A működőképesség határán

 „Talán még soha nem kellett ilyen nehéz gazdasági és jogi környezetben önkormányzatunk következő évi költségvetését összeállítanunk" - fogalmazott dr. Fülöp György a 2026. évi költségvetésről szóló előterjesztés polgármesteri bevezetőjében. A mögöttünk álló időszak sem a felhőtlen tervezésről és a kiapadhatatlan fejlesztési források rendelkezésre állásáról szólt, hiszen a gazdasági növekedés elmaradása és az infláció Tiszaújváros gazdasági szereplőit is súlyosan érintette. A gazdaság stagnálása mellett azonban újabb komoly terhet jelentenek azok a központi döntéseken alapuló jogszabályok, amelyek az eddig is fogyatkozó bevételeket tovább csökkentik.

Elvonás, elvonás 

A 2026. évi önkormányzati költségvetés legnagyobb kihívása, hogy a helyi iparűzési adót egyre nagyobb mértékű, már-már „konfiskáló" jellegű állami elvonások sújtják szolidaritási hozzájárulás formájában. Míg korábban 30-40%-kal terhelték, mostanra a gyengélkedő gazdaság miatt is fokozatosan csökkenő iparűzési adóbevétel közel 52%-át kell befizetni a központi költségvetésbe. Az elmúlt évek során fokozatosan elvonták a személyi jövedelemadó, a beszedett gépjárműadó önkormányzatokra jutó részét is. Meglehetősen ellentmondásos, hogy miközben a bevételek csökkennek, addig a szolidaritási hozzájárulás mértéke relatíve növekszik. Mindemellett, ha valamilyen helyi beruházás, vagy adóemelés révén a bevételek növekednének, akkor a többletbevétel jelentős hányadát a Versenyképes Járások Program keretében a területfejlesztési alapba kellene befizetni. Mindemellett a kötelező feladatok ellátására kapott állami feladatfinanszírozás többnyire nem inflációkövető.

Elfogytak a megtakarítások 

A költségvetés előkészítése során azzal kellett számolni, hogy míg az utóbbi években az eredeti költségvetések bevételi főösszege rendre meghaladta a 12,3 milliárd Ft-os nagyságrendet, 2026-ra lényegesen kevesebb, mindössze 10,9 milliárd Ft a forrás. Korábban a bevételi főösszegből a finanszírozási bevételek (maradvány igénybevétele, lekötött betétek megszüntetése, értékpapírok értékesítése) 2,3 milliárd Ft és 5,2 milliárd Ft közötti nagyságrendben álltak rendelkezésre, míg 2026-ra mindössze 454 millió Ft maradvánnyal lehet kalkulálni. A költségvetés bevételeinél (helyi adók) nem következett be a várt emelkedés, amely a költségek növekedésével lépést tartott volna. Fejlesztésre már az utóbbi négy évben sem tudott elegendő forrást biztosítani az önkormányzat, mert a működőképesség fenntartása, a jól képzett munkaerő megtartása, a nehéz helyzetbe kerülő emberek, családok segítése volt az elsődleges szempont. 2026-ban a fejlesztések mellett a dologi kiadásokat is rendkívül visszafogottan lehet tervezni. 

„A korábbi években a költségvetésünket negatívan befolyásoló külső tényezőket a feszes gazdálkodásunknak köszönhető, megfelelő nagyságrendű tartalék képzésével képesek voltunk kompenzálni. A fentebb vázolt okok miatt, ilyen mértékű megtakarításra azonban már nincs lehetőségünk, ezért önkormányzatunk működőképességének határához érkezett" - szögezte le a polgármester. Az önkormányzati törvény rendelkezései szerint az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges. A költségvetési egyensúly fenntartására tervezett bevételekkel csak akkor számolhatunk, ha azok ténylegesen teljesülnek. Dr. Fülöp György szerint a helyi gazdaság gyengébb teljesítménye 2026-ban még biztosan éreztetni fogja hatását. Mivel a bevételek folyamatosan csökkennek, és a jövő évi költségvetés meglehetősen sérülékeny, így idővel felül kell vizsgálni az önként vállalt feladatokat, és számolni kell azzal a lehetőséggel is, hogy szűkíteni szükséges ezek körét, és az így felszabadítható forrásokat a kötelező feladatok ellátására kell fordítani.

Gyengélkedő gazdaság 

A polgármester kitért a gazdasági környezetre is, megállapítva, hogy az utóbbi hat költségvetési évben polikrízisek sorozatával kellett szembenéznie az önkormányzatnak. 2025-re az állandósult problémák, mint a háború, a magas infláció, a kiszámíthatatlan és gyorsan változó jogi környezet, a kereskedelmi és vámháborúk és mindezekből következően a gazdasági stabilitás hiánya, továbbra is bizonytalanságban tartják a világgazdaságot. „Az idén abban bizakodtunk, hogy a helyi gazdaságunkat meghatározó petrolkémia elmúlt években mutatott gyenge eredményei után kisebb fellendülés várható. Azonban a bizonytalanabbá váló világpiaci külső környezet és a klímaváltozással együtt járó termékstruktúra-változások a város meghatározó ágazatait, az elektronikai gyártóipart, a vegyipart sem hagyták érintetlenül - hangsúlyozta a polgármester. A legfrissebb negyedéves jelentés alapján a petrolkémiai árrésekre jellemző ciklikusság az elmúlt évi stagnálás után újra csökkenő tendenciát mutat. Az aktuális világpiaci kilátások együttes hatásait mérlegelve az a legvalószínűbb, hogy a jelenlegi nyomott „marzs-környezet" akár hosszabb távon is fennmaradhat. 

Az etilén és propilén alapú termékek keresleti oldala továbbra is mérsékelten teljesít. A csökkenő kereslet és a korábban megszokottól magasabban ragadt energiaárak miatt az egész európai petrolkémiai ipar megszenvedte ezt az időszakot. Ezek a tényezők a helyi vegyipari alapanyaggyártásban 2025-ben továbbra is éreztették negatív hatásukat, hiszen ezen iparág különösen érzékeny a változásokra, mivel termékei - például autók gyártásában használt vegyületek - erősen ciklikusak és költségérzékenyek. Az európai autóipar gyengélkedik, mely köszönhető többek között az elektromos autók iránti keresletcsökkenésnek, a különböző kereskedelmi és vámintézkedéseknek, illetve az elektromos autók támogatása eltörlésének. Mindez a közeljövő autógyári megrendeléseit is visszavetette. A fentiekből következően a szektor kilátásai továbbra is bizonytalanok. 

A gyenge kereslet, az energiaárak és a túlkínálat, a kereskedelmi vámok nyomást gyakorolnak nemcsak a marginokra, de ezzel párhuzamosan az eladhatóságra is. A recessziós félelmek, a kínai túlkínálat, a megerősödő konkurencia tovább fokozza a kihívásokat a petrolkémiában, miközben az iparág ezáltal hosszabb távú konszolidációra és kapacitáscsökkentésre számíthat. Tiszaújváros gazdaságának a másik meghatározó ágazata - az elektronikai alkatrészek gyártása, összeszerelése - sem szerepelt jól az elmúlt években és a 2025-ben sem. Ennek okai főként az európai autógyártás válsága, a kedvezőtlen autóipari megrendelések és az ebből fakadó, elektromos autóalkatrészek iránti csökkenő kereslet. Ugyanakkor bízunk benne, hogy ezen iparágban várhatóan hamarabb bekövetkezhet a fellendülés.

A nem túl bíztató gazdasági mutatók és a pénzügyi tartalékok jelentős csökkenése mellett kell tehát biztosítani a város likviditását és folyamatos működőképességét, amely számos kiadáscsökkentési döntés meghozatalát is eredményezi. Jövőre várhatóan olyan pénzeszközökkel kell gazdálkodunk, amelyek bármikor visszaigényelhetők, hiszen ezek a források az adózó cégek adótúlfizetéseiből keletkeztek. Ebből következően nem zárható ki, hogy jövőre működési folyószámlahitelhez kell folyamodnunk" - fogalmazott dr. Fülöp György. 

F.L.