Évente kilencezer új beteg

Kutatások szerint minden harmadik magyar embernél mutatnak ki rosszindulatú daganatot élete során és minden negyedik halálesetet rák okozza. Évente több mint 30 ezren halnak meg daganatos megbetegedésben, ebből több ezren vastagbélrákban. Nagy részük megmenthető lenne a rendszeres szűrővizsgálatokkal, tudtuk meg Dr. Polocsányi Béla immunológus, gasztroenterológus szakorvostól, az F Medical magánklinika orvos igazgatójától.

- A vastag- és végbél daganatos megbetegedése a leggyakoribb daganattípus, mitől alakulhat ki? 

- Magyarországon évente sajnos 9 ezer új eset van, amiből 5 ezer honfitársunkat el is veszítjük vastagbélrákban. Ennek több rizikófaktora van, jelentős genetikai rizikó is van mögötte, de sokkal gyakoribb a cukorbetegeknél, inzulinrezisztencia esetén, azaz valamilyen szénhidrát anyagcsere-zavarban, vagy elhízásban. Ez nem annyira köztudott, pedig Magyarországon az emberek közel 60 százaléka elhízott. Vannak életmódbeli dolgok, ilyen a túlzott vöröshús- fogyasztás, az újrahevített zsiradékok felhasználása, a D-vitamin-hiány, ami hazánkban szintén gyakori. Ez mind kedvez a polip képződésének, és ha már polip van, akkor az előbb-utóbb rákká alakul. 

- Milyen tüneteket okozhat a betegség? 

- Az egyik gyakori tünet a véres székletürítés, a másik a változó széklethabitus, például amikor néhány napig tartó székrekedés hirtelen hasmenésbe fordul át. De a tartós, mással nem magyarázható hasi fájdalmak és a fogyás is gyanakvásra adhat okot.

- Hogyan kezelhető? 

- Stádiumtól függ. A korán elcsípett vastagbéldaganatok esetén kiváló a túlélés, sőt teljes gyógyulás is bekövetkezhet. Műtéttel, kemoterápiával, sőt már vannak biológiai terápiák is. A 3., 4. stádiumban, amikor már távoli áttétet ad a daganat, ott már rosszabb a túlélés, ezért is fontos a megelőzés, a szűrés.

- Kiknek és milyen rendszerességgel ajánlott a szűrővizsgálat? 

- A nemzetközi ajánlás szerint 50 év felett 10 évente javasolt annak, akinek nincs rizikófaktora. Akinek előfordult a betegség a családjában, érdemes 40 éves kortól szűretni, és akár 5 évente is, attól függően, hogy mit találtunk és hogyan sikerült kezelni. Egyébként 2019-ben indult egy kétlépcsős szűrőprogram, ami meglepően sikeres volt. A Szegedi Tudományegyetem pedig csinált erről egy tanulmányt, hogy bemutassák, nekik mik a tapasztalataik 2019 óta, és kiderült, hogy az esetek 62%-ában találtak valamilyen daganatos elváltozást. Ez lehet jó- vagy rosszindulatú, de ez azt jelenti, hogy elég jó arányban lehet szűrni a betegeket.

- Az emlő- és a méhnyakrákszűrés mellett januártól kötelezővé tehetik a vastag- és végbélrákszűrést is. Lehet erre kötelezni az embereket? 

- Én támogatom, hogy bizonyos szűrővizsgálatokat kötelezővé tegyenek, bár ez nem egy rizikómentes beavatkozás, így nem tudom elképzelni, hogy ezt szó szerint kötelezővé tegyék, itt lehet szövődmény, például perforáció. Szerintem a kétlépcsős forma működhetne, tehát amikor egy székletteszttel kezdődik a dolog, és azokat, akiknek a tesztjük pozitív, tovább kellene küldeni a vizsgálatra, ennek így lenne értelme. - Készen áll az egészségügy a kötelező szűrővizsgálatokra? 

- Ezzel egy probléma van, a kapacitás. Egyébként is túlterhelt az állami egészségügy azokkal a betegekkel, akik konkrét panaszokkal érkeznek és nem szűrésre. Ezek a szűrővizsgálatok nagyon nagy eszközigénnyel rendelkeznek, egy-egy endoszkóp csak pár ezer vizsgálatra van hitelesítve, hogyha ez benne van az eszközben, utána le kell cserélni. Ez akadozik, de a személyi feltételek is akadoznak, nincs elég asszisztens, nincs elég orvos, aki ezt megcsinálja, hogyha a szűrendő emberek köre kibővül. Nem vagyok benne biztos, hogy erre fel van készülve az egészségügy, engem inkább ez az, ami aggaszt.

venna