Értékeink gyűjteménye

22 érték került be az elmúlt 10 évben a Tiszaújvárosi Települési Értéktárba. Mind a miénk. Emberek, akik köztünk éltek és alkottak, épületek, amik mind a múltunk egy darabkái és a természet adta kincsek, amik körülöttünk vannak. Az értéktár 10 évét a könyvtárban nyílt kiállítás öleli fel, de a jubileumon nyitották meg az épített értékek között jegyzett termálfürdőnkről szóló tárlatot is. A könyvtár aulájában a kölcsönzőpulttól az olvasóteremig látható fotók fürdőnk építését, fejlődését mutatja be és azt a sok rendezvényt, aminek a komplexum adott otthont az elmúlt évtizedekben. A könyvsorok közé érkezve pedig az Értéktár elmúlt 10 évének gyűjteménye látható, azokkal a helyi értékekkel, amiket a testület jegyez. Minden településnek, közösségnek vannak értékei. Olyanok, amikre érdemes odafigyelni és megőrizni. A 2015. január 8-án megalakult Tiszaújváros Települési Értéktár Testület feladata meglátni és megláttatni ezeket, a helyi közösség speciális értékeit. 

Múlt és jelen az Értéktárban 

- 2014-ben döntött úgy Tiszaújváros önkormányzata, hogy egy országos törvény hatására és kezdeményezésére itt Tiszaújvárosban is megalakítják az Értéktárat, ami 2015 januárjában meg is kezdte működését - idézte fel a kezdeteket Mátyás Zoltán, a Tiszaújvárosi Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója, a Tiszaújvárosi Települési Értéktár elnöke. 

- Az elmúlt 10 évben nagyon sok értéket fogadtunk el, és azon munkálkodtunk, hogy Tiszaújváros múltjához, jelenéhez kapcsolódó tárgyi emlékeket, különböző értékeket föltárjunk és bemutassunk. Én ebből nem szeretnék most szemezgetni, hiszen itt a könyvtár aulájában látható kiállításon megnézhetik a 22 érték egy részét, illetve néhány értékünk kint a folyosón is látható. Azt azért mindenképpen szeretném elmondani, hogy elsők között fogadtuk el az ősi településrészhez kapcsolódó tiszaújvárosi református templomot, és nagyon örülünk annak, hogy bekerült az értékeink közé a Helytörténeti Gyűjteményünk anyaga is, amire mi nagyon-nagyon büszkék vagyunk. 

Azon dolgozunk a bizottság tagjaival, hogy az értékeink száma szaporodjon, és méltó módon tudjunk emlékezni a múltunkra, hiszen nagyon fontos ezek feltárása, megőrzése, továbbadása. Az Értéktár nem csupán egy dokumentumtár. Életek, emberek, történetek, kutatások vannak mögötte és közös programok, ahol megismerhetjük helyi értékeinket. Huszár Andor életműve, Kőszegi György vagy Ördögh István sportteljesítménye, de itt élt és alkotott közöttünk Pataki János festőművész és Zabos Géza, a Tisza szerelmese. 

Ők mindannyian munkásságukkal írták be magukat a város történetébe. Egy közösség volt büszke rájuk, mementóként emléktábla őrzi nevüket, életük, munkásságuk az Értéktár gyűjteményébe is bekerült. A kiállításmegnyitóra Kőszegi György és Ördögh István családtagjai és a súlyemelő szakosztály képviselője is hivatalosak voltak, őket egy-egy oklevéllel köszöntötték.

Fürdőtörténelem 

Gyógy- és strandfürdőnket 2015-ben vette fel a testület a helyi értékek közé. A jubileumon nyitották meg az épített értékek között jegyzett termálfürdőnkről szóló tárlatot is. - 1998-99-ben adták át ezt a komplexumot, legalábbis az első részeit, ami 2015 óta az Értéktár része, szerintem teljesen jogosan, mert '99-ben turisztikai szempontból túl sok látnivaló nem volt Tiszaújvárosban, azt gondolom, hogy a turisztikai térképre a fürdő tette fel Tiszaújvárost. De a történet jóval korábban kezdődött - kezdte fürdőtörténeti beszámolóját Kósa-Tóth Zoltán, az üzemeltető TiszaSzolg 2004 Kft. ügyvezetője.

- Az '50-es években az iparosodással együtt óriási energiaigény alakult ki, és ezért mindenhol elkezdtek mélyfúrásokat végezni, mert olajat, gázt kerestek, ám az esetek jelentős részében inkább termálvizet találtak. 1961-ben Köröm határában fúrtak olajat keresve, és akkor ott több mint 80 fokos termálvíz tört föl. '64- '65-ben elkezdődött a város története, és akkor elgondolkodtak azon, hogy onnan el kéne vezetni ide a vizet, mert ezt jól lehetne itt hasznosítani, például fürdőt lehetne az itteni munkásoknak építeni, de aztán a Magyar Hidrológiai Társaság Borsodi Csoportjának Balneológiai Szakosztálya azt mondta, hogy ez nem jó ötlet, inkább itt kellene közvetlenül fúrni egyet, ami meg is történt 1976-ban. 

A TVK segítségével sikerült egy 1200 méteres furatot készíteni, amiből 65 fokos termálvíz tört föl. Úgy gondoltuk, hogy ez sikertörténet, aztán 20 évig semmi nem történt, majd aztán '95-ben vetődött fel újra ez a lehetőség, hogy mit lehetne ezzel kezdeni. Egyébként hasznosították a vizet fóliasátrak fűtéséhez. 1995-ben merült fel újra, hogy akkor most már tényleg hasznosítani kéne a vizet és építeni kellene egy fürdőt. Elkezdődtek a tervezgetések, és '98 tavaszán az építkezés is, aminek az egyik folyománya volt, hogy az ikonikus

Fakocsmát lebontották. '98 nyarán nagyon rövid időn belül, három medencével megnyitott a fürdő, pontosabban a külső strandrész, '99-ben már a belső gyógyfürdőrész is kialakult, és az év augusztusában a balneológia is elkezdte működését. Ezt követően gyakorlatilag minden évben történt valami, 2000-ben úszómedence és csúszdamedence, majd a pavilonsorok és a kemping kiépítése, és haladtak sorra a bővítések. Terveink szerint jövő tavasszal a wellness részleget fogjuk bővíteni.

Buszmegálló értékekkel 

A könyvtárban nyílt tárlat egy másik szelete egy buszmegálló terv, ami egy különleges építészeti megoldás lehet, akár majd a mi városunkban is. A megálló egyik falán csempék, amiken most főként termések vannak, de lehet rajtuk bármi, akár egy helyi közösség kincsei, büszkeségei, az értéktárban jegyzett örökségeink. 

- Ezek a csempék, amik egy buszmegállónak a részei, részben esővédelmet adnak, másrészt pedig olyan tartalmakat hordoznak, amik helyi specifikus tartalmak - nyilatkozta dr. Alexa Zsolt, tervező építész.

- Ez egy művészeti akadémiás ösztöndíjnak a kutatási eredménye tulajdonképpen, amit most pár helyre elviszek kiállítani. Úgy működik, hogy a benne lévő csempék helyi specifikus tartalmakat hordozhatnak edukációs céllal is, hiszen ahol elhelyezkedik az országban, ott annak a pontnak a vonzáskörzetében lévő országos értéktárnak a tartalmait mutathatja be különböző módokon. Illetve van még egy későbbi fázisa, hogy ennek a létrehozására a középiskolákban ki lehetne írni pályázatokat, és az adott helyszínek utána azokat öntik be ezekbe a csempékbe vagy pikkelyekbe. 

berta