Békében léteznek egymás mellett
A történelmi egyházak helyi képviselőinek köszöntői és a Derkovits Mazsorett Csoport műsora után a Dívák Produkció koncertjével ért véget az Adventi hangolódás programsorozat első állomása. A három színésznő, Détár Enikő, Fésűs Nelly és Ladinek Judit változatos repertoárral hamisítatlan ünnepi hangulatot varázsolt a zsúfolásig megtelt Városháztérre. Derűs arcukon és felhőtlen hangulatukon nyoma sincs annak, hogy dolgoznak, pedig pályatársaikhoz hasonlóan ők is az átlagosnál jóval kevesebb időt tölthetnek szeretteikkel az éppen aktuális esztendő utolsó heteiben.
- Hála az égnek, számunkra a megbékélés és a szeretet ünnepe roppant sok kilométerről szól, mindig örömmel töltik el a szívünket ezek a közös fellépések - mondja elsőként a hölgykoszorúból Détár Enikő, amikor az év végi időbeosztásuk felől érdeklődöm. Nem is lepődöm meg, amikor halkan hozzáteszi: gyakran fohászkodik, hogy bírja végigcsinálni.
- Noha boldogan teszünk eleget a meghívásoknak, ilyenkor a túlélésre utazunk - veszi át a szót humorosan Fésűs Nelly.
- Örülünk, amikor az év utolsó napján véget ér a hajtás. Szilveszterkor minden esztendőben elvonulunk hatan a párjainkkal egy szállodába, kibontunk egy üveg pezsgőt, és nem törődünk a világgal, az idővel - fejti ki
. - Jó érzés, hogy bárhol járunk is, sokan fogadnak minket, és kíváncsiak ránk. 24-én szintén fellépünk, úgyhogy rohanás, hajtás most az életünk, a koncertek mellett pedig mindenki csinálja a színházi melóit is - csatlakozik a beszélgetéshez Ladinek Judit. -
Enikővel a Mary Poppins című musicalben szerepelünk, amit mindig decemberben vesz elő a Madách Színház. Mindhárman dolgozunk a „Bepasiztunk" című produkcióban, és Nelly a Veres 1 Színházzal is rengeteget megy - részletezi. Ennek ellenére kissé bizonytalanul ugyan, de mégis bátorkodom megkérdezni: hogyan készülnek a következő hetekben arra a néhány ünnepélyes órára, amit majd a hozzátartozóikkal tölthetnek.
- A kislányomnak éppen ma van a névnapja, ezért mi már előre leboltoltuk a Mikulással, hogy hozzon neki hamarabb egy karácsonyfát. Úgyhogy azt és a lakást díszítettük Elza apukájával délelőtt, hogy mire hazajön a fellépéséről, meglegyen, amire már nagyon számít. Ennyit tudtam tenni az adventi hangulatért, mert a következő hetekben erre nem lesz időm - mondja Nelly.
- Én az adventi világítást le sem bontottam tavaly, mert olyan hangulatot áraszt, amitől az ünnep elmúltával sem akarok megválni - meséli Judit.
- Gondolkodom a karácsonyi menün, és azon főleg, hogy mikor fogom elkészíteni. De a színházban van egy nagyon édes öltöztető, aki bármilyen hidegtálat, sültet és házi süteményt elkészít ipari mennyiségben is, úgyhogy nála már leadtam egy rendelést. A töltött káposztát anyósom fogja megfőzni, annak nem szívesen megyek neki - teszi hozzá. Egyébként nem az a fontos, hogy minden tökéletes legyen. Bár még magamat is emlékeztetnem kell arra, hogy nem dől össze a világ, ha egy picit megrepedt a bejgli, vagy ha maradt a mosdó csaptelepén egy-két vízkőnyom. Szóljon a szeretetről a karácsony!
- És a békéről! Az apukák se macerálják az anyukákat, mert megvan nekik a maguk baja - fűzi hozzá Nelly. Enikő ugyancsak mértékkel tüsténkedik majd a konyhában idén, de igyekszik nem megszakítani egy régi hagyományt.
- Egyetlen étel van, amit a lányom mindig kér, mégpedig a bejgli, és azt mindig ketten sütjük. Persze, időnként mérsékelt örömmel fogok hozzá, de idén sem maradhat el. Előfordult már olyan, hogy hajnali 4-kor vettem ki a sütőből - meséli. A beszélgetésnek ezen a pontján körülbelül két percem van egy utolsó körkérdésre, még mielőtt színpadra lépnek a dívák, akiknek egysége jócskán kiállta az idő próbáját, több mint húsz éve töretlen a barátságuk.
- Békében létezünk egymás mellett, ami mindhármunknak roppant fontos - jellemzi tömören kötelékük alapját Enikő. - És szeretünk együtt lenni. Minden alkalommal úgy indulunk el fellépni, hogy „végre, újra együtt"- lelkesedik Nelly.
- Valamitől működik a kémiánk, szerencsére egyikünk sem olyan hajtűdobálós, kibírhatatlan művésznő. Kompromisszumképesek vagyunk, alkalmazkodunk - folytatja Judit.
- És annyira ismerjük egymást, hogy szavak nélkül is pontosan látjuk, tudjuk, kinek, mikor van tele a kalucsnija. Olyankor vagy nagyon kedvesen átlendítjük a másikat, vagy békén hagyjuk - árulja el Nelly.
- Mindig készek vagyunk meghallgatni a másikat - jegyzi meg beszélgetésünk zárásaként Enikő, majd felcsendül koncertjük első dala, az „Ajándék".
Ördögh István