Karácsonyfa-állítás Magyarországon
Már a régi időket is jellemezte az örökzöld növények, ágak használata arra, hogy távol tartsák a rontást, a gonosz szellemeket. Ebből alakult ki aztán a fenyőfaállítás, amit a feljegyzések szerint a 15. század végén kezdtek el Strasbourgban. Eleinte a karácsonyfákat almával és ostyával díszítették, és hazánkba is a bécsi udvar közvetítésével terjedt el, eleinte az arisztokrácia körében. A legelterjedtebb nézet szerint hazánkban a legelső karácsonyfát Brunszvik Teréz, a magyarországi óvodák megalapítója állította, a rákövetkező években több grófi család is követte példáját, akiknek köszönhetően egyre népszerűbbé vált a karácsonyfa-állítás. Ide tartozott József nádor harmadik neje, Mária Dorottya és a Podmaniczky család is.
Báró Podmaniczky Frigyes úgy emlékezett vissza, hogy édesapja, báró Podmaniczky Károly és anyja, gróf Elisa Nostitz Jänkeldorf amikor 1826 körül Pesten jártak, észrevették, hogy sehol nincsen karácsonyfa. Fogták magukat, és papírból készítettek egy piciny másolatot, és ezt feldíszítették. Úgy tartják, hogy ez lehetett az első pesti karácsonyfa. Gróf Vay Sándor (aki valójában Sarolta volt, csak álnéven írt) azt állította, hogy József nádor harmadik felesége, Mária Dorottya württembergi főhercegnő honosította meg Magyarországon a karácsonyfa-állítást. A család Buda várában élt, és állítólag 1819 óta folyamatosan így karácsonyoztak. Kétségtelen, hogy a karácsonyfa-állítás szokása német protestáns hagyományból terjedt el Magyarországon. Brunszvik Terézről úgy tartják, hogy már 1815-ben ismerte az általa Weihnachtsbaumnak nevezett karácsonyfát. Ami bizonyos, hogy 1828. december 24-én az első kisdedóvóban, a gyermekekkel együtt karácsonyfával ünnepelt. Ami biztos, hogy eleinte még minden gyerek külön fát kapott, ami alá az ajándékait elhelyezték, illetve, hogy Magyarországra a karácsonyfa a német és osztrák rokoni kapcsolatokkal rendelkező arisztokrata családok révén került.
(Forrás: femina)
