Fejlett település vagyunk

Az Egyensúly Intézet Településindexe 3154 magyar település és 23 budapesti kerület fejlettségét hasonlítja össze és állítja sorrendbe, több mint 360 ezer nyilvánosan hozzáférhető statisztikai adat és 53 indikátor alapján. Az indexet évente frissítik, a települések fejlettségét pedig kategóriánként értékelik. Tiszaújváros a közepes települések rangsorában 2026-ban a második helyen áll. 

A legjobbak

A fejlettségi rangsorban a fővárosi kerületek között a turisztikai és üzleti központként működő V. kerület (Belváros-Lipótváros) került az első helyre, ami nemcsak a legfejlettebb, hanem a legdinamikusabban fejlődő városrész is lett. A rangsorban a VI. kerület (Terézváros) követi, harmadik helyen a történelmi hagyományokban és presztízsberuházásokban bővelkedő I. kerület végzett. A megyeszékhelyek között Székesfehérvár végzett elsőként, ami erős ipari bázisának és kedvező elhelyezkedésének köszönhetően 2014 óta őrzi a pozícióját. Mögötte helycsere történt, Veszprém gazdasági és kulturális erősödése miatt a harmadikról a második helyre ugrott, a korábban második helyen végző Eger a harmadik helyre csúszott vissza. Nagyot változott a fejlődési dinamika rangsora a nagyvárosoknál: itt Miskolc végzett az első helyen, megelőzve a szintén nagy fejlődést felmutató Pécset és Debrecent. Az ugrásszerű fejlődés Miskolcnál a legfejlettebb nagyvárosok rangsorában is meglátszik, a megyeszékhely négy pozíciót javítva a tizedik helyen áll a megyeszékhelyek mezőnyében. 

A 15 ezer fő feletti lakosságú városoknál a fejlődési rangsort az olajfinomítójáról ismert Százhalombatta vezeti, a 2014-es hatodik helyről tornázta fel magát az első helyre. Azt követi Budaörs, ami a budapesti agglomeráció logisztikai és kereskedelmi központja, harmadik helyen az atomerőműnek köszönhetően kiemelkedő bevétellel bíró Paks áll. 15 ezer fő alatt Balatonfüred emelkedik ki, a kisváros mindkét rangsort vezeti, a tanulmány szerint a város helyezése a minőségi turizmus és tudatos városfejlesztés gazdaságélénkítő hatását mutatja. A fejlettségi listán Tiszaújváros áll a második helyen. Városunk 2014-hez képest két helyet lépett előre, pontszáma pedig 24-ről 34-re emelkedett. A harmadik helyre a fővárosi agglomerációban található Törökbálint került. 

A fejlődés mértékét tekintve Aszód és Balatonboglár követi Balatonfüredet. A legkisebb, ötezer lakos alatti kistelepülések kategóriájában a dobogós helyezettek között szinte minden települést a turizmus húzott felfelé, az abszolút első helyezett viszont a NER-nek köszönheti a sikerszériát. A fejlettségi rangsor első helyét ugyanis Felcsút vette át, aminek felívelése 2014 óta tart, korábban csupán az 59. helyen állt. A második helyezett a gyógyturizmusára építő, nemzetközileg is ismert Hévíz, míg a harmadik Tihany. 

Az elemző 

A kutatást az Egyensúly Intézet végezte. Lapunknak Marek Bertram, az intézet vezetőelemzője nyilatkozott. - A vizsgálathoz 53 indikátort használunk, amely rengeteg területet lefed. Ebben benne van a közműellátottság, az infrastruktúra, a humánerőforrás, vagy éppen, hogy milyen jövedelmek vannak az adott településen, és hogy milyen anyagi háttere van egy önkormányzatnak. A kutatásban öt kategóriát különböztettünk meg, és az 5000- től 15000 főig terjedő lakosságméretű kategóriában Tiszaújváros a második lett, amely egy szép teljesítmény. Azt viszont látnunk kell, hogy Tiszaújváros jelentősen le van maradva Balatonfüredtől. Illetve szintén módszertani háttérkérdés, hogy az elmúlt években csökkent a város lakossága, így egy másik kategóriába került, és jórészt emiatt szerepel a második helyen. Nagyon erős profillal rendelkezik, magas a közműellátottság, megvannak a városias a szolgáltatások, az infrastruktúra, és erős a helyi gazdaság. Azt mondhatjuk, hogy Tiszaújváros egy kisváros méretű település nagyvárosi felszereltséggel.

- Melyek azok az indikátorok, amik kiemelt pontszámot kaptak? 

- Az internet előfizetések aránya kiemelkedő Tiszaújvárosban, magas a játszóterek, pihenőhelyek, parkok száma a területén, csakúgy mint az egy főre jutó iparűzési adó. A rendelkezésünkre álló statisztikai adatok alapján rendkívül kihasznált a helyi tömegközlekedés is. Jónak számít az egy főre jutó jövedelem, az önkormányzati utak építettsége, az orvosellátottság is. Viszont meg kell említeni, hogy valószínűleg Tiszaújvárosban is elindultak a szuburbanizációs folyamatok, mint a nagyobb városokban Magyarországon, éppen ezért az elvándorlásra mindenképp oda kell figyelni. 

Nagyon fontos, hogy a lakosokat egyrészt megtartsa a város, másrészt pedig képzett embereket tudjon megszólítani, és tulajdonképpen lehetőséget teremtsen számukra, hogy Tiszaújvárost válasszák lakóhelyüknek. Az önkormányzati kiadások sem tűnnek túl izmosnak és az új lakásépítés segítése, ami szintén egy magas szintű indikátor és ezeken a területeken Tiszaújváros nem teljesít olyan szinten, mint Balatonfüred.

- A fejlettséget tekintve Tiszaújváros a második helyen áll, de mi a helyzet a fejlődési dinamikával? A felmérés szerint milyen ütemben fejlődik Tiszaújváros?

- Ebben a tekintetben azt látjuk, hogy a 15000 fő alatti települések kategóriájában a 9. helyen szerepel 184 város közül, a fejlődés dinamikájában több, mint 10 indexpontos növekményről beszélünk 2014 óta. Kétszer olyan gyorsan fejlődött, mint egy átlagos, hasonló méretű település, ami azt gondolom, hogy szép teljesítmény. 

A lakók 

A város lakóinak véleményére is kíváncsiak voltunk, szerintük melyek azok a területek, amik erősek a városban és mik azok, amiken változtatni kellene. - Nagyon örülök, hogy ez a város ilyen jó helyen szerepel egy ilyen felmérésen - mondta Kerekes Istvánné. 

- Nagyon szeretek itt élni, viszont ami engem nagyon zavar, hogy a galambés a más madárpiszkok ott vannak az utakon heteken, hónapokon keresztül és semmit nem csinálnak vele. Én 1962 óta lakok a városban és soha nem volt ilyen koszos, mint mostanában, az utóbbi öt évben.

- Egyetértek azzal, hogy más hasonló városokhoz képest Tiszaújváros szép és rendezett - mondta Veréb János. 

- Az egészségügyben azonban vannak olyan részek, amiket máshogy kellene megoldani. Például egy-egy vizsgálatra heteket vagy akár hónapokat is kell várni. Vagy számtalanszor fordul elő, hogy egy laborvizsgálatra három hét a várakozási idő. A másik mindennapos probléma az e-rolleresek közlekedése. Szerintem a rendőrségnek felül kellene vizsgálnia ezeket a járműveket, illetve a használóikat. Sokszor előfordul, hogy a járdán mennek, nem kis sebességgel. Ez nagyon veszélyes, mert volt, amikor nekem is nekem jöttek, a könyökömet meglökték. Illetve a kerékpárosok szintén nagyon veszélyesek a gyalogátkelőhelynél. Nem néz szét, nem száll le a kerékpárról, csak átteker. Az autósnak hirtelen fékeznie kell, hogy elkerülje a balesetet.

- Nagyon sok minden megváltozott, azóta mióta én ideköltöztem - emlékszik vissza Zalkodi Gáborné. 

- 1987- ben költöztem a városba és azóta nagyon sokat fejlődött. Szeretek itt lakni és elégedett vagyok. Szerintem nagyon jól működik a városban a szociális ellátás. 2022-ben komoly betegségen estem át és nagyon sok segítséget kaptam. A közlekedés szerintem kitűnő és a kulturális életet is szeretem. Szerintem mindenki megtalálja a neki tetsző programot. Szeretjük a Triatlon Fesztivált, még így is, hogy már csak pár napos, és a Derkóban és a teraszon is mindig vannak programok, főleg nyáron. Talán az egészségügyi ellátást említeném meg abból a szempontból, hogy azon lehetne javítani. Vannak olyan vizsgálatok, amiket itt egyáltalán nem csinálnak meg, és el kell menni más városokba, vagy ha van szakrendelés, nagyon sokára lehet bejutni az orvoshoz. 

ema - F. L.