Kommunikáljunk a gyermekkel

Nyelvi zavarok, afázia vagy nyelvi késés, régi nevén megkésett beszédfejlődés. Sokan csak a pöszeséggel azonosítják, pedig igen széles területet ölel fel a logopedagógia szakterülete. Többek között erről is volt szó a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálat Tiszaújvárosi Tagintézményének kerekasztal-beszélgetésén. Az intézmény idén ünnepli alapításának 40. évfordulóját, a jubileumi programsorozat legutóbbi rendezvényén a beszédhibákról tartottak előadást a gyógypedagógusok, logopédusok. Bár sok gyermek spontán kinövi a beszédhibákat, akadnak olyanok is - nem is kevesen -, akiknél ezek megmaradnak és állandósulnak. Bár a szakszolgálat minden évben felméri a három- és ötéves óvodásokat, akik így automatikusan bekerülnek a rendszerbe, az a szülő is kérvényezheti a vizsgálatot, aki szerint gyermekének szüksége van logopédiai fejlesztésre.

- Az én kisfiamat tavaly az ötéves státuszon, egy logopédiai szűrésen felmérték és kiderült, hogy bizony pár hang hiányzik még - mondja Rajkovicsné Havasi Tímea. - Azóta járunk a fejlesztésekre és már rengeteget haladtunk, már csak az „r" hang hiányzik, a többit már sikerült bepótolnunk. Mindenképpen hasznos és fontos a logopédia, ezért is vagyok ma itt, hátha most is hallok újdonságot. Bár a szakemberek is felmérik a gyerekeket, vannak olyan jelek, amikből a szülők is észrevehetik, hogy szükség van a logopédus segítségére. 

- A korai életszakaszban, hogyha késik a gyermek beszéde, az mindenféleképpen intő jel lehet a jövőre nézve, de az is, amikor később a gyermek hangokat cserél fel - mondja Csató Zita Viktória gyógypedagógus, logopédus. 

- Az is árulkodó, ha szájlélegző egy gyermek, tehát mindig nyitva van a szája, ilyenkor biztos felkeresnék logopédust, illetve fül-orr-gégészeti szakembert, mert fontos kideríteni, hogy ennek mi lehet a hátterében. Vagy például akkor is, ha sokat cumizik egy gyerkőc, vagy ujjszopó, mivel a szájában mindig egy idegen, oda nem való dolog van, így a nyelv valószínűleg nem lesz jó helyzetben később sem, erre is érdemes odafigyelni. Fontos, hogy egészen pici kortól, akár már magzati korban is, folyamatosan kommunikáljunk a gyermekkel, mondjuk el, hogy mi történik körülöttünk, mindig beszéljük meg a napi eseményeket. Az elmúlt években a logopédia egy bizonyos területére helyeződött a hangsúly, mégpedig a nyelvi késésre és az artikulációs problémákra. Igaz ez itt, Tiszaújvárosban is, tudtuk meg Tóthné Balogh Ágnestől, a szakszolgálat vezetőjétől. 

- Én már lassan 30 éve dolgozom itt a városban és akkor még a gyerekek egyharmadánál volt hangzóbeli, artikulációs eltérés. Ma már ez az arány nagyon megugrott, a gyerekeknek fele, kétharmada szorul most logopédiai ellátásra. Vagy azért, mert artikulációs hibái vannak, vagy mert nem kezd el időben beszélni. 

- Mi lehet ennek az oka? 

- Biztos, hogy a háttérben az informatikai világ térhódítása is szerepet kap, hiszen kevesebb idő és figyelem jut a gyerekekre. A szülők is inkább a televízión és telefonon informálódnak, és ezt látja a gyerek is, neki is odaadják a telefont, tabletet, így nagyon kevés verbális információ jut nekik. A televízióból látott eseményeket a gyerek ugyan vizualizálja, de amit ő ott hall, akár egy szinkronizált rajzfilmen vagy filmen, az nem ugyanaz a szájmozgás, mint a magyar beszéd artikulációs bázisa. Nagyon fontos a verbalitás, a szemtől-szemben helyzet, a mondókázás, a vers és meseolvasás, és hogy a képeskönyvek nézegetése uralja a gyerekek mindennapjait, mint az, hogy a televízió vagy a számítógép előtt ücsörögjenek, mert ez nem segíti sem a kreativitás, sem a fantázia fejlődését, sem a szókincs alakulását vagy a beszédértést. Ez pedig később komoly gondokhoz vezethet, elég, ha csak az iskolára, a tanulásra, vagy az írás-olvasás elsajátítására gondolunk. 

venna