Térképen a nyugdíjak

Magyarországon 2026 januárjában az átlagos öregségi nyugdíj 260 993 forint volt. A Bankmonitor szakértői most térképre helyezték, hogy átlagosan hol mennyi öregségi nyugdíjat kapnak Magyarországon. A Tiszaújvárosi járás az igen előkelő 13. helyen áll a 194 járás rangsorában 307 107 forinttal. 2026 januárjában a legmagasabb átlagos öregségi nyugdíjjal, 358 037 forinttal a Budapest XII. kerületiek büszkélkedhettek. Ez 1,82-szer több mint a Kisteleki járásban fizetett átlagosan 196 242 forint. Nem azért kapnak átlagosan alacsonyabb nyugdíjat vidéken, mert az Államkincstár elfogult lenne. A nyugdíj az életpálya során megszerzett fizetések alapján épül fel, aki alacsonyabb bérszintű régióban dolgozott évtizedeken át, annak eleve alacsonyabb alapból számítják a járandóságát.

A területi bérkülönbségek tehát nem eltűnnek nyugdíjba vonuláskor, hanem átívelnek az öregkorra is, sőt, rögzülnek benne. Ez azt is jelenti, hogy a nyugdíjtérkép nagyjából lefedi Magyarország gazdasági térképét. Ahol magasabb volt a bérszint, ott magasabbak a nyugdíjak is. Budapest és agglomerációja, illetve a nagyobb ipari múlttal rendelkező városok körzete vezet és a keleti és déli periférián lévő járások rendre a lista alján találhatók. Az ország legmagasabb átlagos nyugdíjú járásai kivétel nélkül budapestiek - egészen a 13. helyig. Egyetlen vidéki térség tör be ebbe a körbe, a Tiszaújvárosi járás, ahol az átlagos öregségi nyugdíj 307 107 forint, elér a fővárosi szinthez.

Az ok a térség vegyipari múltja: a TVK és a környező nagyüzemek évtizedeken át viszonylag magas ipari béreket fizettek, amelyek most magasabb nyugdíjakban csapódnak le. Tiszaújváros nem anomália - fogalmaznak a Bankmonitor szakértői - hanem éppen az ellenkezője: tökéletes bizonyítéka annak, hogy a múltbeli bér meghatározza a jövőbeli nyugdíjat. Ha nem csak a mai állapotot nézzük, hanem az elmúlt három évet, a kép még árnyaltabb lesz. 2023 és 2026 januárja között minden járásban nőtt az átlagos öregségi nyugdíj, de a növekedés mértéke között számottevő különbség van.

Fontos azonban megérteni, hogy mi hajtja ezt a különbséget. A már nyugdíjban lévők országszerte ugyanolyan mértékű emelést kaptak - a kormány minden évben egységesen emelte a folyósított összegeket. A járásszintű átlagok emelkedésében az eltéréseket tehát nem ők mozgatják, hanem az új belépők, azok, akik az adott időszakban vonultak nyugdíjba. Ha egy járásban sok friss nyugdíjas jelenik meg, és ők az aktív pályájuk alatt jól kerestek, az érzékelhetően megemeli a helyi átlagot. Ha viszont egy térségben kevés az új belépő, vagy azok alacsonyabb bérszintről érkeznek, a növekedés visszafogottabb marad. Ez magyarázza, miért teljesített a legjobban a Pannonhalmi járás: ott az átlagos nyugdíj három év alatt 29 százalékkal emelkedett, 194 513-ról 251 004 forintra. 

Hasonlóan erős növekedést mutat a Kisbéri és a Szentgotthárdi járás is. Ezek jellemzően nyugat- dunántúli térségek, ahol az elmúlt években arányaiban többen vonultak nyugdíjba és a most nyugdíjba vonuló generáció már magasabb bérszintről érkezik. A lista másik végén olyan járások állnak, mint a Komlói vagy a Baktalórántházai, ahol a növekedés alig haladja meg a 23 százalékot. A Tiszaújvárosi járásban 245 841 forintról emelkedett 307 107 forintra az átlagnyugdíj, ami 24,9%-nak felel meg.