Színpadon a zenetanárok

Klasszikusokat énekeltek és Beatlest is játszottak a zeneiskola tanárai.

A Derkovits Művelődési Központ Ötórai tea rendezvényének ezúttal a Vándor Sándor Zeneiskola tanárai voltak a főszereplői. A 19 fős tantestületből sokan színpadra álltak, hogy hallassák hangszerüket, megmutassák zenei tudásukat. A közönség kamara örömzenélésre váltott belépőjegyet, de egy alkalmi kórus is összeállt a zenetanárokból. Hegedű, zongora, fagott, marimba, furulya, trombita, csak néhány hangszer a sok közül, amely megszólalt múlt csütörtökön a zeneiskola tanárainak tavaszköszöntő koncertjén. A tantestület jó hangulatban próbált a koncert előtti órákban, miközben a legnagyobb komolysággal készültek a fellépésre, hogy megmutassák nemcsak hangszerük, hangjuk is van. Bár ezt ritkábban szokták hallatni, de most néhány dal erejéig egy alkalmi kórust is alakítottak. 

- Öt évvel ezelőtt volt már egy ilyen próbálkozásunk, de úgy gondolom, hogy nagyobb értéke van, hogyha ritkán csináljuk. Ezt igazolja az is, hogy pillanatok alatt elkeltek a belépőjegyek - nyilatkozta lapunknak Somogyiné Sándor Dóra, a zeneiskola igazgatója, aki hangszerével, a fagottal lépett színpadra. 

- Elsősorban a gyerekeknek szeretnénk megmutatni, hogy hová lehet eljutni ezzel a munkával, amit mi is kérünk tőlük, másrészt pedig ez egy példamutatás, mert a növendékeknek nagyon jó, ha a saját tanárukat látják és hallják egy-egy ilyen produkcióval. Bereznay András, a zeneiskola fúvóstanára az egyik élő példája annak, hogy aki elvégzi az egyetemet, és zenével foglalkozik, az nem csak taníthat, hiszen ő maga is színes zenei életet él. Több zenekarban is játszik, fellépésekre, turnékra jár, mint mondta, mindent csinálhat, amit szeretne. - Ez mindig is így volt, ha visszatekintünk a régi korok nagyjaira, akár Bachot, vagy Mozartot is emlegethetjük, ők is tanítottak, zenét szereztek, zenéltek is - mondta András. 

- Én azt gondolom, hogy nagyon fontos egy zenepedagógus életében, hogy ne csak tanítson, mert abba nagyon könnyen bele lehet fásulni, nemcsak a zenetanárokra, hanem úgy általában a pedagógusokra ez jellemző, ha nem csinálnak valami mást, a szakmájukat nem gyakorolják aktívan, akkor nagyon könnyen belefásulhatnak a szürke hétköznapokba. Ezért is gondoltam erre már két éve, hogy jó lenne egy tanári hangversenyt csinálni. Nagyon örülök, hogy sikerült megszervezni, hiszen nekünk zenepedagógusoknak mindig boldogság, ha visszanyúlhatunk a hangszerünkhöz és megmutathatjuk, hogy mi is tudunk zenélni, nem csak tanítani. 

berta