Az élelmiszerpazarlás ellen
Szeptember 29. az ENSZ kezdeményezésére életre hívott élelmiszerpazarlás elleni világnap, melynek célja a világszerte termelt élelmiszerhulladék csökkentése. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) immár nyolc éve méri, mennyi élelmiszerhulladék keletkezik a magyar háztartásokban. A legfrissebb, 2024-es adatok biztató képet mutatnak: 2016-hoz képest harmadával kevesebb étel kerül a kukába. Nyolc éve még fejenként évi 33,1 kilogramm volt a feleslegesen kidobott mennyiség, ma viszont már „csak" 21,5 kilogramm, írja a maradeknelkul. hu. Bár a tendencia kedvező, a probléma továbbra is jelentős: a háztartások összességében évente mintegy 206 ezer tonna élelmiszert pazarolnak el.
A Nébih ezért idén is folytatja az adatgyűjtést, amelyhez önkéntes jelentkezőket várnak. A 2024 novemberében és decemberében zajló országos felmérésben 260 háztartás, több mint 700 fogyasztó adatait elemezte a Nébih. Az eredmények szerint egy magyar ember évente átlagosan 59,7 kilogramm élelmiszerhulladékot termel - ennek 36%-a, vagyis több mint egyharmada lenne megelőzhető. Ez a mennyiség 380 ezer ember egyéves élelmezésére elegendő lenne, és egy négytagú család esetében közel 160 ezer forint fölösleges kiadást jelent évente. Pozitív hír, hogy hosszabb távon csökkenő tendencia figyelhető meg: 2016-hoz képest harmadával kevesebb élelmiszer kerül a kukába. emelik ki a cikkben.
A leggyakrabban kidobott ételek listája ugyanakkor alig változik: továbbra is a készételek vezetnek (8,7 kg/fő/ év), bár ez 4,5 kilogrammal kevesebb a 2016-os szintnél, a második helyen a zöldségek és gyümölcsök állnak (4,5 kg/fő/év), míg a dobogó harmadik fokára a pékáruk kerültek (2,8 kg/fő/év). A pazarlás fő okai az elfeledett, megromlott ételek, valamint a túl nagy bevásárlások és adagok. A felmérés biztató eredménye, hogy a háztartások közel fele komposztál, és a megkérdezettek 83%-a hisz abban, hogy képes lenne még tovább csökkenteni saját hulladéktermelését. A változásban szerepet játszik a környezettudatosabb szemléletű új generáció, a megváltozott étkezési szokások, valamint a Nébih Maradék nélkül programja, amely évek óta szemléletformáló anyagokkal segíti a lakosságot.
A Nébih már megnyitotta a jelentkezést a 2025-ös adatfelvételre. Az egyhetes felmérés során a résztvevők hulladéknaplót vezetnek, amelyben pontosan rögzítik az el nem fogyasztott ételeket és azok sorsát. Idén külön fókuszálnak a gyermekes családokra, hiszen a gyerekek étkezési szokásai sokszor kiszámíthatatlanok, ami külön kihívást jelent a pazarlás csökkentésében. A felmérésbe a korábbi résztvevők is bekapcsolódhatnak, így saját tapasztalataikat összevethetik a korábbi évek eredményeivel. Jelentkezni a Nébih regisztrációs felületén lehet.