Pompás Mesés Intézmény

 A hazai könyvtárak közül elsőként kapott Pompás Mesés Intézmény címet a Hamvas Béla Városi Könyvtár szeptember 25-én. A Pompás Napok módszertan intézményesítéséért adományozott elismerést egy, a magyar népmese napja alkalmából megrendezett családi mesedélután keretében vette át Kázsmér Ágnes könyvtárvezető a Pompás Napok szakmai vezetőjétől és társalapítójától, dr. Deák-Zsótér Boglárkától, aki a módszertan gyakorlati alkalmazásának megbecsüléseként Pompás Mesés Nagykövetté avatta dr. Szabó Katalin gyermekkönyvtárost.

- A népmese eddig is nagyon fontos szerepet töltött be a könyvtár életében, hiszen amióta van gyermekkönyvtár, azóta tartanak népmese-foglalkozásokat gyermekkönyvtárosaink. Mivel mindig elsődleges céljaink egyike a szakmai fejlődés, a kollégáim folyamatosan figyelemmel kísérik a könyvtári trendeket és a szakmához kapcsolódó képzéseket. Így találtak rá a Pompás Napok módszertanra, amelyet gyermekkönyvtárosunk, dr. Szabó Katalin elsajátított. Azóta pedig - és mától már Pompás Mesés Nagykövetként - ezt a módszertant alkalmazva dolgozik annak érdekében, hogy minél több tiszaújvárosi és környékbeli gyermek részt vehessen a Lyukasóra foglalkozásajánlóban meghirdetett népmese-foglalkozásokon - mondta lapunknak Kázsmér Ágnes.

- Dr. Deák-Zsótér Boglárka országszerte szervezi a Pompás Napok módszertani képzéseket. Három évvel ezelőtt hozzánk is eljött, és velem együtt mintegy 30, gyerekekkel foglalkozó szakembernek tartott egy intenzív, 4 órás, gyakorlati képzést, ahol a Pompás Napok módszertan velejével ismerkedtünk meg. Majd elvégeztem még egy 45 órás elméleti képzést is, melynek tananyaga alapján tartom a mesefoglalkozásokat - kezdte nyilatkozatát érdeklődésünkre dr. Szabó Katalin.

- Van olyan gyerek, aki a mesélés közben nyugszik le, mert addig folyamatosan pörög, továbbá van, akit a kis melankolikus állapotából úgy felráz, és annyira együtt él a mesével, hogy azt látom, őt ezt teszi boldoggá. Tehát azért jó a módszertan, mert egy nagyon széles eszköztárat foglal magában: mondókákkal, versekkel, dalokkal, tánccal. A módszertan 16 évvel ezelőtt dr. Deák- Zsótér Boglárka pedagógus, néptáncoktató, komplex mozgásfejlesztő, mese-és művészetterapeuta, valamint egy kollégája közös ötletéből született, majd indult útjára.

- A kedves alapítótársammal, Kormos Rebekával egy rendezvényen találkoztunk. Ő akkoriban mesemondó volt, én pedig néptáncpedagógusként népi játékokat és néptáncot oktattam óvodás gyermekeknek. Elkezdtünk beszélgetni, és kigondoltuk, hogyan ötvözhetnénk a szakmai tevékenységeinket. Akkor és még jó ideig csupán ösztönből szerveztük az élőszavas mesemondáson alapuló, népi játékokkal, népi szokásokkal, népdalokkal, mondókákkal, találós kérdésekkel kísérő foglalkozásokat. Majd az évek múlásával kiforrta magát az elképzelésünk, mely szerint lehet nevet, kereteket, elveket, és szemléletmódot hozzárendelni mindahhoz, amit csinálunk.

Így jött létre ez az igen komplex, a néphagyomány különböző elemeit egységbe foglaló, XXI. századi körülmények között a XXI. századi gyermekek számára is befogadható, élményközpontú módszertan, amelyre néhány esztendő eltelte után kezdtünk el pedagógusokat és könyvtáros szakembereket is oktatni. Ugyanis amikor „elindultunk", evidens volt számunkra, hogy a módszertant elvigyük mindenhová, ahová csak tudjuk. Ennek kapcsán nagyon fontos megemlítenem a Világszárnya Magyar Népmesemondó Szövetséget, amely összefogja és támogatja a Kárpát-medence élőszavas mesemondással foglalkozó civil szervezeteit, köztük a Pompás Napokat is. Egyébként a mai alkalomra szintén elkísért a szövetség tiszteletbeli elnöke, Kovács Marianna - fejtette ki kérdésünkre a szakember, aki a Pompás Napok módszertan gyerekekre gyakorolt pozitív hatásait is részletezte.

- Ha az érzelmi intelligenciát egy tág, többdimenziós fogalomként ragadom meg, azt mondhatom: annak összes részterületét, egyebek között a kommunikációt, a befogadókészséget, a konfliktuskezelési és az együttműködési készséget, az empátiát, valamint a problémamegoldó képességet is fejleszti. De mindig hangsúlyozom: az élőszavas mesemondás elsődleges célja, hogy a gyerekek képesek legyenek kapcsolódni a történethez, és képesek legyenek végigkövetni azt. Tehát a lényeg, hogy a kicsik az élőszavas mesemondásba illesztett játékok, mondókák, dalok révén valódi élménnyel gazdagodjanak, és minden más csak ezután jön - zárta gondolatait a Pompás Napok Kulturális Egyesület elnöke. A szakember kijelentéseit megerősítve jellegzetesen érvelt az élőszavas mesemondás mellett Kovács Marianna, aki 18 éve, a Hagyományok Háza első népmesemondó tanfolyamának elvégzése óta él a történetmesélés bűvöletében.

- A felolvasás ugyancsak egy szenzációs dolog, hiszen csodálatos az, amikor a szülő és a gyermek összebújik egy gazdagon illusztrált mesekönyv felett. Ugyanakkor az élőszavas mesemondás megadja azt az örömöt is, hogy belenézhetünk a gyerek szemébe, ő pedig a miénkbe. Így láthatjuk azt is, amikor a kicsi elkezd unatkozni, vagy nem ért valamit a történetben, és akkor tudunk reagálni. Az különösen tetszik, amikor a pici gyermek megérzi a lehetőségét annak, hogy beleszólhat a mesébe, mert annak ott bizony helye van. Olyankor megállok, vagy még rá is kérdezek. Örülök, és köszönöm, hogy ma is megtapasztalhattam az élőszavas mesemondás varázsát, mert bátrak és felszabadultak voltak a csöppségek - mondta. 

A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megvalósult „Pompás családi mesedélután" első, ceremoniális szakaszát követően dr. Szabó Katalin, dr. Deák-Zsótér Boglárka és Kovács Marianna interaktív népmese-foglalkozást tartott a gyerekeknek, amelyet játékával a Tiszaszederkényi Bokréta Citerazenekar színesített. 

Ördögh István