Árrésstop a drogériákban is

Május 19-én lép érvénybe a kormány legújabb intézkedése, ami 15%-ban maximalizálja a háztartási- és piperecikkek árrését. Ez azt jelenti, hogy a kereskedők bizonyos termékeket maximum 15%-kal árulhatnak drágábban, mint amennyiért ők azokat beszerezték. Az intézkedés csak a háztartási cikkeket árusító boltokra fog vonatkozni, a vegyeskereskedőkre nem. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint ezeken a termékeken eddig több mint 30 százalékos árrés volt. A témában dr. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára nyilatkozott lapunknak.

- Milyen hatásai vannak a márciusban bevezetett 10%-os élelmiszer-árrésstopnak? 

- Az áprilisi inflációs adatokat vizsgálva azt látjuk, hogy kifejezetten lassult az infláció üteme. Áprilisban az élelmiszerek árszínvonala alacsonyabb volt, mint márciusban, tehát csökkentek az árak. Ez is indokolja már az élelmiszerekre vonatkozó árrésstop kivezetését. 

- Hogy érinti a kereskedőket az újabb árrésstop?

- Ez a jogszabály az egymilliárd forint feletti forgalmú cégekre vonatkozik, nagyjából 15 cég tartozik ebbe a kategóriába. A kereskedelemben ez veszteséget okoz, ez egy adminisztratív árszabályozás. Bár a vásárló szempontjából minden árcsökkentés jó hírnek tűnik, de középtávon ez a fejlesztések, innovációk, akár a bérfejlesztés elhalasztását is jelentheti. Az pedig külön kérdés, hogy a kistelepüléseken lévő kisboltok hogyan tudnak erre reagálni, hogy tudják felvenni a versenyt a nagyobb üzletláncokkal, ők ismét nagyon nehéz helyzetbe kerülhetnek, üzletbezárásokkal is számolni kell. 

- Ezek szerint hosszú távon nem működőképes? 

- Ez a fajta árkorlátozás nem ma kezdődött, más formában ugyan, de jelen volt. Volt árstop, kötelező akciókat kellett a kereskedőknek végrehajtani, néhány terméknél beszerzési ár alatt kellett értékesíteni azokat és ez a sok-sok árintézkedés elbizonytalaníthatja a vásárlót. Ez egyfajta inflációs várakozást gerjeszthet, bizonytalanná teszi a fogyasztót, hogy milyen ármozgások várhatók, ez pedig akár a vásárlás elhalasztását is jelentheti. Nem beszélve arról, hogy az árrés nem haszon, nem profit, a kereskedő ebből fedezi a működési költségeit. Minden ilyen 10%-os árcsökkenés a drogériák piacán havonta nagyjából 10 milliárd forint veszteséget okoz az érintett vállalkozóknak.

- Mennyit spórolhatunk ezzel az intézkedéssel? 

- Amiről most beszélünk, a drogériákról, azért ez a nagy fogyasztási kosárból 1%, vagy 1% alatti részarányt képvisel, tehát nem élelmiszer nagyságrendről beszélünk. Ha a fogyasztási cikkek inflációját nézzük, akkor ez minimális hatást, 0,5% alatti hatást gyakorolhat az összinflációra. 

- A Rossmann azonnal mennyiségi korlátozással reagált, várható ez több üzletben is? 

- Az üzletláncok vezetői találkoztak azzal a jelenséggel, hogy azok a kereskedők, akikre egyébként nem vonatkozik az intézkedés, ezt a fajta árelőnyt megpróbálják kihasználni. Azaz megveszik nagy tételben az áruházláncokban, és a kisboltokban drágábban árulják, hiszen rájuk nem vonatkozik semmi fajta ármegállapítási kötöttség. Azért, hogy az üzletek elkerüljék, hogy már reggel 9-re elfogyjon a termék a polcokról, korlátozták a viszonteladói vásárlást. Várható, hogy más kereskedők is élnek fognak ezzel a lehetőséggel. 

venna

Árréstopos termékek

Szappan, papír kéztörlő henger, folyékony szappan, alufólia, tusfürdő, kézfertőtlenítő gél, testápoló, általános tisztítószer, fogkefe, mosogatószer, fogkrém, gépi mosogatótabletta, sampon, folyékony súrolószer, egészségügyi betét, mosópor, tampon, folyékony mosószer, eldobható borotva, öblítő, utántöltő borotvafej, borotvahab, borotvazselé, golyós dezodor, izzadásgátló stift, dezodor, hintőpor, eldobható nadrágpelenka, toalettpapír, papír zsebkendő.

Stophatás

Stophatás

A KSH áprilisra vonatkozó inflációs adatai az áremelkedés mérséklődését jelzik. A márciusi 4,7%-ról 4,2%-ra mérséklődött az éves infláció áprilisban. A fogyasztói árak márciushoz viszonyítva csak 0,2%-os emelkedést mutattak, az éves élelmiszerár-infláció továbbra is magas, 5,4%-os szinten áll. A szolgáltatások éves áremelkedése pedig elérte a 7,0%-ot, a háztartási energia költségei egy hónap alatt 3,8%-kal nőttek.
Az áprilisi adatok pozitív eleme az élelmiszerek havi szintű áralakulása. Márciushoz képest átlagosan 1,3%-os csökkenést regisztrált a KSH. Ez döntően az árrésstoppal érintett termékeknek köszönhető, ezen belül a margarin drasztikus, 23,6%-os, valamint a tejtermékek 13,4%-os áresésének tudható be, de a liszt (-12,5%) és a tej (-8,6%) ára is jelentősen csökkent egy hónap alatt.