Hetedikesek naplója Délvidékről
Iskolánk, a Kazinczy Ferenc Református Általános Iskola és Óvoda hetedikes tanulói nagy izgalommal várták, hogy olyan földre léphessenek, mely egykor őseinké volt. Az indulás előtt előkészítő órákon vettünk részt, ahol sok mindent megtudhattunk Szlovénia és Horvátország magyar lakta területeiről.
1. nap:
Indulás 5.45-kor a suli elől. Álmosak és izgatottak voltunk. Kísérő tanárainkkal, Csoma Andreával, Gyarmati Anikóval, Rontóné Durucz Évával és Vargáné Takács Judittal készítettünk néhány fotót, majd Budapest felé vettük az irányt, hogy csatlakozhasson hozzánk az idegenvezetőnk, aki nagyon felkészülten és jókedvűen irányította csoportunkat. Hosszú buszozás után megérkeztünk Lendvára, ahol felsétáltunk a Bánffy-Esterházy-kastélyba, hogy megtekintsünk egy várostörténeti kiállítást. A városban működik a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, ahová a magyarul tanuló diákoknak könyveket is vittünk. Itt Misi bácsi fogadott minket, aki mesélt a szlovén oktatási rendszerről. Jártunk a Szent Katalin templomban is, ami egy múmiát őriz. Innen indultunk Dobronakba, ahol Közép-Európa legnagyobb orchidea farmja található egy csodálatos trópusi üvegházzal. Ezt követően a Muravidék talán legismertebb gazdáihoz, a Passero család tagjaihoz látogattunk, hogy megismerjük munkájukat. Az első éjszakát Csesztregen töltöttük.
2. nap:
Reggeli után Horvátország fővárosa, Zágráb felé vettük utunkat, ahol először Tomiszláv király lovas szobrát néztük meg, majd a Liszt Ferenc Intézetben fogadtak minket, ahol arról meséltek, hogy szokták bemutatni Magyarországot az ott élőknek. Délután bejártuk a Káptalan-dombot, a Jellasics teret, Felső-város legszebb templomait. Nem kímélt minket Beáta néni, az idegenvezetőnk. A hosszú nap végén megérkeztünk a tengerparti Crikvenicába, ahol finom vacsora várt minket. Az időjárás nem volt kegyes hozzánk, még hógolyóztunk is út közben, bár mi fürdőzésről álmodoztunk.
3. nap:
Nagyon korán keltünk, hogy Krk-szigetéről hajókázzunk egyet. A hőmérő 6 fokot mutatott, esett az eső, de a kedvünk töretlen volt. Ezután felsétáltunk a tersattói várba, majd Fiume felé vettük az irányt, ahol a kikötő, a piac, a színház mellett a fényűző Adriai-palotát is megcsodáltuk. A következő állomás a festői Abbázia volt, ahol a Lungomare (Ferenc József) sétányon haladva lenyűgöző palotákat, szállodákat láthattunk. Kicsit a nap is kisütött, így kavicsokat dobálva, fényképeket készítve sétáltunk a tengerparton egészen Iciciig. Buszra szálltunk, és szakadó esőben megérkeztünk a panziónkba.
4. nap:
Hosszú út várt ránk, melyet először Varasdon szakítottunk meg, ahol megkóstoltuk a helyi vajas kiflit, majd megnéztük a Draskovics Palotát és az Erdődyek-várát. Ezután Csáktornyán álltunk meg, a Zrínyi család sasfészkénél, majd elsétáltunk a honvédő háború áldozatainak emlékművéhez. Délutánra járt már az idő, s mi szomorúan vettük tudomásul, hogy utunk utolsó állomásához ért. Közel hétórás utazás után szüleink már vártak a Kazinczy előtt. Rengeteg élményben volt részünk, csodálatos helyeken jártunk, s nagyon jó volt így együtt lenni.
Szánóczki Nóra és Vaskó Olívia hetedikes tanulók