Szeptember végén indul a poliol üzem

Császár Péter

Május közepén adták át a MOL csoport eddigi legnagyobb organikus beruházását, a tiszaújvárosi poliol komplexumot. Akkoriban az eseményről tudósítottunk a Krónikában és a Tisza TV-ben is. Három hónap elteltével kíváncsiak voltunk a folytatásra, ezért az MPK Zrt. vezérigazgatóját Császár Pétert hívtuk vendégül televíziónk stúdiójába. Az interjú szerkesztett változatát a Krónikában is olvashatják. 

- Május közepén volt a gyár ünnepélyes átadása. Most augusztusban milyen készültségben van az üzem? 

- Ha egy hétköznapi példát hozhatok, akkor májusban a gyerek születését ünnepeltük. Az előtte lévő 5 és fél év volt a terhesség, ez egy picit hosszabb lett. Gyakorlatilag májusban volt az, amikor hivatalosan a beruházás elérte a 100%-os készültségi fokot és a fővállalkozónktól, a német Thyssenkrupptól a MOL csoport át tudta venni az üzemet. Picit olyan ez, mint egy építkezésnél a beköltözés a házba és innentől indul el az, amikor el kell kezdenünk mindent lepróbálni. Vannak hideg próbáink, amikor jellemzően vízzel járatjuk a technológiát, ezután vannak az úgynevezett meleg próbák, amikor már szénhidrogén kerül a rendszerbe, és hogyha ezek mind sikeresek és az összes biztonsági teszten túl vagyunk, akkor tudjuk megkezdeni a próbagyártást.

- Hol tartanak most ebben a folyamatban?

- Most a próbagyártás küszöbén vagyunk, már megrendeltünk olyan kritikus alapanyagokat, amik kellenek ahhoz, hogy a próbagyártás elinduljon, úgyhogy a következő 1-2 hónapban az első kereskedelmi sorok tényleg elindulhatnak. Májusban azt mondtuk, hogy várhatóan augusztus szeptember környékén lehet ez, most van egy pár hét csúszásunk ehhez képest, de a szeptember, október az továbbra is reálisnak tűnik. Én azt gondolom, hogy az idei évben szinte biztos, hogy lesz poliolgyártás a poliol üzemben. 

- Milyen folyamatokat kell elvégezni majd a tényleges beindulásig? 

- Két nagyon fontos folyamat van. Az egyik az, hogy minden biztonságosan működjön, ez az első és legfontosabb. Rengeteg olyan tesztet kell elvégeznünk, ami az összes biztonsági berendezésnek a precíz és pontos működését garantálja. Nagyon fontos látni a városlakóknak, hogy itt rengeteg biztonsági berendezésről beszélünk. Ha csak az úgynevezett automatikus zárakról beszélünk, ebből 5000 darab van a gyárban, és minden ilyen reteszt legalább 3 személy ellenőriz, a fővállalkozó, a MOL csoport szakembergárdája és egy minősített tanúsítvánnyal rendelkező szakember. Gyakorlatilag tizenötezer teljesen átfogó tesztről beszélünk, ami hetekig tart és ha bármi probléma van, akkor azt javítani kell, ami még több időt vesz igénybe. Ha ezt a legfontosabb biztonsági lábat kipipáljuk, akkor kezdjük el tényleg a gyártási folyamatot, ahol szintén az összes berendezés átjárhatóságát biztosítanunk kell. Most a kettő párhuzamosan folyik, a biztonságival már gyakorlatilag készen vagyunk, most ott vagyunk, hogy akkor jöjjön a poliol. A legutóbbi két próbagyártásunk a kisebb kísérleti üzemben sikeres volt, ami már egy nagyon nagy eredmény, most már tényleg azon a küszöbön vagyunk, hogy elinduljunk a nagy sorokon. 

- Milyen hatással lesz a poliol gyár beindulása az MPK Zrt.- re? 

- Azt gondolom, hogy hasonló hatása lehet, mint az olefin egyes üzemnek és a körülötte lévő polimereknek, vagy az olefin 2-nek. Biztos vagyok benne, hogy egy nagyon prosperáló vállalatról fogunk beszélni. A terveink szerint ez gazdaságosságban nagyjából meg másfélszerezi a vállalat eredménytermelő képességét, ezt a beruházást 30-40 évre terveztük, nem 5 évre. 

- Környezeti hatás és biztonság, ami nekünk és a cégnek is fontos. Milyen intézkedéseket tesz meg azért a MOL, hogy minden rendben legyen és a legbiztonságosabb legyen?

- Én is ezt kérdezném, ha városlakó lennék, de ezt kérdezem, mint a vállalat vezérigazgatója is, hiszen ennél nincs fontosabb, legyen itt szó az emberek, a munkavállalók egészségéről, biztonságáról, az üzemi biztonságáról vagy a környezeti terhelésről. Több darabban válaszolnám meg a kérdést, az első a biztonság kérdése, de alapvetően mindig két dologról beszélünk egy ilyen vegyipari üzemnél. Az egyik az, hogy hogyan tudjuk megakadályozni bármilyen problémának a kialakulását, ugye ezt hívjuk preventív biztonsági intézkedéseknek, és van egy úgynevezett reaktív, hogyha már történt valami, akkor hogyan tudunk reagálni, milyen gyorsan és milyen hatékonyan. Hogyha a prevencióról beszélünk, akkor már említettem az ötezer zárat, ami gyakorlatilag automatikusan védi ezt az üzemkomplexumot. Ezt az ötezer berendezést úgy kell elképzelni, hogy ha bármilyen technológiai paraméter elkezd rossz irányba elmozogni, például egy hőmérséklet, egy nyomás, akkor ez automatikusan jelez a műszerterembe, és hogyha ez az érték nagyon elszalad akkor automatikusan lezár. 

Tehát teljesen mindegy, hogy mit szeretnének a műszerteremben a vezérlők, az automatikus védelmi funkció bekapcsol, és itt minden egyes technológiai folyamatban nem egy ilyen van, hanem van legalább 6-7 védelmi réteg, és ami nagyon fontos, hogy minden védelmi rétegnél legalább egy duplikáció, de néha 2 duplikáció is van, tehát, ha egy védelmi réteg megszűnik, mert valamilyen technikai probléma van, akkor egyből ott van egy másik, egy harmadik is. 

A beüzemelés ezért tart sokáig, mert az összes műszaki berendezést le kell tesztelnünk, és nem csak nekünk, hanem a fővállalkozónak és egy harmadik félnek, ez a legfontosabb, ami a prevenció, hogy ne történhessen semmi. Gyakorlatilag ilyen berendezéseink vannak a meglévő gyárainkban is, csak sokkal kevesebb, ott sokkal több manualitás van, itt rengeteg már az automatizmus, és ha történne valami, mert mindig van olyan, hogy az ördög nem alszik, akkor az a kérdés, hogy mennyire gyorsan tudjuk ezt detektálni. Ha a számosságot nézzük, akkor lényegesen több gázérzékelőnk és tűzjelző berendezésünk van telepítve, mint bármelyik más üzemünkben a mol csoportban, és itt már olyan modern tűz elleni védelmünk van, hogy a legkritikusabb berendezéseinknél automatikus tűzoltás van, tehát telepített tűzoltó, meg sem kell várni, hogy megérkezzenek az amúgy nagyon jól képzett és nagyon jól felszerelt tűzoltóink, hanem automatikusan indul az oltás. Gyakorlatilag mind a prevenció, mind a reaktív védekezésben azt gondolom, hogy ez most a legmagasabb szintje a vegyiparnak.

- És a környezeti terhelés? 

- Itt behoznék egy fogalmat a városlakóknak. Van egy szabvány, amit az elérhető legjobb technikának neveznek, ez a BAT, egy angol rövidítés. Itt gyakorlatilag minden újonnan induló üzemnek előírják, hogy milyen szabványoknak kell megfelelnie. Ez a szabvány nem csak a tervezésre és a kivitelezésre, hanem az üzemeltetésre is vonatkozik, hogy, hogy kell egy ilyen technológiát, egy ilyen vegyipari komplexumot üzemeltetni úgy, hogy a környezeti hatás ne legyen terhelő. Ezekre folyamatos mérések vannak, határértékek, amiket, minden héten, minden hónapban be kell tartani. Ha esetleg ezeket elkezdjük megközelíteni, akkor megvannak a protokollok, hogy hogyan kell az üzemet vagy módosítani, vagy ha nem tudjuk máshogy, akkor leállítani. Mindenkit megnyugtatok, hogy ezek nagyon szigorú szabályok, engedélyhez kötöttek, és nekünk folyamatosan meg kell újítani az integrált környezetvédelmi engedélyünket azért, hogy működhessen.

- Ahogy Ön is mondta, az ördög nem alszik. Gázömlés, szivárgás, tűz esetén kell aggódnunk, félnünk? 

- Félni nem kell, rengeteg szimulációt folytattunk, akár gázszivárgás, akár folyadék távozása esetén, hogy milyen hatósugarú körben lehet bármilyen veszélyforrás a lakosság számára. Nem volt olyan szimulációnk, amely elérte volna a város határát, sőt meg se közelítette. Úgy kell ezt elképzelni, hogy ha valamilyen folyékony halmazállapotú ömlésünk van, akkor hatalmas kármentő medencéinek vannak, amiben azonnal tudjuk semlegesíteni ezeket az anyagokat. Tehát ott gyakorlatilag a veszély az ezekre a nagy beton medencékre korlátozódik, hogyha valamilyen gázömlés lenne, - amire az esély azért nagyon pici, mert itt tényleg extra intézkedések vannak és sokkal szigorúbb sztenderdek, mint a meglévő üzemekben, - akkor ahogy említettem, a gázérzékelők azonnal jeleznek, azonnal lekapcsolnak az automatikák és nagyon kis területre tudjuk korlátozni ezeket a szivárgásokat. 

- A MOL hosszútávú stratégiájában is kiemelt szerepet kap a zöldátmenet. Egy vegyipari cég esetében azonban a termelés jellegéből adódóan felmerül a kérdés, hogy lehet-e környezetre káros hatása az üzemnek?

- Gyakorlatilag olyan szűkre vannak véve a belső határértékeink, hogy mielőtt elérnénk a környezeti szabványokban meghatározott határértéket, mi már mindig beavatkozunk. Igaz ez Százhalombattán és Tiszaújvárosban is. Állíttattam le én magam is üzemet, amikor azt láttuk, hogy közeledünk olyan határértékhez, amit mi soha nem szeretnénk elérni. Olyan még nem volt sem Százhalombattán, sem Tiszaújvárosban, hogy a hatóság mondja azt, hogy üzemet kell leállítani. Azt gondolom, hogy ebben mi nagyon prudensek, óvatosak és elővigyázatosak vagyunk.

- Korábban lehetett hallani arról, hogy lesz itt Tiszaújvárosban egy hulladékégető üzem is. Igazak a hírek?

- Nem nevezném hulladékégetőnek, úgyhogy ha esetleg így terjedtek el a hírek, akkor talán egy picit pontosítanék. Mi pirolízis üzemnek nevezzük, itt gyakorlatilag műanyag hulladékok alapanyaggá való formálásáról beszélünk. A hulladékégetőben jellemzően égetjük a hulladékot és abból gőz, vagy villamosenergia keletkezik, ez egy sokkal kisebb kibocsátással járó termikus reakció, itt gyakorlatilag bejön a műanyaghulladék, az átalakul, és azt úgy, ahogy van, felhasználjuk a meglévő üzemekben Tiszaújvárosban vagy Százhalombattán.

- Milyen hulladékot dolgoz fel egy pirolízis üzem? Jellemezően műanyaghulladékot, tehát ugyanúgy, mint egy mechanikai újrahasznosító üzem, mint amilyen a ReMat Zrt. vállalatunk. Ezek jellemzően polietilén, polipropilén anyagok, pont azok, amiket ugye mi itt gyártunk is Tiszaújvárosban. A különbség, hogy itt nem kell olyan nagy tisztaságú válogatott hulladéknak lenni, mint a mechanikai újrahasznosításban, mert ez egy termikus reakció, égetjük ezeket az anyagokat és abból lesz az alapanyag. 

- Végezetül egy másik téma, amiről szintén lehetett már többször is hallani, a napelempark.

- Valóban a terveink közt szerepel az, hogy egy nagy napelemparkot szeretnénk Tiszaújvárosban, egy 48 megawatt kapacitású napelemparkról van szó. Most ott vagyunk, hogy a jóváhagyásunk megvan, a beruházási döntés megszületett, szeretnénk kiválasztani a megfelelő alvállalkozót erre, és így másfél-két éven belül elérhetünk oda, hogy lesz egy igen nagy kapacitású, ha nem is a legnagyobb, de az ország top 10 kapacitásában meglévő napelemparkunk. berta