, tavaszi lehűlések, télen pedig nagy melegek, ez pedig a gyümölcstermesztésnek nem kedvez. Sok mindenhez tudunk alkalmazkodni, de ha virágzásban, amikor a gyümölcsfák a legérzékenyebbek a lehűlésre, jönnek a mínuszok, az kivédhetetlen marad. Ha sok ilyen fog előfordulni, akkor jelentős termőterület- csökkenésre kell számítani, mert az ilyen mértékű terméskieséseket gazdaságilag és pszichésen is képtelenség elviselni. Bízunk benne, hogy 10-20 évente egyszer lesz ilyen, mert ha évente előfordul, akkor nagyon szomorúak a kilátások. 

- Hova vezethet mindez? Még magasabb árakhoz és több importhoz? 

- A piac úgy működik, hogy amiből kevés van, az drága, amiből sok, az olcsó, ez a kereslet-kínálat elve. Rövid távon, ha ilyen mértékűek a terméskiesések, akkor az árak felfelé szöknek. Hosszabb távon viszont a piac be fog rendezkedni arra, hogy importból pótolja a kieső magyar gyümölcsöt. Azt tudni kell, hogy a magyar gyümölcstermesztés az Európai Unió gyümölcstermesztésének 3-4 százaléka, nincs meghatározó súlyunk a piacon, barack esetében 1-2 százalék, az alma esetében 4-5 százalék, ezek nem akkora mennyiségek, amit a piac importból ne tudna pótolni. Tehát a piac majd meg fogja oldani, hogy legyen Magyarországon is gyümölcs és ne legyen méregdrága, mert a fogyasztók azt nem tudják megfizetni. Ha ez bekövetkezik, az a magyar termelőknek és a magyar gyümölcstermesztésnek lenne borzasztóan rossz, hiszen nem csak arról van szó, hogy eltűnik a gyümölcstermelésünk, hanem arról is, hogy Magyarország képtelen magának élelmiszert, jelen esetben gyümölcsöt előállítani, már pedig minden országnak stratégiai érdeke, hogy az élelmiszer-önellátását biztosítani tudja. Nem kellene eljutni addig, hogy a magyar gyümölcstermesztés olyan szintre csökken, hogy döntően importból kelljen a szükségletet fedeznünk, mert ez gazdaságilag nagyon rossz lenne Magyarországnak. 

venna