Csöpi néni nyolcvan
Tíz évvel ezelőtt ott voltunk a hetvenediken és tudtuk, hogy lesz majd nyolcvanadik is. Kétség sem fért hozzá, hiszen annyi energia, erő, szeretet és hit van benne, mint másik három emberben. Sokan irigylik Csöpi nénit, Kopcsó Józsefnét, hiszen sokan szeretnék megérni a nyolcvanat olyan jó fizikai és szellemi állapotban, amiben ő tölti mindennapjait. Neki megadatott, de tesz is érte. Egész életét mozgással tölti, fiatalok között. Csapata, a gimnasztrádások voltak azok, akik meglepetés bulit szerveztek, az ünnepelt nem kis meglepetésére. Évtizedek óta edzi a kicsiket, átmozgatja és karbantartja az időseket, nehezen bír ülni a fenekén, állandóan mozgásban van. A mozgás tartja egyben, testben és lélekben. Csöpi néni jó példája a kitartásnak, és annak, hogy a torna mindig, minden korban kell a testnek.
- Egész életemet a tornateremben töltöttem, lételemem a mozgás, nem tudok nélküle meglenni. Bár már néha érzem, hogy múlik az idő, mert persze nekem is néha fáj itt-ott, napközben semmi bajom, éjszaka viszont 2-3 óra körül van, hogy arra ébredek, hogy fáj valamim, de ahogy lejövök a tornaterembe elmúlik minden bajom. Örülök, hogy még itt vagyok, és remélem még sokáig leszek is. - mondja Csöpi néni, majd városi létének első napjait idézi.
- Annak idején, amikor idehozott a férjem, nagyot néztem, hogy hová költöztünk, aztán olyan szépen kialakult a város. Szertornászként kezdtem, azt tanítottam, aztán jött a gimnasztráda, ami az életem. Rengeteg lányt kineveltünk, együtt edzettünk, jártunk hazai és nemzetközi versenyekre, a sportág olimpiájának nevezett World Gimnastradara is eljutottunk, ami nagyon nagy büszkeséggel tölt el. Sok lány, akivel kezdtem, kezdtük, már rég felnőttek, anyukák lettek ők is, családjuk van, sokaknak a gyerekei is itt nálunk folytatták. Van mire visszatekinteni, van mire büszkének lenni, azt hiszem.
Ez egy csoda az életemben. A gimasztrádás lányok és szüleik meglepetés szülinapot rendeztek Csöpi néninek, tortával, zsúrral, ajándékokkal, ő pedig mit sem sejtve, edzésre indulva besétált a partira. A város nevében dr. Fülöp György polgármester köszöntette, a lányok pedig egy meglepetés koreográfiát „hoztak" az ünnepeltnek.
- Bevallom elérzékenyültem, nem számítottam erre, azt mondták, hogy ugorjak be ma edzőnek, mert a többieknek dolga van. Én meg ugrottam, ahogy szoktam és jöttem. Bevallom őszintén még most is alig jutok szóhoz a meglepetéstől és a meghatódottságtól. Nagyon köszönöm nekik, hogy így szeretnek és figyelnek rám. A városnak is köszönöm, mert az elmúlt évtizedekben mindig segítettek minket, ha támogatásról volt szó, akkor is mellettünk voltak, így tudtunk eljutni versenyekre, edzőtáborokba - mondja Csöpi néni. Karakán, határozott, nem enged a negyvennyolcból, mindig is ilyen volt. Csöpi néni semmit sem vesztett erejéből, lendületéből, 80 évesen is pörög, nehezen lassít, de szerintem nem is tud.
- A cigánykerék még ma is megy, a spárga már nehezebb, de a gyertyaállást bármikor meg tudom csinálni. A legjobb orvosság és lélekápoló a családom, akiket nagyon szeretek, és ez a sok gimnasztrádás lány, ők a második családom. Sokszor szokták mondani, hogy határozott, szigorú vagyok, tudod, én mindig megmondom a tutit, ha valami nem jó, arra nem fogom mondani, hogy jó, ezt csak így lehet, következetesen, csak így lehet fejlődni, előre haladni. Nagyon köszönöm mindenkinek, hogy gondolt rám, igazán jól esik a város és közösség megbecsülése, szeretete.
berta