Rekordszámú jelentkező az egyetemekre, főiskolákra

Múlt héten csütörtökön, este nyolc órakor hirdették ki a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat. Az idei eljárás minden korábbi rekordot megdöntött, hiszen összesen 140.427-en jelentkeztek valamely magyar egyetemre vagy főiskolára. Közülük 101.572-en kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben, ami 72 százalékos bejutási arányt jelent. Az első helyen megjelölt képzésre 71.467 felvételiző nyert felvételt, a hallgatók többsége állami ösztöndíjas képzésen kezdheti meg tanulmányait. 

A jelentkezők számának növekedése azt mutatja, hogy tovább erősödött az érdeklődés a felsőoktatás iránt. Az elmúlt tizenöt évben nem jelentkeztek ennyien egyetemre, ráadásul 2022 óta jelentősen emelkedett azok száma is, akik műszaki, informatikai, természettudományi, egészségtudományi vagy pedagógusképzést választottak. Bár az államilag finanszírozott férőhelyek száma nőtt, ez elsősorban a gazdasági képzéseket érintette, ezért számos népszerű szakon továbbra is kiélezett verseny alakult ki. Ezt az „akadályt" több tiszaújvárosi diák is sikeresen vette és felvételt nyert az „álom egyetemre".

- A Debreceni Egyetem természetvédelmi mérnök szakára vettek fel - mondta Dukai Balázs

. - Számomra ez egyértelmű választás volt, hiszen a természet közelségében nőttem fel, és ötéves korom óta foglalkozom madarászattal. Mindig is olyan hivatást szerettem volna választani, amely a természethez kötődik, és lehetőséget ad arra, hogy a mindennapjaimat a szabadban töltsem. Ezzel a végzettséggel természetvédelmi őrként szeretnék elhelyezkedni, hiszen ez a munka pontosan azt jelenti, amit elképzeltem magamnak. A felvételi ponthatár nem ért meglepetésként. Az idei ponthatár 214 pont volt, és az elmúlt években is hasonlóan, valamivel 200 pont fölött alakult, ezért nagyjából erre számítottam. A tanulmányaim alatt kollégiumban szeretnék lakni, de ha ez nem sikerül, akkor bejárós leszek. Nagyon várom már az egyetemi éveket, mert végre olyan témákkal foglalkozhatok majd, amelyek már egészen kisgyermekkorom óta érdekelnek. 

- A Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem kommunikáció- és médiatudomány szakára adtam be a jelentkezésemet - mesélte egy másik friss egyetemista, Magyar Lara. 

- A tavalyi évben 394 pont volt a ponthatár, amit 43 ponttal sikerült meghaladnom. Idén viszont 376 pontra csökkent a határ, ez meglepetésként ért. A Corvinusra és az ELTE-re is jelentkeztem, ahol szintén körülbelül 20 ponttal alacsonyabb lett a ponthatár. Nagy könnyebbséget jelent számomra, hogy Budapesten saját lakásban fogok élni, így a költözésnek ez a része kevésbé jelent majd kihívást. Nagyon örültem annak, hogy az első helyen megjelölt szakra nyertem felvételt, ez számomra egy fontos visszaigazolás volt. Izgatottan várom a budapesti életet. Tiszaújváros az utóbbi időben már kissé kicsinek bizonyult számomra, ezért lelkesen készülök arra, hogy belevethessem magam a főváros pezsgő, mozgalmas világába. Az egyetem számomra egy új élet kezdetét jelenti. Kíváncsi vagyok, hogyan állom majd meg a helyem, de bízom benne, hogy a felsőoktatásban is folytatni tudom a jó eredmények elérését. 

Az idei legmagasabb ponthatár a Szegedi Tudományegyetem egyik osztatlan tanárképzésén született, ahol a francia nyelv és kultúra tanára, valamint a magyar nyelv és irodalom szakos tanári szakpárra 492 ponttal lehetett bekerülni. Szintén rendkívül magas pontszám kellett az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyik matematikatanári szakpárához, ahol 486 pont volt a bejutási küszöb, míg a Budapesti Corvinus Egyetem angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás képzésére 477 ponttal lehetett felvételt nyerni. Az ELTE jogászképzésén 467, pszichológia szakán 455 pont volt a ponthatár, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogászképzésére pedig 464 pont kellett. Az orvosképzéseken intézményenként eltérően alakultak a ponthatárok. A Semmelweis Egyetemen 423 ponttal lehetett bekerülni az általános orvos szakra, a Szegedi Tudományegyetemen 415, míg a Pécsi Tudományegyetemen 406 pont volt a bejutási küszöb. A ponthatárok másik végén jóval kisebb értékek szerepeltek.

A legalacsonyabb ponthatárt a Veszprémi Érseki Főiskola ápolás és betegellátás szakán húzták meg, ahol már 174 pont is elegendő volt a felvételhez. Több szak esetében is 200 pont alatti eredménnyel lehetett bekerülni, elsősorban kisebb létszámú bölcsész-, agrár- és informatikai képzésekre. Az intézmények közül idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem bizonyult a legnépszerűbbnek, amelyet első helyen több mint húszezren jelöltek meg. A rangsor második helyén a Debreceni Egyetem, a harmadikon pedig a Szegedi Tudományegyetem végzett, de továbbra is sok jelentkezőt vonzott a Pécsi Tudományegyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. A szakok közül a legtöbben ismét a gazdálkodási és menedzsment képzést választották első helyen. Továbbra is kiemelkedően népszerű maradt az általános orvos, a pszichológia, a jogász, a kereskedelem és marketing, a nemzetközi gazdálkodás, az ápolás és betegellátás, valamint a mérnökinformatikus szak. 

A levelező és önköltséges képzéseket is figyelembe véve a gyógypedagógia és az óvodapedagógus szak is a legkeresettebbek közé tartozott. Akik most nem jutottak be egyetlen megjelölt képzésre sem, még részt vehetnek a pótfelvételi eljárásban. Erre azok jogosultak, akik az általános felvételi során nem nyertek felvételt, illetve akik korábban nem nyújtottak be érvényes jelentkezést. A pótfelvételiben egyetlen szak jelölhető meg, és bár jellemzően önköltséges képzések közül lehet választani, minden évben meghirdetnek néhány állami ösztöndíjas helyet is. A jelentkezés július 30- án indult és augusztus 7-éig tart. Az eredményeket várhatóan augusztus végén teszik közzé. A ponthatárok kihirdetése hagyományosan az albérletpiac főszezonjának kezdetét is jelenti.

Az ingatlanközvetítők szerint azonban idén nyugodtabban indult a piac, mint az előző években. Budapesten a kiadó társasházi lakások medián bérleti díja egy év alatt 270 ezerről 260 ezer forintra csökkent, miközben a kisebb lakásokért átlagosan 200 ezer forint körüli összeget kérnek havonta. Debrecenben egy kisebb lakás, vagy szoba bérlése 130 ezer és 180 ezer forint között mozog, azonban egy nagyobb, jó állapotú lakás bérleti díja már utoléri a budapesti árakat. Miskolcon - egy másik, tiszaújvárosi diákok által kedvelt egyetemvárosban - ettől jóval kedvezőbb ajánlatokkal találkozhatunk: 130-150 ezer forint átlagosan a havi bérleti díj. A következő hetekben várhatóan jelentősen megélénkül a kereslet, különösen a nagy egyetemvárosokban, ezért a leendő hallgatóknak érdemes mielőbb megkezdeniük a lakáskeresést. 

koscsó