A modern államok összeomlásának legnagyobb veszélye

Hazánk energiabiztonságának legfontosabb feltételét a nemzeti stratégiák határozzák meg. Bebizonyítható, hogy a környező országokhoz viszonyítva lényegesen veszélyesebb helyzetet teremtettünk (lásd Szlovákia, Ausztria, Csehország, Lengyelország, Németország…). Leépítettük a még megbízható erőműveinket, miközben 30 éve nem épült Magyarországon új, versenyképes erőmű. Bizonyítható a lemaradás a versenyképesség, megfizethetőség, energiafüggetlenség, fenntarthatóság, üvegházhatású gázok kibocsátása szempontjából is. A fenti tényezők prognosztizálják, hogy egy katasztrofális összeomlás esetén (blackout) lesznek olyan területek, ahol az összeomlás 90%-os, és olyan területek, ahol az összeomlás csak 10%-os. Ebben a „versenyben" a felsorolt országokhoz viszonyítva közelebb vagyunk a 90%-os szinthez, mint a 10%-hoz. Mert a világ összeomlását nem lehet megakadályozni, de az összeomlásra fel lehet készülni úgy, hogy a stratégiákban megfogalmazottak teljesítése esetében az összeomlás 10%-ába, vagy kisebb arányba tartozzunk. Nem lehet csak arra hivatkozni, hogy „… a klímaváltozásért az ember a felelős…" 

A fosszilis energia felhasználása biztosította a világ lakosságának gyarapodását 1 milliárd főről 8 milliárd főre. Fenntarthatatlan zöldítéssel a 220 év alatt (1800-2020) megnövekedett fosszilis energia felhasználását nem lehet politikai elvek alapján 20 év alatt „megzöldíteni". Miközben tudjuk, hogy a fosszilis energia felhasználása mindennek ellenére növekszik. Tudjuk, hogy a fejlődő országok fosszilis üzemanyag növekedésén túl a legnagyobb veszélyt a legkorszerűbb országok mesterséges intelligencia (MI; AI) igénye okozza. Németországnak csak a mesterséges intelligencia igénye miatt 2035-ig ~ 22-36 GW új földgáztüzelésű erőmű építésére lenne szüksége (Magyarország teljes villamos energia igényére a szivattyús tározó megépítése esetén elegendő lenne 5 GW). 

A modern államok legnagyobb összeomlásveszélye a „BLACKOUT", a villamos energia hirtelen, hosszú távú kimaradása. Olyan államoké, ahol a fosszilis energiafelhasználás meghaladja a kritikus mennyiséget (100 GJ/fő/év), nem képesek fosszilis energia nélkül élni. Hazánk már tagja ennek a csoportnak. Ilyen szintű tragédia még nem fogja érinteni az önellátó, fejletlen országokat. De a „klub tagjai" az élelmiszertermelést se fogják tudni biztosítani. Felkészülés az összeomlásra: 

• Magyarország fosszilis energiakészlete (lignit) elegendő további 300 évre (többre, mint a világ fosszilis energiafelhasználásának 220 éve, villamos energiatermelésünk 120 éve!).

• Tudomásul kellene venni, hogy a hazai szén-dioxid kibocsátás mennyisége a villamosenergia termelésből mindössze ~15%- a a teljes szén-dioxid kibocsátásának. A ~85%-a a fűtést és szállítást terheli. 

• Tudomásul kellene venni, hogy a földgáz felhasználása nem jelent átmenetet a fosszilis felhasználásától és megújulókig. A földgáz ekvivalens szén-dioxid kibocsátása (a szivárgó földgáz mennyiségének átszámítása szén-dioxid értékre) lényegesen károsabb klímahatású, mint a lignité (kiemelten a palagáz üvegház hatása). 

• Amennyiben figyelembe vesszük a földgázszivárgásokat a kitermeléstől a felhasználásig, a hazai villamos energiatermelés (Mátrai Erőmű) teljes ekvivalens széndioxid kibocsátása nem éri el a 10%-ot. 

• A megújuló energiatermelés síkterepi fotovoltarikus erőművekkel megfizethetetlen. Nem felel meg az EROI mutatószámnak (energy return on investment - befektetett energia megtérülési rátája. Érthetően: „nem lehet húslevest főzni, ha a víz drágább, mint a hús.") • A kitűzött, klímaváltozást forszírozó európai politikai döntések nem tarthatók be. 

• A teljes összeomlás mérsékelhető innovatív hatású (mitigációs) megoldásokkal. 

• Lokális forrásként ígéretesek: 

- Magyarországon az átmeneti időszakban lignitbázison termelt villamos energia (Mátrai Erőmű típusú erőmű) képes kiváltani a földgázfelhasználás nagy részét. 2000 MW kapacitás (16 000 Mrd kWh/ év) képes kiváltani ~1,5 milliárd m3 földgáz hőjét közvetlen villamos fűtéssel, vagy akár ~6 milliárd m3 földgáz mennyiségét hőszivattyúkkal (<40 Ft/m3 ekvivalens földgáz költséggel). 

- Saját megújuló energiaforrásnak tekinthető a talaj, vizeink hőtartalma. Hőszivattyús technikával csak a vizeink hőjéből akár 12 milliárd m3 földgáz hőjét lehet kinyerni (a víz 10oC lehűtésével!) 

- Ígéretes megoldás a mélytalaj (~6000 m; nem az 1500-2000 m mély kutak termálvize!) hőjét hasznosító megoldások (EGS; CLGS). Az USA tervei szerint 2050-re ilyen eljárással akár 800 GW teljesítmény érhető el (Magyarország igénye ~5 GW). 

- Ígéretesek lehetnek a teljes önellátó közösségeket (~3000 közösség), községcsoportokat (1000 csoport) tömörítő energiaközösségek, amikor a fotovoltarikus elemekkel (un. „napelemekkel") megtermelt többlet villamos energiával nem a villamos hálózatot terhelik, hanem hővé alakítva tárolják, kiváltva a földgáz felhasználását. 

• Globális forrásként ígéretesek:

- Innovatív megoldások a nap-hőerőművek („hekiosztat" tükrökkel ellátott, archimédesi típusú nap-hőerőművek).

- Korszerű egyenáramú távvezetéki (HVDC) rendszerek. Képesek áthidalni több ezer km távolságokat, átlépve az időzónákat (USA-Európa-Távol-Kelet). 

Magyarország részére az átmeneti időszakban (a zero-karbon kibocsátás eléréséig) a versenyképes, fenntartható, energiabiztonságos megoldást jelentik a lignittüzelésű erőművek. Nem kell megvárnunk, amíg erre egy katasztrofális Blackout rá nem kényszerít! 

Schwardy Miklós Energetikai gépészeti szakmérnök