A gyógyszerész válaszol: hasnyálmirigy-daganat

A hasnyálmirigyrák előfordulása az elmúlt évtizedekben gyakoribbá vált a fejlett nyugati országokban, a vastagbélrák és a gyomorrák után az emésztőrendszer harmadik leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganata. A 40 évesnél fiatalabbakban igen ritka, 50 évesnél idősebb korban az életkorral párhuzamosan gyakoribbá válik, leginkább 65 és 80 éves kor között fordul elő, és gyakrabban alakul ki férfiakban. A hasnyálmirigy-daganat (pancreas carcinoma) a hasnyálmirigy állományának tumoros elfajulásával járó betegsége. Magyarországon a rákos megbetegedések közül a hetedik leggyakoribb. Ez a daganat típus a világ egyik legagresszívabb és legnehezebben diagnosztizálható rákos betegsége. Az esetek többségében a betegséget már előrehaladott stádiumban ismerik fel, ami hozzájárul a kedvezőtlen kimenetelhez. 

Kockázati tényezők 

A hasnyálmirigy, amely a gyomor mögött helyezkedik el, fontos szerepet játszik a szervezet anyagcseréjében. Az általa termelt enzimek segítik az étkezés során a tápanyagok lebontását, míg a hormonok, mint az inzulin, szabályozzák a vércukorszintet. A daganat kialakulásának pontos okát nem ismeri az orvostudomány, azonban számos kockázati tényező hozható összefüggésbe a kialakulásával. A dohányzás az egyik legfontosabb kockázati tényező, amely mintegy 30 százalékban tehető felelőssé a rák kifejlődéséért, ráadásul egyértelmű dózis-hatás összefüggést is megfigyeltek több vizsgálatban, azaz az elszívott cigaretták számával egyenes arányban nő a hasnyálmirigyrák kialakulásának kockázata. Az elhízás is fontos kockázati tényező, mértéke egyenes arányban áll a fokozott kalóriabevitellel. Ugyanakkor a gyümölcsökben, zöldségekben gazdag táplálkozás csökkentheti a hasnyálmirigyrák kockázatát. Az alkohol-, illetve a kávéfogyasztás, valamint a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás és a hasnyálmirigyrák kialakulása közötti kapcsolat jelenleg még nem egyértelműen tisztázott. Családi halmozódás, valamint daganatos szindrómákkal, örökletes betegségekkel való összefüggés is tapasztalható. Környezeti ártalom is okozhatja, az egészségre káros munkahelyen eltöltött több év, például a vegyiparban.

Kialakulása, tünetei 

A hasnyálmirigyrák három különböző helyről indulhat ki. Leggyakrabban, közel 70 százalékban a hasnyálmirigy fej a kiindulási pont, ritkábban a hasnyálmirigy testének, illetve farki részének területéről indul ki. A hasnyálmirigy daganatai gyorsan terjedhetnek a szomszédos szövetekre és a közeli szervekre, így gyakran nehezen kezelhetők. A daganat a kezdeti szakaszban általában nem okoz jellegzetes tüneteket, ami megnehezíti a korai felismerést. A betegek sok esetben akkor fordulnak orvoshoz, amikor a daganat már előrehaladott állapotban van. A leggyakoribb tünetek: Sárgaság (icterus), fájdalom a has felső részén vagy a hát alsó részén, különösen étkezés után. Hányinger, hányás, hirtelen fogyás, székrekedés vagy hasmenés. 

Mivel a tünetek sok más betegséghez is hasonlítanak, a diagnózis felállítása gyakran késlekedhet. A leggyakrabban alkalmazott diagnosztikai módszerek közé tartoznak a képalkotó eljárások, mint az ultrahang, a CT vagy az MRI, valamint a biopszia. Kezelési módok A hasnyálmirigy daganata komplex kezelést igényel, mivel a betegség többféle módon befolyásolhatja a szerv működését. A kezelés típusa az egyéni állapottól, a daganat helyétől, méretétől és előrehaladottságától függ. 1. Sebészet. A daganat eltávolítása a legjobb esélyt adhatja a gyógyulásra, ha még nem terjedt túl a hasnyálmirigyen. Az operáció célja a daganat teljes eltávolítása, de mivel a hasnyálmirigy környező struktúrákhoz, például az erekhez és idegekhez is kapcsolódik, az operáció bonyolult lehet. 2. Kemoterápia. Gyógyszerekkel történik, amelyek célja a daganat méretének csökkentése vagy terjedésének megakadályozása. Azonban a daganat gyakran ellenálló a kemoterápiával szemben, a kezelési eredmények vegyesek lehetnek. 3. Sugárkezelés. Célja a daganat csökkentése, különösen akkor, ha operálhatatlan vagy nem távolítható el teljesen. 4. Immunterápia. 

Az újabb kezelési módszerek közé tartozik, amely a szervezet immunválaszát erősíti, hogy harcoljon a daganatos sejtekkel szemben. Mivel a betegség agresszív lefolyású, a kezelések célja nemcsak a daganat eltávolítása, hanem a betegek életminőségének javítása is. A betegség túlélési arányai az előrehaladottságtól függően változnak. A korai diagnózis és a megfelelő kezelési terv kulcsfontosságú a betegek túlélési esélyeinek növelésében. Mivel a betegség agresszív, a megelőzés és az egészséges életmód kulcsfontosságú szerepet játszik a rizikófaktorok csökkentésében. Fontos, hogy a betegek figyeljék a figyelmeztető jeleket, és időben kérjenek orvosi segítséget. 

Kérdéseiket a agyogyszereszvalaszol@ gmail.com e-mail címre várom: Sz.D.